Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)
1918-05-18 / 113. szám
2 JÍYÖOnDÉK. 2 1918 május 19 1 szabolcsi zsidó kórház Nyíregyháza, május 17. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az a nagyfontosságú mozgalom, melyei dr. Bernstem Béla főrabbi megindított. egy szabóicsmegyei zsidó kórház építése ügyében, a legélénkebb visszhangra talált ugy Nyíregyházán, mint az egész megye zsidósága körében. Sőt még a tőlünk messze, a fővárosba elszakadt szabó Icsmegyeiek is, dicséretes ragaszkodás, sal egykori pátriájukhoz, nagy áldozatkészséggel csatlakozták az ügy pártolásához. fis így az a valóban lelkes l'ogadtaf tás, melyben a szép és magasztos terv mindenfelé részesül, biztató kilátást nyújt arra, hogy válóra is fog válni, mihelyt a viszonyok engedik. A mozgalom élén egy szűkebb intéző bizottság áll, mely ugy a nyíregyházi, valamint a megyei zsidó hitközségek, nem különben a jótékony egyletek képviselőivel több értekezletet tarlóit a mozgalom irányítása ügyében. Az értekezletek a legmelegebben üdvözölték a Nyíregyházán letpsítendö uj kórház tervét és mindenbén magukévá tették áz intéző bizottság javasltait, Az eigyhángü megállapodások alapján siétküldtc. az intéző bizottság a gyűjtői vekét. hogy ezúton mielőbb biztosítsa a. terv kivitelenek első lelteteleit, áz anyagi estkőzlöket a korház epitésére. A gyüjj'tőiv hángulátŐs felhívása igy hangzik: Kórházat akarunk emelni Isten dicsőségé^e és a szenvedő emberiség javára. Zsidó kórházat akarunk épiteni, hogy h vallásuk szabályaihoz biven ragaszkodó hittestvéreink teljes lelki megnyugvással vettessék igénybe szigorúan rituális élelmezésiét. Szabóicsmcigyei zsidó kórházat akarunk Nyíregyházáit létesíteni, amelyet 1 elekezeti* külömbség nélkül bőcsájtunk majd rendelkezésére minden betegnek, mint megyénk lelkes és hazafias zsidósága méltó emlékmüvét áz eljövendő tartós béke örömére. Erre kérjük hittestvéreink közismeretes áldozatkészségét. Ne maradjon el senki, akit Isten érző szj.yye! és hozzá anyagi tehetséggel áldott meg. Alapitó az, aki legalább 2o.000 koronát ad a szent, célra. Nevét, .az alapittik egyéb megállapítandó joga mellett, a kórház előcsarnokában diszes márványtáblán örökítjük meg. Agyaiapitvány 6000 korona. Az alapító nevét az ágyon elhelyezendő tábla fogja állandóan hirdetni. Alapítvány a kórház céljaira, legalább 1000 korona, mely alapítványt a kórház választmánya a kijelölt néven fog kezelni és minden zárszámadásában mint ilyent fel tüntetni. Ezer koronánál kisebb összegek, mint egyszeri adományok fognak az első zárszámadási >an elszámoltatni. Bemélhelő, hogy a felhívásnak nem csak Nyíregyházán, ahol már eddig is a legszebb eredmény mutatkozik, de a vidéken is meg lesz a kellő foganatja, hisz elsősorban a vidék számára épül az uj kórház a könnyen hozzáférhető központi ban, amelynek lakói mindig könnyebben gondoskodhatnak orvosukról, mint a megye többi helységei. Nem lehet kétséges a multak tapasztalatai szerint, hogy Szabolesvármegye zsidósága kitesz magáért és előteremti a jó szivek áldozatkészségével azt a nagy összeget, mely a modern hygiénia követeléseinek megfelelő zsidó kórház építéséhez és berendezéséhez szükséges. Oly gyönyörű intézményt fog ezzel életre hívni, amely nagy és megbecsülhetetlen szolgálatot lesz hivatva teljesíteni a megye és közvetve az egész ország köze L gészségü gyének. —n. Este ki kell adni a Nyirvidéket a postahivataloknak Nyíregyháza, május 17. (A Nyirvidék tudósítójától.) A kereskedelmi miniszter szigorú rendeletet adott ki, amelylyeí főkép azokat a bajokat iparkodik orvosolni, amelyek a hírlapok kézbesítése körül az utóbbi időben egyre jobban elszaporodtak. A rendeletben arról intézkedik a miniszter, hogv a hírlapokat megérkezésük után azonnal ki kell adni a jelentkező címzettnek, még pedig a hivatalos órán tul, sőt este nyolc óraj után is. A rendelet egész terjedelmében a következőkép szól: Minthogy a vasúti forgalom mai nehézségei közölt a vonatkésések úgyszólván elkerülhetetlenek s ennek következtében a pőstaszállitás is késedelmessé válik, figyelmeztetem az összes, de különösen a korlátolt nappali szolgálatot teljesítő hivatalokat — posüu ügynökségeket, hogy azon zárlatokban beérkező hírlapokat, mélyeknek házhoz kézbesítésé csak késedelemmel ~ esetleg másnap — történhetik meg. a hivatalokban jelentkező feleknek reggel 8 órái ól este 8 óráig a hivatalos órán tul is adják ki. Sőt elvárom l'őteg azoktól a hivataloktól, amelyeknél naponta csak egy posta érkezés van. vagy amelyeknél több érkezés mellett a hírlapok csak az esti órákban kerülnek feldolgozásra. hogy a hírlapokat még a fentebb emiitett időponton tul — tehát este 8 órán tul is a legnagyobb készséggel ki fogják szolgáltatni a jelentkező feleknek. A Nyírvidék olvasóit és előfizetőit különösen a nyírbátori és polgári vonalak mentén érdekli ez a rendelet. Polgár felé este hát órakor, Nyírbátor felé pedig este hét óra 16 perckor indu.1 a vonattal a Nyű* vidék, így tehát előfizetőink ennek a két vonalnak a mentén még aznap este átvehetik a postahivatalnál a Nyírvidéket. A királyi pár utazása Buttapeal, májas 17. (A Nyíreidé]; tudósítójától.) Bécsből jelentik: Őfelségéik tegnap reg gei nyolc órakor Badenből elutaztak Szófiába* Marchegen nagy tömeg várta az uralkodópárt. A monarchia földarabolása (tatUpot, május 17. (A Nyirvidék tudósítójától.} Bernből táviratozzák: ílervé írja. hogy a szövetségesek katonai erőfeszítéseiket csak ugy támogathatják, erőteljesen, ha a monarchia nemzetiségeit föllázitják. A Journal de Peuple kétségbe vonja, hogy a nemzetiségek föl lazításával röliehetne darabolni a monarchiát. illfl IHMMI WII B ••• Ml •»•••« I n P OL LS f Pünkösdi művészi eseménye Schneider Károly szociális társadalmi regénye M apa boeiBtett Művészi filmszenzáció 4 felvonásban. A főszerepben Ellen Riehter. Előadások d. u. 3-tól és este fél 9 kor. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága felterjesztésben kérte a magyar kormánytól, hogy a buza árát száz koronában ál lapítsa meg, továbbá, hogy csak olyan államoknak adjunk gabonát, amelyek ennek ellenértékét ipartermékekben egyenlítik ki. miáltal méltányos cserekereskedelem fejlődhetnék ki. i A Fővárosi Kereskedők Egyesülete azt kéri felterjesztésében a kormánytól, hasson oda, hogy az osztrák kormány függessze fel a textiláruknak kivitelére vonatkozó tilalmat a magyar-osztrák viszonylatban. mert elleneseiben a lakosság ruhaellátása válsággal fenyeget. A mezőgazdasági Magyarország és a/ ipari Ausztria termeivényeinek feleslegeiből egymásnak jutó javak kicserélésére vonatkozólag, e lapok hasábjain sokszor volt szó. Mindig hangoztattuk, hogy külkereskedelmi mérlegünket az olcsó élelmiszerek kivitele és a drága iparcikkek, behozatala, a legkedvezőtlenebbén kell, hogy befolyásolják. Ezen még a kisebb iparcikk-fogyasztás sem igen változtathat. Hangoztattuk, hogy a kivitelre kerülő élelmicikkeket annyiszor magasabb árakon keli áruba bocsátani, amennyiséer ma$ásabb árakon kdpjuk a behozott iparcikkeket, mert még éz éselbon is ? csak a háború előtti passivitást érhéti el külkereskedelmi mérlegünk. Még a múlt évi termés iearatása előtt is szólottunk ebben áz irányban. Node mi sem természetesebb.. mint az, hogy ez irányban semmi sem törléint, Ellenben az élelmiszer csempészet felvirágzott a lánckereskedelem dicsőségére ebből nemzetünknek aligha van haSzna. Ha a somogyi felirati javaslatokat be kintjük, meg állapítanunk, hogy még azoknak elfogadása esetén siucs segítve a magyar mezőgazdasági állapotokon, mert a gazdának nem bankjegyre van szüksége hanem iparcikkekre. Ezekét akkor sem kaphatja meg, ha több a bankjegye, mert az iparcikkek árait az osztrákok ugy emelik. hogy a sok bankjegy is kevés lesz ítzok beszerzésére és akkor ujabb feliratozások sem változtatnak a régi és a mai. de még a jövőbeli állapotokon sem. Ha pedig itthon emelgetjük az élelmicikkek arait, akkor csak önmagunkát nyomorgatjuk anélkül, hogy ennek valami használ. látnók. Nem az itthoni cikkek árait kell emelni, hanem a kivitelre kerülő cikkekét: a differenciával pedig redukálni kell az im]>ort cikkek árait. A gazdasági javak árainak irányítását, eddig, az osztrákok tartották kezükben. Ez az ár irányi tás pedig természetellenes; annak a mi kezünkben kellene lennie, a centrális hatalmak gazdasági viszonyainak mai helyzetében is. A gazdasági javak árainak irányítása addig, amíg mi vagyunk a centrális hatalmak népeinek fő éléskamrái, a mi kezünkben lehetne, energikus kormányzat melleit. Mert ha nem rajiunk lesz már az élelmezés iosulya. akkor természetszerűleg kicsúszik kezünkből a fennebb említett hatalom és azzá leszünk, amik már volt mik: játékszerei az ipari államoknak. Nem lesz súlyúnk, nem adnak ránk semmit. Ha Ukrajna, Oroszlengyelország, vagy Oroszország, jobban kihasználható területek lesznek az ipari portékák elhelyezése terén, és ha onnan, no meg Romániából megfelelő mennyiségű élelmiszert szerezhetnek be az ipari államok — akkor minden irányító befolyás az ipari államok kezébe csúszik át, nekünk pedig csak a panaszkodás marad meg. Félő, hogv ez máris bekövetkezett, mert különben nem állana érdékében az ipari államoknak megtiltani az ipar
