Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-04-06 / 79. szám

t jfífmDtz 1918, április d 1 pályáztak a városi állásokra Mte tesznek a választások Nyíregyháza, áprilit 5. {4 Nyírvídih tudósítójától,) Tegnap járt le a pályázat azokra a vámosi Wfásokra, amelyikre az alispán a múlt hónapban irta ki a pályázatot. Meglepetést a pályázat eredménye nem hoíott, mindössze abban, hogy a városnak tót legkiválóbb tisztviselőjevei szemben tért próbál nyerni egy olyan városi tisztviselő, alpt a "képviselőtestület különös jóakarata a háború alatt választott be a tisztikarba és aki anélkül, hogy egyetlen napig tett voltna a hivatalában, árvaszéki ülnökből tanácsos kívánna lenni. Ez a szokatlan igyekezet aligha fog eredményayel járni annál kevésbbé, mi vei a városnak is az az erdeke, hogy "a pénzügyi tanácsosi állasra Garay Kálmán dr. a közigazgatási tanácsosi állásra pedig Kreesányi Lajos kerüljön. A. pénzügyi tanácsosi állásra pályáztak: Gfiray Kálmán dr. pénzügyi taná•;sös, Ádprján' Marcell turócszentmártoni pénzügyi számvizsgáló és Lőjek Gyula dr. írVaszéki ühuökA közigazgatás.; tanácsosi állásra pályáztak" Krecsájiyi Lajos rendőrkapitány és Lojck Gyűli A KreósánVi helyére Vertse K. Andor törvényszéki jegyző egyedül pályázik és igi- vele iolöttes értékes munkással sza'.:K>fodi! a város tisztikara. A községi bíró! állásra Pásztor Sándor városi végrehajtó és Tóth László rendőrségi irnok pályáztak. Az esetlég megüresedő irnöki állásra Krajnik Margit az tgycdűii pályázó A választások megej lésére az alispán keddre, április kilencedikén délelőtt tiz órára hívta össze a képviselő testületei, •wwfwwfftw! rc'W •::•íjcwvww^ a nyíregyházi kamarai székhely ismét előtérbe került Nyíregyháza; április 5, (A Ny irmUk tudósítójától.) Néhány évvel ezelőtt Bal la Jenő akkori polgármesterrel az élén nagyarányú tkciót indított Nyíregyháza város egész társadalma. Ennek az akciónak az volt -x célja, hogy Szabolcsvármegye több szomszédos vármegyével együtt váljék ki a debreceni, illetve a kassai kereskedelmi és iparkamara kerületéből és külön kamarai kerületet alakítson, amelynek Nyíregyháza legyen a székhelye. Annak idejében úgyszólván minden tényező a legnagyobb szeretettel karolta fel ezt az életrevaló kezdeményezést, amelynek magánál a kormánynál is volt híve. A nyíregyháziak előtt éppen eléggé ismeretesek még ama körülmények, amelyek indokolttá tették az akciói és tudottak azok az előnyök is, amelyeket nemcsak Nyíregyházának, de az egész vármegyének, sőt a hozzánk csatlakozott vármegyéknek is közgazdasági életében hozna az uj alakulás. A háború akadályozta meg ennek az akciónak a továbbvitelét. A mai kormányzatban azonban fokozottabban megvan a kamarák decentralizálására a készség és Szterényi József kereskedelemügyi miniszter egyik legutóbb tett nyilatkozatában egyenesen kijelentette, hogy a vidék közgazdasági életének intenzivebbé télelére a kamarák decentralizálását egyik leghatékonyabb eszköznek tártja. Nem Tér kétség hozzá, hogy a háború okozta változások a közgazdasági éléiben ben egész uj helyzetet teremtettek, amelyben a kamaráknak az eddiginél is jelentősebb szerepe lesz. A háborút föltétlenül követő nagy közgazdasági föllendülés -intenzivebb munkálkodásra fogja serkenteni a kamarai életet és mélyebb fontosságot ad azoknak. Az eddigitől olyan teljesen elütő gazdasági ólét kezdődik majd az egész országban, amelynél a kamarak vezető és irányító szerepe minden eddiI ginéi nagyobb lesz. Iía tehát Nyíregyháza a maga és a nagy vidékének közgazdasági föllendülését remélte a kereskedelmi és iparkamara kerületének az uj és célszerűbb beosztásától, ugy ez az elv sokkal inkább föntáll most ós sokkai könyebben , megvalósítható akkor, amikor a kereskedelemi kormányzat élen olyan ismert és becsült közgazdasági szakember ül, * amilyennek az ország minden közgazdasági tényezője Szterényit tartja, A város vezetőségének nem szabad nyom nélkül eiengedni a kereskedelemügyi miniszternek ezt a kijelentését és minél előbb föl kell elevenítenie azt a mozgalmat, amelyet annak idején Bal la Jenő és vele a város egész közönsége annyi szeretettel és akkora hozzáértéssel indított meg. Nyíregyházára nagy föladatok várnak ős ezeknek a föladatoknak a megvalósításában fölötte szüksége van minden olyan intézményre, amely ezt a várost, súlyban, tekintélyben és főként teherbírásban emeli. Pártos István hangversenye N)írc>gyüávsa, április 5. A nyíregyházi "publikum az idea szezonban bőven kiveszi részét a hangversenyekből. Eziíttal Pártos István hegedűművészt, llubay Jenő kiváló tanítványát volt alkalmunk meghallgatni. Még kurtanadrágos fiúcska, aki csipkés Mozartingében igazán bájos jelenség volt a pódiumon, de máris mestere ínégyhúru hangszerének. Csodálatos bensőséggel, s ebben a korban szokatlan filozofikus elméJyedésse! játszik a koraérettség tipikus jelenségei nélkül. Zengő tónusa öblös a mélységekben, kristálytiszta a magasabb régiókban. Vonókezelése mesterien biztos, erőteljes. Technikája nyugodt, ismosan fejlett, mély a legszéditőbb tempókban is egyenletesen pergő. Nincs a kiválóságnak olyan jelzője, amit ne alkalmazhatnánk rá. Elsőnek Husi három megmaradt hegedüszonátáiból játszott egyet klasszikus tökéletességgel. Ugyanez a klasszicitás csillogott ki a zongora kíséret nélkül előadott Bach-szonátából. melynek különösen a második tétele volt megkapó. A Mendelssohn hegedűversenyének első tétele nem volt eléggé romantikus, a gyönyörű második tétel, s a káprázatos tempóban játszott harmadik tétel azonban mindenért kárpótolt. A Schumann Esti dalát csodálatos konzsenialilással. egy érett fér fisz! mélységével játszotta el. Mozart Rondoja csipkefinómságu volt. A befejezésül' előadott Paganini átiratban sokoldalú és utói érhetetlen tökéletességű dologbeli készültségét mutatta be A közönség áhítattal hallgatta a művészt és hálás tapsviharok zendültek fel minden produkciója után \ kíséretet A kíséretet Dipnzí Oszkár látta el finoman, ízlésesen Diogenes. .-V't. • ' i , -i í'ítAi'iHWW Csütörtökön d, u. 2 órakor 2 tanyasi leány jkík répamagot vásároltak nálam, üzletem| ben jeientkezzenek. - özv. Klein Hermanné ! füszerkereskedő, Vay Ádám-utca 1. 528-1 Tizenhárom esztendőre csuktak be e§ cigánylsgényt Nyíregyháza, április 0. {X Nyirvidik tudósítójától,) Elvetemült, gonosz cigányiegény állót I la nyíregyházi törvényszék előtt, Tóth Balogh Orsós József János, akinek a leikél rengeteg bún terheli. A soknevű, haramia nézésű cigánylegény már vagy nyolc esz l tendendőt töltött a "börtönben^ de nem tud i megjavulni, pár év előtt, a börtönből is s megszökött és újra lopásra, betörésre, rab ! lásra adta a fejét. 1915-ben Zemplénben elfogták Tóth Balogot ós a sátoraljaújhelyi törvényszék akkor négy évi fegyházra, majd nemsok ) kai ezután a nyíregyházi törvényszék öt évi fegyházra Ítélte. Mikor Nyíregyháza ról megvasalva Sátoraljaújhelyre ki sérték vissza, Szerencs körül kiugrott a ro bogó vonatból és bár a börtönőrök nyomban keresésére indultak, eltűnt. Heteken keresztül tartotta akkor ré mületben a szabolcsi községeket TóthBa log János. Berkeszen három helyen is be tört. kirabolta Nagy Bénimé és Márkus Mórné vásárosokat, betört a berkeszi fp gyász tási szövetkezet raktárába, majd Bujra és Nyírkarászra rándult át. ahon nap Pátrohára és Tiszakanyárra ment és természetesen mindenhonnan nagy zsák mánnyal tért haza búvóhelyére. Szabolcsból aztán át-átrándult Ungba, Beregbe, Zemplénbe és Szatmáriba ahol nem éppen becsületes munkával ke reste kenyerét. A mull hetekben aztán kézrekerüli Tóth Balogh Orsós József János és a fő tárgyalást is ki lehetett tűzni. A cigány a főtárgyaláson vakmerően tagadott és a tanuk is csak nagynehézen mertek ellene vallani, mert leitek, hogy a cigányle gény kiszabadulása után bosszút áll raj luk Hosszas fáradozás után aztán sike rült a bizonyítás és a bíróság négy évi fegyházra ítélte el a cigány legényt, aki az eddig kitöltetlen kilenc évi fegyház zal együtt most tizenhárom esztendős büntetés leülését kezdte meg a nyíregyházi fogházban Hindenburg a győzelemről Budapest, április 5. (.4 Nyimdék tudósítójától) Berlinből jelenlik: Hindenburg az esszeni bányászegyesületek üdvözlő táviratára ezeket válaszolta: Voltak olyan idő pontok ebben a háborúban, amelyekben a győzelem bizonytalannak látszott. Némelyek kételkedtek a sikerben és remünyüket ellenfeleink békillési szándékába vetették, mások nem hittek abban, hogy ellenségeink engednek és Németország megmentését csak

# a háború tovább folytatásában látták. A' siker az utóbbiaknak adott igazat. az elniult hónapok eseményei igazolják, hogy a győzelmet nem lehet tőlünk elragadni. Az Unió nem akarja a békét Budapest, áprihs a. Nyíreidéi: tudósítójától.) Nevvyorkból táviratozzák. Az Associated Press Washingtonból arról értesül, hogy hivatalos körökben a Czernin beszédét egy ujabb német békeoffenzivának tekintik, amelyben Czernin lesz a közvetítő. A beszédet politikai manővernek tartják, amelynek célja, hogy benyomást tegyen az ántántra. Hangsúlyozzák amerikai hivatalos helyen, hogy bárminő intés, miszerint elérkezett a béketárgyalás ideje, Amerikában visszautasításra találna.