Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)
1918-04-21 / 92. szám
Nyíregyháza, 1918. április 21. * Vasárnap YTTTIY . évfolyam * 92. szám. POLITIKAI NAPILAP mmmmm *u t fw nwwnv i> ww m w • r wiwaiuIuww kwhw A Ssabolcsvármegyei Községi Jegyzők él a Szabolcsvarmegyei Tanítóegyesület hivatalos kwztőaye. s»a*a> <. i Mw muwmw.'i.wwr 1 n i jnwi nwwwawm Smtxiíi: Egé*z évre S2 K, félévre... negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. • n i TM&dtaÉk félévre 10 korona.» Síerkeeztőség is KiwMMv«!»t: SZÉCHEPíYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 133. rO»7M:H*9V* Kéziratokat nem adtuk finit. román király lemondása Budapest, április 20. [A Nyirvidék tudónitájától.) Bécsből jelentik: A Reichspost mai száma szenzációs cikket közöl, amely arra céloz, hogy a román trónra a legközelebb Habsburg-uralkodó kerül. A cikk szerint Románia illetékes köreiben mind erősebb az a vélemény, hogy Ferdinánd király, aki Románia pusztulásának az oka volt, nem maradhat meg tovább a trónon és az ország érdekében áll, hogy a korona viselőjének személyében változás álljon be. Hír szerint evvel a véleménnyel megegyezik a román királyi család több tagjának és Ferdinánd királynak a fölfogása is, ugy, hogy Ferdinánd lemondása elkerülhetetlennek látszik. A lemondott kormány és pártja hitart a uálasztői jog mellett Budapest, április £0. (j4 Nyirvidék tudóhitójától.) A 48-as alkolmánypárí tegnap esic hét órakor Andrássy Gyula gróf elnöklésével értekezletet tartott, amelyet rendkívül érdeklődés előzött meg. AnUrássy fölkérte Wekerlét. hogy terjessze elő a kormány lemondásának indokait. Wekerle Sándor ezeket mondotta: Mi. mint kisebbségi kormány alakú ltunk avval a biztatással, hogy ha programmunkat_ a választói jogot evvel a mai parlamenttel biztosítani nem tudjuk, akkor a nemzetre apellálhatunk. Miután eme egyedül rendelkezésünkre álló alkotmányos fegyvernek használata közben kétségessé vált, kö' telességüftknek tartottuk beadni lemondásunkat. Elsőrendű föladatunknak tekintem ma is a választó jog reformjának a keresztül vitelét. Irányelveinkhez, lelt Ígéreteinkhez minden tekintetben híven és változatlanul ragaszkodom. Az általunk tervezőit reformnak alapvető intézkedéseit — vonatkozzanak azok akár a jog terjedelmére, akár a választások tisztaságára iényegben, mindenben tartsuk fönt. Voltak kisérlelek,, amelyek a megegyezésre irányultak. Eme kísérletek során nem mentem el lényegileg messzebb, mint amennyire mént ama módosítás, amelyet annak idején Andrássy telt a választójogi bizottságba. Részletekbe nem bocsátkozom, hiszen a legelső pontoknál hiusultak meg az egyezkedési kísérletek, amelyeket nem én, hanem felső helyről iniciáltak. Azt hiszem, hogy a párt csak azl az állási foglalhatja el. hogy programmunkhoz változatlanul ragaszkodik. Kívánatos amaz irányelvek érdekében, hogy együtt maradjanak mindazok, akik ha talán a részletekben kissé eltérnek is a nagy célt minden tekintetben igyekszenek megvalósítani. Mindent el kell követni, hogy a választói jogot nyugvópontra juttassuk. Mint kisebbségi kormánynak lehetetlen nyugvópontra juttatnunk ama fölhatalmazás nélkül, hogy a választóközönr J ségre apellálhassunk Senkit sem tudók, aki az alapvelő elvekhez né ragaszkodnék. Ha voltak a párt, vagy a kormány tagjai között differenciák, ezek nem a választói jog elvi intézkedéseire vonatkoztak. A differenciák a körül keletkeztek, Wogy egyesek megértést akartak, mások kevésbbé, vagy egyáltalában nem akarták. Az ellentéteket csak ugy egyenlíthetjük ki, ha ragaszkodunk álláspontunkhoz és ha nem keressük a mindenáron való megegyezést és ha megmaradunk változatlanul ama álláspontunkon, hogy a vitás kérdést csak a nemzet döntheti