Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-04-03 / 76. szám

jfömraiÉK 1918. április S fiíifecWratz miniszter leirata az sUsartések forgalmáról hudape* 1, április 3, (Fővárosi mttnkatársimktól.) TV kozéieknezésá miniszter 37.000— 1918, számmal a következő rendeletet küldte ia vármegyéhez. Az élő keltések szállítása feletti ren­delkezés a 4782 1918. M.~E, szárau rende­lettel az én hatáskörömbe utaitalván, an­nak belföldi forgalmát a földmivelésügyí miniszter úrral' egyetértőleg a következő­leg szabályozom: Élősertésí a belföldön vasúton vagy hajón csakis engedélyemmel szabad szál­lítani, Eimélífogva. aki a belföldre vasúton vagy bajén Sértést szállítani akar. köteles Szándékát a szállítandó sertések da­;*ads*ájtttá»ök, átlagos súlyának, minősé­gének, (tenyésztés, sovány, hízott sertés) á feladó és címzett nevének és lakhelyé­nek, á feladó és rendeltetési állomásnak, vaíamiiít a szállítás céljának: tenyésztés­re,; tb'vábbtartásra, levágásra, stb., — köz­tésévtt az Országos Sertésforgalmi Irodá­nak Budapest. V, Bálvány-utca 7. beje­lenteni Az Országos Sertésforgalmi Iroda ál­lal naponként hozzám bemutatandó kérel­mek alapján a szállításra vonatkozó en­4'edé^-am.ot kőzvetlenü fogom a feladó ál­lomásra illetékes állatorvossal és a szál­ütásl kérő féllel. Az engedély megtaga­dása esetén pedig azt az utóbbhal távira­tilag fogom közölni. A marharakodó állomásokhoz kiren­deli állatorvosok tehát az alábbi kivételek­íőfeltekintve, élő sertések feladásánál csak akkor működhetnek közre, ha a szállitás­noz szükséges fenti engedélyt hozzánk in­tézendő táviratban már megadtam. A be­rakás megtörténte után pedig kötelesek iz Országos Sertésforgalmi Iroda álla ícndclkezésre bocsátandó űrlapokon az irodának bejelenteni, a szállítás adatait, nevezetesen: a szállított sertések darab­számát, átlagos súlyát, minőségét, tenyész­Iós, sovány, hizoll sertés. a feladó és címzett nevét és lakhelyét, a sertések tar­tózkodási helyét, a feladó és rendeltetési állomási, valamint a szállítás célját te­nyésztésre, tövábbtartásra, levágásra. Ezen rendeletein alól kivételt képez­nek és így az előírt állategészségügyi fel­tételek fenforgása esetén, előzetes enge­délyem kikérése nélkül szállíthatók; t a tenyészkanok. 2 tr/ Országos Sertésforgalmi Iroda, ileltvc bizományosai által a Hadi Termény r.-t cimére feladásra kerülő élő sertés­szállítmányok. Az Ausztriába irányuló sertésforgal­mat ezen rendeletem nem érinti A' jelen rendelet folvó évi április hó Mkán lép életbe íUudapesL 1918, március 28 Herceg Windiscli-firatz Lajos s, k„ aü országos közélelmezési hivatalt Teiető rn. kir. miniszter. V á ro si Q S zinház q Mozgó Szerda—Csütörtök ' SZŐKE SZAKÁLL személyesei vendégszerepel humoros tréfáival Cl Szédületes kacagtató vígjáték á nyíregyházi köztisztviselők ujabb akciíja Nyíregyháza, április 2. (A Niri'ttdék ttulés-itójától) Az utolsó háborús esztendők alatt, amióta különösen megnehezedett a köz­tisztviselők helyzete, tóbb izben indult ki Nyíregyházáról akció, amelvnek az volt a célja, hogy a kormány segítsen a tisztvi­selőkön. Az ország tisztviselői mindany­nyiszor megértő örömmel fogadták a kez­deményezést, amelynek ha nem is olyan mértékben, mint azt a tisztviselők kíván­ták, de lett eredménye. A háború negyedik esztendejének vé­ge felé, amikor még egyre emelkedik a drágaság, különösen a ruházkodás terén merülnek föl) nagy nehézségek, amelyek nemcsak a kisfizetésű tisztviselőnél, de a módosabb embereknél is csaknem leküzd­h eteti enek. A tisztviselők ugy látják, hogy ezen kell legelőbb segíteni, még pétiig o­lyan ősszeggel, amely lehetővé teszi azt, hogy a tisztviselők szerényen bár, de ál­lásuknak megfelelően elláthassák magu­kat ruhával és fehérneművel. A mozgalmat a nyíregyházi IX. X és XI. fizetés' Osztályban levő tisztvise­lők indították, akik tegnap a Korona ét­termében értekezletre gyűllek össze. Szé­les sy Géza, mint korelnök nyitotta meg az értekezletet és ajánlotta, hogy elnökül Vertse K. Andor törvényszéki jegyzőt vá­lasszák meg. Miután Vertsét közfelkiál­tással megválasztották, rövid beszéddel üd­vözölte a megjelent tisztviselőket Kossuth Lajos mondotta, hogy min­den népnek annyi joga van. amennyit ki tud vívni magának. Ez a kijelentés a tár­sadalmi osztályok harcára is áll, mon­dotta minden társadalmi osztálynak annyi joga van, amennyit ki tud vívni ma­gának Mi tisztviselők is jogokért harco­lunk, még pedig elsősorban a legelemibb emberi jogért, a megélhetés jogáért. Mi­után pedig a háború folyamán a tisztvise­lők megélhetésének problémája egy óriá­si kérdőjellé görbült, amelyre a feleletet eddig hiába vártuk, mert az arra illetékes tényezők nem tudnak, vagy nem akarnak megfelélni. a mai napon ismét össze­gyültünk, hogy helyzetünk javítását meg­vitassuk. Egyelőre a javítással is meg' elégednénk, de hangsúlyozom, hogy a kérdés végleges és maradandó megoldásá­ért való küzdelmünket egy pillanatra sem fogjuk feladni Majd kérte a tisztviselőket, hogy fel­szólalásaikban a saját maguk és az ügy nyilvánvaló érdekében a politikai vonat­kozásokat, továbbá a kormány működésé­vel, valamint a kormány egyes tagjainak személyeivel való foglalkozást kerüljék, azután megnyitotta az értekezletet Noszágh György előadó fölolvasta az­után a tisztviselők memorandumát, amely­ben maguknak 2000, családtagjaiknak pe­dig fejenként 1000- 1000 korona ruház­kodási segélyt kérnek. Ezt a memorandu-: hiot. amelyet a szabolesvármegyei köz­szolgálati alkalmazottak nevébén szer­kesztettek, fölküMik a miniszterelnökhöz, a képviselőházhoz, valamint megküldik az összes közh i vat a ló knak. Kimondották azután, liog\ a szolgá­lati pragmatikának és a tisztviselők pasz­sziv választójogának rendezését külön me­morandumban kérik a kormánytól és en­nek a memorandumnak sére bizottságot választottak i megszerkeszté­** * • A Külügy-Hadügy, egyetlen magyar katonai szaklap, rnegrem lelhető kladohl Fatalunkban. ilyen lesz a leszerelés? Badapest, április S (Főváros* v*uv társunk tói J te cp'es minisztériumok között az utóbbi időben gyakran esik szó a lesze­relés kérdéséről Természetesen nemcsak a katonai szolgálatot teljesítő polgárok hazaengedése képezi e tanácskozások tár gyát, hanem szó esik itt a leszereléssel kapcsolatos kérdések egész tömegéről és e pillanatban mindegyre jobban áz lesz az általános meggyőződés, hogy abban a pillanatban, amint a leszerelés megkezdő dik, a hadseregnek be kell: szűnt elme min den gazdálkodást, ugy a mögöttes ország részben, mint az elfoglalt területeken. A békés munkának kell átadni a hadveze tőség gyárait, ipari üzemeit, vasütait és óriási anyagkészletét. E tanácskozásokról ma már eléggé kialakult információkkal rendelkezhetünk, ámbár végleges megállapodások sok te­kintetben nem jöttek még létre. Néhány héttel ezelőtt módomban ál lőtt már egy tudósítást közölni a Nyír vidék hasábjain a 'leszereléssel kapcsola tos kérdésekről és e tudósításom kiegé szitéseül közölhetem most a következőket A személyi leszerelésnél minden bj zonnyal elsőrendű szempontul szolgál majd Magyarország földmivelő jellege. Előreláthatólag a következő sorrendben bocsájtják majd haza a katonákat; 1 A mezőgazdaság és a mezőgazda ság számára dolgozó' ipar terén vezető állásban levő-egyénék. • . .,. 2 Az önálló mezőgazdák és iparosok 3. A mezőgazdasági munkások. ' I A közhivatalnokok, lelkészek, huri tók. kereskedők, és vezető állásban ; fy vő magántisztviselők 5. Szakképzett gyári és ipari ínunkíi sok, ha megélhetési biztosító alkalmazást ki tudnak mutatni. E sorrenden belül egyes foglalkozási ágak köréből elsősorban a munkaképes családfőn tarló elemeket bocsájtják el a katonai szolgálatból. A leszereléssel kapcsolatban a had.se reg tulajdonában lévő és feleslegessé vá ló anyagok és eszközök, valamint egyéb felszerelési tárgyak Magyarország és Ausztria kőzött a kvóta arányában osztat nak szét. a Magyarországra jutó részt egv külön bizottság veszi ál, amely ügyel jar ra, hogy a használható és javításra szo ruló tárgyakból, valamint a szétosztásra kerülő anyagokból a szétosztás egyforma arányban történjék a két állam között. Az olyan felszerelési tárgyakat, amelyek ja vitása csak kellően felszerelt ipartelepe ken történhetik meg. ilyen helyekre jut tatják el, az olyan tárgyakat azonban, a melyek falusi mühlyeken is kijavitbatók az ipari javítás mellőzésével osztják szél Gondoskodás történik a feleslegessé váló lóáilomány szétosztásáról is, és itt figyelembe veszik elsősorban a magyar lótenyésztés jövő fejlődését.. Valószínű, hogy a hadsereg feleslegessé váló ló-ál lomáuyából Magyarország a lovakat olyan arányban kapja vissza, ahogyan azokat a háború tartama alatt katonai célokra be szolgáltatta. A hadsereg békeszoigálalá­csak a kisebb munkabírású lovak marad nak meg és ezekből is csak annyi, amen nyíre a hadseregnek szüksége van. Meg fon tolás tárgyát képezi az is, hogy a tiszti lovak kivételével egyetlen kancát sem hagynak meg a hadsereg szolgálatában Természetesen a lovakat, mielőtt azo­kat a mezőgazdaság szolgálatába állítanák katonai lókórházakban megfeTelően gyógy kezelik és táplálják Az egyes vármegyék között a főállo mányi olyan arányban osztják majd szét ahogyan a vármegye területéről a lovakat katonai célokra beszolgáltatták. P. .1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom