Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-05-09 / 106. szám

JSf&ÍOTXBÉBL 1918 május 9 Tözegtermelés Indul Szabolcsban Nyíregyháza, május 8. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az alispán — a szénügyek kormány­biztosának a fölhívására — a vármegyé­ben akciót indított a vármegye területén lévő tőzeg kitermelésére. A kormánybiz­tos az itt következő megkeresést küldte a vármegyéhez: Hazánk széntermelésének visszafejlődése valamint a háború okozta szénbehozatali nehézségek elengedhetetlenül szükségessé teszik, hogy mindazon helyeken, ahol tő­zeg előfordul, az a legsürgősebbén, hacsak leézi erőveü is kitermelés álá vétessék, hogy a kitermelt, tőzeget, mint fűtőanyagot az ország szorult helyzetében felhasználhas­suk. Németország 260 millió, Ausztria 43 millió tonna széntermelése mellett nem veti meg a tőzeget mint fűtőanyagot és már a béke idején is nagy mértékben ak­názta azt ki. Svédországban, Svájciban és más szénszegény országokban annál fo­kozottabb mértékben foglalkoznak a tő­zeg kitermelésével. Svájc pld. a legutóbbi jelentések szerint saénszükségletének már 20 o/ 0-át képes tőzeggel fedezni. Az érdekelt tőzeg területek tulajdono­saihoz fordulok és hazafias érzületükre appelálok e pillanatban, mikor az ország széninséges helyzetében a csóplési tüzelő anyag előteremtéséről kell gondoskod­nunk. Nem léphetek a külföld elé fokozott szénbehozatali igényekkel akkor, mikor az országnak 150.000 hektár tőzeg területe teljesen müvelés nélkül áll és alig fog­lalkozik egyetlen tőzegföldterület tulajdo­nos is komolyan a tőzeg kitermelés kér­désével. Addig is inig törvényhozási ulon, vagy kormányrendelet intézkedésének segélyé­vel lendíthetünk a tőzeg termelés mai helyzetén, készséggel felajánlom a szén­kormánybiztosságnak és alája rendelt mű­szaki bizottságnak támogatását az e kér­dés körül felmerülő nehézségek elháritá­sóra. Alakuljon minden érdekelt megyében községben a tőzeg termelés fontosságát fel karoló állandóan működő bizottság, mely felvilágosítja az összes érdekelteket az ügy fontosságáról. A magam részéről a szénkormánybiz­tosságnál az érdekelt megyék bevonásával legutóbb tartott értekezlet egyhangú hatá­rozatából kifolyólag utasítottam az Or­sszágos Szénbizottságot, hogy a szénkérel­mek elbírálásánál ne csupán arra terjesz­kedjék ki. hogy mekkora a kérelmező szén szükséglete és jelenlegi szénkészlete, de a szén kiutalásánál még. vegye azt is fi­gyelembe, rendelkezik-e a kérelmező tő­zeg! erü lettel és vájjon ezen tőzegterület "kiaknázás alatt áll-e. Nem lehet ugyanis közömbös a szén­kérelem elbírálásánál az a körülmény, hogy a szenet kérelmező tőzeglcdeptulaj­donos parlagon heverteti-e a birtokában tevő fűtőanyag területei, felhasznál-e tő­zeget a saját üzemében és bocsájl-e tőze­get a közszükséglet céljaira. E felhívás alapján Mikecz Dezső ud­vari tanácsos, alispán most ugy a járási főszolgabírókhoz, mint a községi elöljá­rókhoz. akiket fölszólít az alispán hogy valamennyi közigazgatási hatóság hasson oda, hogy ez. a mezőgazdasági érdekekre nagy fontossággal biró mozgalom a gaz­daközönség által fólkaroltassék és az e­gész vármegyére kiterjedő lőzeglermetés induljon meg. Be akarják szüntetni a csomagok kézbesítését K íregyháza, május 8. {A Nyirvidék tudósi tájától.) A nyíregyházi postahivatalnak igen sok gondot okozott az utóbbi időben a postacsomagok házhoz való szállitása, mii­vel nem tudott fuvarokat kapni a szállí­táshoz. Most aztán végképpen kátyúba ke­rült ez az ügy, mert a fuvarosok csak ugy vállalják igen magas árak mellett a cso­magfuvarozást, ha a posta a takarmányt is biztosítja. A postának azonban ez nincs módjában és igy a postafőnök a nagyvára­di igazgatóság képviselőjével megjelent a polgármesternél és bejelentették, hogy, megszüntetik a postacsomagok házhoz­szállítását. Bencs Kálmán dr. polgármeS­ter bejelentette a dlogol a tanácsban és hangsúlyozta, hogy ebben a közönség meg nyomoritását látja, mert a mai cselédvi­szonyok mellett a legnagyobb zaklatás és ezer "kellemetlenség hárulna a közönségre, de még súlyosabb a helyzet a kereskedők­re, akiknek alig van személyzetük és igy a kereskedők, akiknek pedig legtöbb dol­guk van a postával, igen nehéz helyzetbe jutnak. A tanács mindenben igazat adott a polgármesternek és megbízta, hogy igye­kezzék olyanformán elhárítani a város kö­zönségéről ezt a kellemetlensége, hogy esetleg a város biztosítaná a takarmányt, ami a postacsomagok házhozfuvarozásáj­hoz szükséges. A