el Együtt kell maradnunk} hogy a választói jog olyan terjedelemben és tisztaságban valósuljon meg, amint mi kontempláltuk. Utána Ugrón Gábor beterjesztette az elnöki tanács határozati javaslatát, amely szerint a párt helyesli, hogy a kormány lemondott, mivel nem engedvén a választójogi törvényjavaslat lényeges rendelkezéseibői eme programmját meg nem valósíthatta, mondja ki a párt, hogy programmját ugy a választójog, mint a hadsereg és a szociális alkotáso^ dolgában és csak olyan kormányt támogat, amely a választójogi javaslat dolgában nem megy a szűkítésben tovább a lemondott kormánynál. A javallat beterjesztésénél Ugrón Gábor rámutatott arra, hogy a párt nem helyezkedhetik más álláspontra, mint aminőt eddig elfoglalt. Hadik János gróf indítványt nyújtott he a törvényjavaslat negyedik paragrafusának akként való módosítása érdekében, hogy az 1914. évtől kezdődően a negyedik elemi iskolai bizonyítványok a választói jogosultság igazolására csak akkor érvényesek. ha a bizonyítvány kiállítás az 1907. évi XXVII. törvénycikk követelményéinek megfejel. -Ezzel elérjük azt. hogy 8—10 év múlva nem tehet más választó, mint aki magyarul irni és olvasni tud. Gál Sándor javaslatot nyújtott be, amelyben annak a kimondását kéri. hogy a párt ragaszkodik a választói jog lényegéhez, de ne ragaszkodjanak a reform betűszerinti értelmezéséhez. Andrássy Gyula gróf kijelentette, jelen volt a munkapárttal folytatott tárgyalásokon, amikor a munkapárliak kijelentették, hogy fölfogásuk a mi álláspontunktól annyira távol áll, hogy ellenjavaslatot nem érdemes tenniök. A kormány erre tisztázni akarta a helyzetet, hogy a királynál számithat-e a házföloszlatás jogának gyakorlására. Itt történt a fönakadás. Őfelsége másként akarta a döntést, mint azelőtt ós ezt a jogot megtagadta. Tor váhbi alku itt nincs és nekünk ragaszkodnunk kell álláspontunkhoz. Zichy János gróf szerint a javaslatot ugy kell megvalósítani, ahogy a törvényjavaslatban le van fektetve. Megemlíti azonban, hogy a munkapártnál olyan nehézségek vannak, amelyek könnyen áthidalhatók. Vázsonyi Vilmos kijelentette, hogy végleg lemondottunk tekinti magát. A kihal Igalása során arról győződött meg, az uralkodó, számára nincs, olyan, széleskörű valasztói jog, amelyhez az uralkodó a legnagyobb örömmel a hozzájárulást meg ne adná. Ismer leli a választójogi mozgalomnak és a kormány megalakulásának a történetét és helyteleníti Gál indítványát, amely szabad kezet akar adni a jövendő kormánynak. Ugrón javaslatát fogadja el. Apopnvi Albert gróf kijelentette, hogy a kompromisszumot nem kell keresni sem fölfelé, sem lefelé. Őfelsége előtt ugyanis a választói jog kérdésében soha a legkisebb nehézséggel sem találkoztunk, nekünk azonban mint kisebbségnek semmi halalom sincs a kezünkben, ha nem vagyunk a kormányon. Hozzájárul Ugrón javaslatához. (iái Sándor és Barta Ödön föiszólalása után újból Wekerle szólalt föl. Kijelentette. hogy a közügyekre károsnak tartaná ha a véleményeltérés szakadásra vezetne. Nem szeretné, ha újból elkövetkeznék a koalíció utáni idő. Nekünk nem csak a választói jogot, de a magyar hadsereget is meg kell valósitanunk. A jövő kormánynak a 18-as alkotmánypárt beleegyezését kell kérni a választói jog terjedelme és tisztasága tekintetében. A pártnak kelt megítélnie, hogy az eselleges kompromisszum .olyan-e, amely a javaslat alap vető intézkedéseit nem érinti. Az elnök azután elrendelte a szavazást, amelynek eredményeképpen 46 szavazattal 27 ellenében elfogadták Ugrón indítványát. Enyhültek a harcok az olasz fronton Budapest, április 20. A főhadiszállásról jelentik : Az olasz fronton a rosz időjárás miatt a harci tevékenység kissé korlátozódott. A vezérkar főnöke. árt llTfilfr
