Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-05-30 / 122. szám

JÍYÍKSnDÉK 1 jegyzők díjazását fölemeli a vármegye Nyíregyháza, május 29. (A Nyirvidék tudósítójától.) Mindenképpen indokolt és föltétlenül megérdemelt lépést tett a vármegye a szabolcsi jegyzők érdekében. A közigazgatásnak ezek a legnagyobb munkát végző, legjobban zaklatott szervei, akiknek a munkáján múlik csaknem minden, avval a kérelemmel járultak a Szabolcs vármegyei Jegyző Egylet utján a törvényhalósági bizottsághoz, hogy a jegyzőknek, mint anyakönyvezetőknek egyes magánmunkákitok és külön munkák után számitható dijainak száz százalékkal való fölemelését kértélv. Nagyon természetes, hogy a vármegye készséggel járult hozzá a jogos kívánsághoz és a törvényhatóság azt az alkalmat is fölhasználta, hogy a jegyzői kar iránt elismerésének adjon kifejezést. A vármegye erre vonatkozó határozata ez: Szabolcsvármegye törvényhatósága tel jes méltánylással vau a községi és körjegyzőknek a háború folyama alatt kifejtett tevékenységükkel' szemben s tudatában van annak is, hogy a hivatali elfoglaltságukkal tul terhelt jegyzői kar — a mai, soha el nem képzelt viszonyok között — a létfenntartásukhoz szükséges anyagi eszközöket előteremteni nem képesek: épen azért készségeseit siet részükre segélykezet nyújtani az által is, hogy a községi és körjegyzők által végezhető magánmimkálali dijakai a jegyzői egyesület által kért lOOo/o-os mérvben felemelni határozza. Ehez képest kimondja a törvényhatóság, hogy ide vonatkozó szabályrendeletét a következő szakaszszal

1 egészíti ki. Mindazon dijtételek, amelyek a szabályrendelet első szakaszaiban a jegyzői magánmunkálatokért megállapítva vannak a világháború befejezését követő év végéig, az illető díjtételek 100 százalékkal felemeltetnek. A jel síelt határidő eltelte után azonban a szabályrendelet eredeti díjszabása? lépnek ismét érvénybe. Ezzet kapcsolatosan kimondja a tőrvényhatóság azt is, hogy ezen rendelkezése csak birtokon kívül felebbezhető meg s a közhirrétételí napján életbe lép. A törvényhatóság ezen intézkedésével egyrészt juutalmazni kívánta azt a jegyzői kart, amelyik a háború súlyos évei alatt nagyon gyakran segéd munkaerő nélkül küzdenek a sokféle hatóságoktól hozzájuk özönlő s jóformán kivétel nélkül sürgős természetű rendeletek tömegével, másrészt lehetővé tenni igyekszik, hogy a létfenntartásukhoz szükséges anyagi eszközök épen azokétól álljon rendelkezésükre, kik a mai pénzbőség mellett nagyon is konynyen fogják ezen magasabb dij tételeket kifizetni. A birtokon kívüli felebbezést s az azonnali éleibe léptetést azért kívánta a törvényhatóság kimondani, — mert a segitésre már-már igen nagy szükség van s nem várhatta be, míg e szabályrendeleti szakasz — bizonyára hosszabb idő múlva — jóváhagyást nyerend. 1918 május 30 kapható a Jóba-nyomdában Széchenyi-ut 9. Telefon 139. lem lesz Nyíregyházán iparkamara Budapest, május 29. (Fővárosi munkatársunktól.) A Nyirvidék több ízben hirt adott már arról a mozgalomról, amelynek célja az, hogy Nyíregyháza székhellyel egy uj kereskedelmi és iparkamarai körzet alakittassék és e körzethez Szabolcsvármegyével együtt több vármegye esatoltassók. Ez ügyben a város már hivatalosan is indított mozgalmat, most pedig az érdekelt kereskedelmi és ipari szakkörök készülnek ezt az akciót egyöntetű fellépésükkel támogatni. Miután a Nyirvidék szerkesztősége megbízott azzal, hogy oz ügyben illetékes felsőbb helyen érdeklődjem és tudjam meg, hogy ez akciónak lehet-e sikere, e megbízásnak eleget tettem, felkerestem mindazokat, akiknek a nyíregyházi mozgalom megbirálásánál véleményük döntő lehet. Ki kell jelentenem, hogy a nyíregyházi akció rokonszenvvel sehol nem ^találkozott Ej.t épp olyan őszintén írom meg, mint amikor a szabolcsi mozgalmak sikeréről számolok be. Mindazok, akikkel ez ügyben alkalmam volt beszólni és akik végső eredményben döntenek is a nyíregyházi kereskedelmi és iparkamara sorsáról, kijelentették előttem, hogy a mozgalomnak sikere már csak azért sem lehet, mert hiányzik az uj kamara felállításának első alapfeltétele : az anyagi lehetőség. Á kereskedelmi és iparkamarák kiadásait a kamarai illetékből fedezik. A kamarai illeték az egyenes állami adó egy bizonyos százaléka. Szabolcsban és a szabolcsi kereskedelmi és iparkamara körzetéhez csatolható vármegyékben nem lehet félannyi illetéket sem összeszedni, amennyi a nyíregyházi kamara fentartásához szükséges lenne. Ezenkívül azonban a debreceni kamara sem nézné ölbetett kézzel, hogy területe megcsonkittassék. Azok az urak, akik erről a kérdésről informáltak, megjegyezték végül, hogy a szabolcsi érdekeltség és a szabolcsi hatóság jobban tenné, ha e célnélküli akció helyett inkább a nyíregyházi mezőgazdasági kamara érdekében indítana mozgalmat és idejekorán világosítaná fel a föld müvelésügyi kormányt arról hogy Nyíregyházának mezőgazdasági iskolát kell kapnia, mert Nyíregyházán és Szabolcsban sokkal inkább megvannak az előfeltételei a kamara felállításának, mint Debrecenben, ahová az egész Szabolcs mezőgazdaságát besorozni akarják. Paál Jöb. UAA bAMMAAMA* -fi-fi r> in 1 J I DIADAL MOZ®