polgármester ebben az értelemben tárgyalt is és most már meg­van a valószínűsége annak, hogy sikerül biztosítani a takarmányt és így nem szün­tetik meg a postacsomagok házhozszállítá­sát. A postaigazgatóság megbízottjával tár­gyalt a polgármester a két uj postahivatal fölállításáról, valamint a telefonközponti­nak villamos jelzésű, úgynevezett C. B. rendszerre való átváltoztatásáról is. Az igazgatóság megbízottja kijelentette, hogy Nyíregyházának mindkét kérelmét már régen teljesítette volna a nagyváradi pos­taigazgatóság. de az nj postahivatalok föl­állítását a háború folytán beállott sze­mélVzethiány hátráltatja, mert a mai személyzettel még a központi postahivatal szolgálata is csak a legnagyobb nehéz,séf­gek meneti tartható fönt és még oda sem iudnak több személyzetet adni, annál ke­vésbbé uj postahivatalokhoz. A teleíonközL pont átalakításának is a háborús viszo­nyok az akadálya. Elismeri a nagyváradi postaigazgatóság is, hogy olyan fejlett vá­ros, mint Nyíregyháza, amelynek közel négyszáz telefon előfizetője van, minden­képpen megérdemli a modern, csöngetés nélküli telefonberendezést, amelyre a mai nehézkes rendszer helyett szüksége is van, azonban a háború alatt minden tele­fonberendezésre a katonaságnak van szük­sége és igy a postaigazgatóság nincs alj­ban a helyzetben, hogy most megcsinál­hassa a központ átalakítását, azonban a helyzetben, hogy most megcsinálhassa a közpout átalakítását, azonban a háborít után nyomban teljesitik Nyíregyházának ezt a kérését is. Visszavert olasz támadások ttndapest, vájus 8 (A Nyirvidék UiAó.vtójátől.) A főhadiszállásról jelentik: A'délnyu­gati fronton a tüzérségi tűz csak helyen­ként lett élénkebb. Caposiletól keletre, a Lagni-medencében, a Monté Porticán és Mónte Alessio lejtőin ellenséges kísérlete­kei visszavertünk. A vezérkar főnöke. Károly király gyermeknyaraltatása Ifjú királyunk kezdeményezésére egy uj, a jövő nemzedék életére nézve nagy­horderejű mozgalom keletkezett a Mo­narchiában. Nyaralni mennek a gyerme­kek. Az iskolapadok sáppadt és vézna kis lakói seregestül húzódnak idegen, még eddig nem látott vidékek felé, ahol a ten­ger morajlik, a fenyvesek zugnak, magas bércek tetején nyáron át is vakítóan szik­rázik a hó; ahol a mese is másképpen hangzik s mások talán maguk az emberek is. S jönnek a helyükbe éppen olyan cse­nevész, árva, kis jószágok. Mindössze ta­lán kékebb a szemük és szöszkébb a ha­juk s nem "halottak még soha furulyaszót Jönnek és mennék. Felpántlikázott, hosszú vonatok viszik és hozzák őket, mint még nem is olyan régen, az apáikat vitték és hozták; az apáikat, akik már megértették egymást s együtt küzdenek hazájukért s azért a koronás főért, aki jó­ságosan vigyáz erre a nyüzsgő gyermek­hadra s azt akarja, hogy vézna csontjai­kat vastag izinok sok-sok csomója fonja körül és sáppadt orcáikon az egészség pi­ros rózsái viruljalak. Ebből a mozgalomból ki kell vennie a részét Szabolcsvármegye társadalmának is. Az irányítást és kezdeményezést, érte­sülésünk szerint, a gyermek nyaral tatás kormánybiztosának felkérése folytán a Vármegye főispánja vette a kezeibe, aki ezideig már csaknem kétszáz egyént kért fel a társadalom vezetői közül arra, hogy a bizalmi személyek tisztségét, mely a gyermekek elhelyezésére megfelelő csalá­dok toborzásából s a gyermekekre való felügyeletből áll, -elvállalni szíveskedjenek Sajnos, nincs terünk reá. hogy- ezt a díszes névsort közölhessük, annyit azon­ban már is mondhatunk, hogy az abban szereplő egyéniségek neve már magában is elegendő biztosíték arra, hogy az a gyö­nyörű szép álom, amit Szent István koro­nájának viselője az emberi nyomorúság láttán, olyan meghatóan álmodott meg. Szabolcs vármegye területén a maga tel­jességében valóra válik. Szaboiosvármegyei Tanitd-Epsulet Köre. MEGHÍVÓ. A Szabolcsvármegyei Tanitóegyesület választmánya f. év május ljl-én délelőtt l/l órakor Nyíregyházán az ág. ev. Kőz ponli iskola helyiségében tartandó ren des közgyűlésre. Tárgysorozat: t. A választmány f. 'év január 16-iki gyű lésének jegyzőkönyve. 2. Elnök időszaki jelentése. 3. A Tanítók Országos Szövetségének megkeresése. 4. Az Eötvös-alap jótéteményeiért pá­lyázók kérvényeinek bemutatása s azokra vonatkozó javaslat. 5. Az egyesületi pénztár állapotáról jelentés. 6. Egyesek magas tagdíj hátránya ü gyében intézkedés. 7. Indítványok tárgyalása. Kelt Nyíregyházán,'1918. május 6-án. Orsovszky Gyula. Palaki Lajos, elnök. főjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom