Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-06-01 / 123. szám

2 1918 junius 1 & szabolcsi gyermeknyaraltatásról kérdezősködött a király Vadnay kormánybiztosnál Budapest, május 29. {Fővárost munkatársunktól.') A király ideája volt az, hogy a vi­lágháború ötödik nyarán ezrével jöjjenek Magyarországba a nyári vakációra az osztrák gyerekek és viszont ezrével men­jenek el a magyar gyerekek gyógyulni és megerősödni az Adria partjára. Az akció iránt Nyíregyházán és Szabolcsme­gyében is nagy érdeklődés mutatkozik és hétfőn került először sor arra, hogy er­ről az érdeklődésről közvetlenül tudomást szerzet a király is. Hétfőn délelőtt az audienciák után közel egy óráig tartó magánkihallgatáson fogadta a felség Vadnay Tibort, a Ka­roly király gyermeknyaratatásának kor­mánybiztosát. A kormánybiztos eddig is minden héten jelentést küldött az ered­ményről a felségnek, mostani kihallgatá­sán azonban kimerítően és minden rész­lelre kiterjeszkedve beszámolt az egyes vidékek érdeklődéséről. A király legbeha­tóbban érdeklődött az iránt, hogy hol nyernek elhelyezést a gyerekek, megkér­dezte külön, hogy Nyíregyházán és Sza­bolcsmegye egyes községeiben milyen mértékben nyilvánul meg az érdeklődés az akció iránt. Szemelláthatólag jólesett a felségnek, amikor Vadnay kormánybiz­tos jelentette, hogy ugy Nyíregyházán, mint Szabolcsmegyében az illetékes té­nyezők tevékenyen közreműködnek a moz­galom érdekében és már eddig is számo­san jelentették be, hogy szívesen látják vakáczióra a gyerekeket. Az audiencia végén őfelsége igy szólt a kormánybiztoshoz: — Nagyon köszönöm önnek mind­azt, amit a gyermeknyaraltatás ügyében tett és tesz és kérem : tolmácsolja leg­melegebb köszönetemet mindazoknak, akik közreműködnek a gyermekek elhelyezé­sében. Különösen kérem pedig, hogy tol­mácsolja legmelegebb köszönetemet a vendéglátó családoknak, akik céljaimat megértve, ezekben a nehéz időkben a magyar nemzet hagyományos vendég­szeretetének olyan szép tanúbizonyságát adják. A felség nagy örömmel vette tudo­másul azután azt, hogy Windischgratz Lajos herceg közélelmezési miniszter a Magyarországon nyaraló gyermekek ré­szére a fejkvótának megfelelő mennyiségű lisztet, cukrot és zsirt a vendéglátó csa­ládok rendelkezésére bocsájtja. Értesüléseim szerint a gyermeknya­raltatás Magyarországon julius második felében kezdődik meg. Paál Jób. L l'i V/ kapható a Jóba-nyomdában Széchenyi-ut 9. Telefon 139. .4 borsó termeléséről A „Nyirvidék" Szomjas Gusztáv földbir­tokos ur által néhány nap előtt közétett — de távollétem miatt áltBlam csak most olvasott ama gazdasági cikkére, melyben a kerti vető­magvak és különösen a borsó termelését me­legen ajánlja s részben mert nevezett cikkíró ur amúgy is hozzászólásra hivja fel a gazdá­kat, azért én, alábbiakban kívánok arra ref­lektálni. Kétségkívül el kell ismernünk, hogy a kerti vetőmagvak termelése igen fontos, vi­szont azok nemesítése kell, hogy karöltve járjon a termeléssel. Azonban az én véle­ményem szerint nemcsak a kerti vetőmag­vak." de műiden hüvelyes valamint a gu­mós és kalászos termény magvak nemesí­tése is lényeges kelléke a gazda és agrár­országunk boldogulásának. Feltétlenül szakítani kell azzal az ós­di szokással; hogy a mi dédapánknak jó volt az nekünk isi jó legyeu. Egyébként ezt megdönti maga ama régi közmondás: »ha ocsút vetsz v gazt aratsz«. Fájdalom magam is akár hányszor lát­tam,. hogy <?gyik-másik gazda mily silány magot vetett eli s ebbeli jóindulatu inté­semre akadt köztük olyan is, ki képes volt azt felelni, hogy ha vékony szemű rozst, vagy vagy búzát vetik az annál sza­porább. A háború előtt csaknem évente tett tanulmányutam alkalmával, különösen Né­metországban tanultam becsülni a német gazdák sokoldalúsága között ama alapos­ságukat is, mely a talaj megmunkálása és 1 a vetőmagvak előkészítésénél niagra­gadta figyelmemet,, noha minden szakgaz­da tisztában van azzal, hogy mig egyrészt a talaj javítása, annak kellő időben való és alapos megmunkálása, alapfeltélele a termés jó eredményének, viszont a vető­mag beérlelése, annak gondos kezelése és a legszebb egyedeknek szortírozás utján való kiválasztása és üszög elleni csává­zás után szabad a földbe elvetni. Még az igy előkészitett vetőmag fel­használása mellett is nagyon kívánatos lenne, ha gazdáink, külön a vetőmag ne­mesitésévei! is behatóbban foglalkoznának mert hiszen teljes eredményt, részben a legjobb egyedek liimpor keresztezése, sőt a nemesitett jó magvak időközönkénti ki­cserélése által érhetjük el. amennyiben tudvalevőleg ha egy és ugyanazon vető­magot, ugyanazon talajban hosszabb időn át termeljük, az ily mag degenerálódik^ vagyis elfajzik. Ami pedig a Szomjas Gusztáv ur áL­tali kiemelt borsó termelést illeti erre néz­ve legyen szabad felhoznom, hogy ameny­nyiben ez még a vidékünkön nem oly ál­talánosan termelt vetemény, szolgáljanak tehát az alábbiak egynémely gazdának né­mi tájékozásul, ugyanis: én már évek óta és kellő intenzivitással foglalkozom a bor­só termelésével, valamint ilyennek zsizsik­telenitésével, sőt magával a borsó fajok nemesítésével 1 is. A legnagyobb készséggel csatlakozom nevezett cikkíró ur ebbeli propagandájá­hoz, sőt — szerénytelenség nélkül mond­va — én, már éveken át számos gazda­társamat birtam rá a borsó termelésre kiknek bebizonyítottam, hogy az oksze­rűen termelt borsó-fajok úgyszólván leg­jobban meghálálják a gazda munkáját, inert amig egyrészt a mag termelése ál­tal 1 szép eredményt produkál, másrészt a borsó dus levélzete és a pillangós virágok lehullása által a talajnak nagj' mennyisé­gű nitrogént ad vissza, sőt mikroskópikus vizsgálat után megállapítható, hogy kü­lönösen a többszörösen nemesitett borsó­fajok fejletebb gyökérzete oly baktérium­dus, mely a talaj javításánál, — főleg a hajcsövesség növelésében — nyilatkozik meg. Ezenkivüli pláne a nemesitelt bor­sónak bőtermő szalmáját a lovak és bir­kák, a törek és polyváját pedig a szarvas­marhák igen kedvelik. A borsó zsizsikte­lenitésére nézve viszont, már volt szeren­csém nevezett cikkíró úrral' is személyes eszmecserét folytatni arról is, hogy ameny. nyiben tudvalevőleg a borsó zsizsiknek az a sajátságos tulajdonsága, hogy petéjét a borsó virágába rakja le, s az a magban kéL ki, hol egész késő tavaszig élősködik s ha ily zsizsikes borsót vetünk el. ab­bóli a zsizsik későbben kibúvik s addig élősködik a földön, amig a nem zsizsikes borsószemek kikelve megnőttek és virág­zásnak indulnak. S mert rendszerint, fő­leg a Victória fajhoz tartozó sárga szinü borsófajok virágzási ideje legtöbbször ösz­szeesik a zsizsikrajzás idejével 1, amikoris a zsizsikes vetőmag között maradt zsizsik rajzása alatt a borsó virágába rakja le petéjét, ahol az később megtermékenyedve kikel és hacsak mesterséges uton nem zsi­zsiktelenitjük e borsót, ugy az évről-évre a fenti módon folytatja a kártékony faj­zását. Ezért tehát azon kell törekednünk, hogy a borsó termelésnél a borsó virág­zása ne essék egy időre a zsizsik rajzássak Tehát ugy nálunk, mint a még délebbre fekvő megyékben kora tavasszal kívánatos a borsó veteményezése, mig viszont Sze­pes stb. felsőbb megyékben, valamint Ausztriában Stockerau és vidékén, később is vethető, amennyiben ott a borsó ter­melésre a vegetáció — a hűvösebb klima folytán kedvezőbb, mert a hűvösebb idő­járás révén a borsó fejlődése és virágzása ott egy hónappal is későbbre esik mint a zsizsik rajzás ideje. Viszont ha nálunk és a még délebbre fekvő megyékben későbbre hagyják a bor­só veteményezését, ugy ez esetben a forró nyári napok heve legtöbbször lepörkölné magát a virágzást és részben a lombozatot is. tehát már a mi vidékünkön is csak ugy lehet zsizsikmentes borsót jobb ered­ménnyel produkálni, ha ősszel megszán­tott valamint kora tavasszal felporlianyi­tott és jól előkészitett talajon, még ta­vasz elején a zsizsikmentes egészséges bor­sót, lehetőleg superfosfáttal együtt vetjük eli, mert mig egyrészt a fosfátos talajban a zsizsik nem marad, másrészt a superfos­fát a borsó fejlődését lényegesen elősegíti ahhoz, hogy annak virágzása megelőzze a zsizsik rajzásának s ezzel egjddejüleg a pete larakásának idejét. Ezek után örömmel regisztrál om Szom jas Gusztáv ur által e lap utján is fel­vetett eszmecserét s amennyiben most is különféle kísérletezés van nálam folyamat­ban, a többek között a borsónak a hideg iránti aklimatizálása és a magnemesitések másirányu fejlesztésében is, melynek si­keres eredményét szintén remélve, kész­séggel fogom azt annak idején közérdek szempontjából is a nagy gazdaközönség tudomására hozni, minthogy e nehéz i­dők után. egyelőre a többlettermelés lesz hivatva nálunk az igazi nemzeti vagyont növelni. Urtitmann-Lukács Vilmos, | DI ADAL MQZ Grá! Péntek—Szombat—Vasárnap a „Star" filmgyár alkotása Müvészdráma 3 felvonásban. Irta: PAKOTS JÓZSEF. Rendezte: DEÉSY ALFRÉD. A lap kihordására vonatkozó pana­szokat kérjük azonnal közölni kiadóhiva­talunkkal. Telefon 139.

Next

/
Oldalképek
Tartalom