61 Szerda—Csütörtök, május 29—30-án Ossi Oswáldával a főszerepben A i AmsKuriá Epizód a nagy háborúból három fölvonásban • A lap kihordására vonatkozó panaszokat kérjük azonnal közölni kiadóhivatalunkkal. Telefon Í'i9. VÁROSI SZÍNHÁZ. Heti műsor: Szerdán Az ördög, páros bérlet Csütörtökön délután Milliomos Kati, este NebánUvirág, bérletszüaet Pénteken Kóristalány. páratlan bérlet. Szombaton délután Bolond, este Kóristalány. A bolond. Szabados Béla és Rákosi Jenő csodásan szép muzsikáju énekes mesejátéka A bolond ment tegnap a városi színházban igen jó előadásban, amely fölötte kellemesen lepte meg a közönséget. Bródy Irén ugy énekével mint játékával nagy sikert aratott, Szalmát is sokan megtapsolták szép énekszámaiért. Deák Aladár Bimbó csavargó szerepében tökéletes előadást produkált, minden szava, mozdulata kiváló volt. Ugyancsak Deák Aladárt dicséri az ügyes rendezés. A többi szereplők közül Ballay Manci. Tornay Terus, Béhr Matild, Sáfár. Sugár és Horváth igyekeztek elősegíteni a darab sikerét. A zenekart Losonezi Dezső vezette ügyesen, sok lendülettel. Letartóztatták a K konzult Stfrög O O Budapest, május 29. (4 Nyirvidék tudósítójától) A Wolff ügynökség jelenti Kiewbőt. hogy az ottani görög- konzult kémkedés gyanúja alatt a német és ukrán hatóságok letartóztatták A walesi herceg látogatása Rómában Budapest, május 29. (4 Nyirvidék tudósítójától.,) A római pápa fogadta a walesi herceget, aki azután Caspari államtitkárnál jelent meg. Párís ujabb lövetése Budapest, május 29. <4 Nyírvidék tudósítójától.) Párisból jelentik : A fővárost meszszehordó ágyúból ismét lőtték a németek. A mult éjjel Páris ellen repülő támadást kíséreltek meg, de a repülők a fővárosnak csak a külső körzetéigjutottak. Bombákat dobtak le, de a bombák kárt nem okoztak. Budapest, május 29. (A Nyírvidék tudósítójától.) Genfből táviratozzák: A Matin jelentése szerint a németek messzehordó ágyúi újból lőtték Párist. Ugy látszik, két/három ágyú bombázza a fővárost. — Több' lövedék a Sorbonn-negyedbe esett. A Petit Párisién jelenti: A Párist lövő messzehordó ágyuk lövedéke közül több a Sorbonnet érte. A finn béketárgyalások Budapest, május 27. (A Nyírvidék tudósítójától.) Bécsből jelenlik: A' közös külügyminisztériumban május 23-án megkezdődtek Finnországgal a béketárgyalások, amelynek során megkötötték a politikai és gazdasági pótszerződéseket is. A békeszerződést: Mérey nagykövet, a pótszerződéseket pedig a magyar és osztrák miniszterelnökök is aláírták.