Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)
1918-06-22 / 141. szám
Jíylregyhííza, í junius 22. 9 Szombat XXXIX. évfolyam * 141. szám. PGLíTI KAI NAPILAP .^Sfiwtós: Bgötó. ém » K, teiévm... !« K, ragysdévír £ X, tó.napra 3 K. fáíém IS terem. 4» A Köt;aéii )<sfflw0b 3wsrkeaatö»i% Kiatíöirtwta!: S£ÉCHENYM)T S. SZÁM. TEixrow szAM (Sí, postací«'«ÜS m Kisdraiokaí MEÍ tóutik rasts. ' iiltíiytoAíi Miw iL^H i JI IWU KI / WI II ia n>.*jum Véres Összeütközés az államvasutak gépgyárában Négy halott és tizenkilenc sebesült {fcdapeet, junius 21. (A Nyirvidék tudósítójától.) Tegnap reggel az államvasutak budapesti gépgyárában véres összeütközés volt, amelyet a képviselőház tegnap délutáni ülése elé vitt Károlyi Mihály gróf. A képviselőház ülésén Lakatos Gyula beszélt az állami háztartás problémáiról. A pénzügyi kormány iránt bizalommal viseltetik és hiszi, hogy megoldja a problémákat. Elfogadja a felhatalmazási javaslatot. Károlyi Mihály gróf beszélt azután. Szomorú esetet Idván a ház tudomására hozni. Olyan esemény történt, amely pártkülönbség nélkül megdöbbenést kelt. Azt hiszi, mindenki egyetért vele abban, liogy leghelyesebb az eseményt a ház nyilt szine elé hozni. Maga nem volt jelen és az eseményeket csak a munkásoktól tudja. Fölolvasott egy Írásbeli jelentést, amelyet a munkásoktól kapott. A jelentés igy szól: A munkások jelentése Ma délelőtt fél nyolckor az államvasút gépgyárának öntő és segédmunkásai körében szomorú esemény játszódott le. Az esemény előzménye az, hogy a munkások néhány nappál ezelőtt béremelést kértek, amit nem kaptak meg, mire beszüntették a munkát. Erre katonai bizottságot küldtek ki, amelynek az lett volna a föladaia, hogy a munkásokat a munka fölvételére birjá. Ez a kísérlet azonban nem sikerült és igy a sztrájk tovább tartott. Egy munkásküldöttség ma délelőtt kihallgatást kért Zsályán ka c.sendőrőrn agytól, akit arra akarlak kérni, hogy emeltesse föl a munkabérekel. A kihallgatást kérők mintegy százötvenen voltak. Az történt, hogy a kihallgatást kérők ellen az őrnagy nyomban karhatalmat használt és szét akarta verni őket. ..Már ekkor történtek sebesülések. Fölkiáltások balról: Szégyen! Gyalázat! Sortűz « munkásokra Károlyi Mihály gróf folytatta a munkások jelentésének lölolvasását: Mikor a többi munkások megtudták, hogy sztrájnem véletlenről van szó, mert vasdaraboabbahagyták a munkát és összegyűltek a gyár udvarán. A munkások számát pontosan nem lehet megállapítani, de bizonyosan több ezren voltak. Az egyik műhely előtt is állott néhány munkás, akik békésen, csöndesen beszélgettek. Az őrnagy oda ment hozzájuk, fölszólitotta őket, hogy menjenek dolgozni. A munkások lehurrogták az őrnagyot: — Vérontás közben nem dolgozunk! — kiáltották többen az őrnagy felé, mire az őrnagy minden további fölszólitás nélkül tüzet vezényelt. Fölkiáltások balról: Hallatlan! Gyalázat! Oroszország! A munkapártból kiáltják: Lehetetlen! Igy nem lehet kormányozni! Károlyi Mihály folytatja: Ekkor a kivezényelt katonák és csendőrök sortüzet adtak, az összeszorult munkásság nem tudott menekülni. Az az állítás, hogy az őrnagyot kövekkel dobálták meg, nem áll. A munkások mindent elmondtak Popovics miniszternek, tagadásba vették, hogy kövekkel dobáltak volna. A sortűz eredménye négy halott, öt súlyos sebesült és tizenkét könnyebb sérülés. Azonkívül a rendőrségi jelentés szerint sok sebesülés történt. Azt kérdi, hogy történhetett meg, hogy a csendőrség ilyen erőszakos módon lépelt föl. Értesülése szerint Szterényi kereskedelemügyi miniszter a hadügyminiszterrel egyetértőleg rendeletet adott ki, a sztrájkoló munkásokkal szemben nem szabad tárgyalni, hanem mindjárt a legerélyesebben kell velük szemben föllépni. Lovászy Márton: Szterényi felé: Igaz ez miniszter ur? Szterényi tagadólag int. Hatvanezer munkás sztrájkol. Károlyi: A munkások hangulata nagyon izgatott. A panaszbizottság elutasította a munkásokat, mire a munkások sztrájkba léptek és Szterényihez fordultak. Az egész szomorú incidensnek a következménye pedig az, hogy számos gyárban megszüntették a munkát. Hock János: Hatvanezer munkás sztrájkol. Károlyi. Esztendők hibáit kell tehát erélyesen és gyorsan orvosolni. A niiniszíereínök nyilatkozata. Wekerle Sándor miniszterelnök szólalt föl ezután. Sajnálja — mondotta — hogy a csendőrség a közrend helyreállítása végett kénytelen volt fegyverét használni, aminek ilyen szomorú eredménye lett, de Károlyi információja nagyon is egyoldalú. Leghelyesebbnek tartja, ha fölolvassa az államrendőrség jelentését, amelyet délután kapott meg. A vizsgálatot az ügyészség folytatja. A rendőrség jelentése elmondja, hogy a máv. gépgyárának munkásai között az utóbbi időben napirenden voltak a béremelési mozgalmak, 18-án Danninger ezredes kiszállott a gépgyárba. A munkások kérvényt akartak átadni, de az ezredes kijelentette, hogy: nem áll módjában neld mint katonai parancsnoknak segíteni, azonhan fölszólítja őket, hogy kezdjék meg a munkát. A' munkások tényleg munkába is áltak, de ismét abbahagyták. Az egyik munkás, Szabady Ferenc megfenyegette a dolgozó munkásokat ma reggel, mire Zsalyenka őrnagy Szabadyt maga ele hivatta, de vele ment négyszáz nem dolgozó munkás is fenyegetőzve, hogy Szabadyvaí ne próbáljanak semmitse csinálni. A csendőrség fölszólitotta a munkásokat, hogy távozzanak, de mivel nem engedelmeskedtek, szétverték a munkásokat. A raimká«ok és csendőrök harca. Rövid idő múlva több műhelyben beszüntették a munkál és nagy tömegben több ezren vonultak föl, hogy Szabadyt kiszabadítsák. A csendőrök fölszólították a munkásokat, hogy távozzanak. Zsalyenka maga is lejött és figyelmeztette őket "cselekményük súlyos következményeire. A munká&ok már hajlottak a szóra mikor valaki elkiáltotta magát: Azért se megyünk! Erre ott maradtak, sőt többek bujtogatására vasdarabokat, köveket dobáltak a csendőrökre. Néhány csendőr megsebesült, maga Zsalyenka őrnagy a fején cs az arcán szenvedeti vérző sebeket. Az őrnagy erre elrendelte a lőfegyver használatáig de az nem áll, hogy sortüzet adtak, hanem azokat lőtték le, akik vasdarabokat dobáltak. Szomorú eredmény, hogy hárman azonnal meghaltak, a negyedik a kórházban halt meg, tizenkilencen megsebesültek. A tüntetők azután szétoszlottak, Legyes csoportok azonban a gyárak irodáiba vonultak és ott romboltak. Délelőtt még hajlandók voltak munkába állani, minthogy a vas és fémmunikások szövetsége figyelmeztette őket, hogy a vizsgálat lefolytatásáig maradjanak munkában, fél 12-kor azonban — ugy látszik — megváltozott a szakszervezet fölfogása, mert a munkát beszüntették. Valószínű, hogy az összes gyárakban szünetelni fog a munka. Wekerle Károlyihoz — Ez a tiszta tényállás — folytatta a miniszterelnök — én azt hiszem, hogy itt nem véletlenről van szó, mert vasdarabokat nem hordanak véletlenül a zsebükben, hanem igenis bujlogatásról van szó. A munkások követeléseit mindig megszívleltük és teljesítjük is, ha tisztességesen viselik magukat, de olyan módon béremelést követelni, mint ők tették, hogy a csend őröknek ellenszegednek, nem lehet. Károlyi képviselő ur, aki a munkások nagy védőjeként lép föl, vegye tudomásul, hogy én nem fitogtattam soha a munkások iránti rokonszenvemet, (Nagy zaj a Károlyi párton), hanem tettekkel mutattam meg, hogy velük együtt érzünk, megértjük kívánságaikat. Hiába szólit föl Károlyi, hogy hagyiam el helyemet; én nem a magam jószántából jöttem ide, hanem hívtak, mert szükség volt rám és addig maradok a helyemen Károlyi közbeszól: Amíg a munkapárt akarja! Wekerle emelt hangon folytatja: ....a mig' azokkal akik segítségemre vannak, helyre nem állítom a rendet. (Dörgő taps a munkapárton.) és minden rendelkezésre álló eszközzel elsősorban a fölbujtók el\ Ara 12 fillér
