Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-31 / 26. szám

2 jNCmraÉK 1918. január 31. Jobb ellátást követelnek a városok Közös felterjesztést intéznek a kormányhoz Budapest, január SO (Fővárosi munka társunktól) A Magyar Városok Országos Iíongreszszusának állandó bizottságát sürgősen illésre hívták össze, hogy állást foglaljanak ezen az ülésen a jelenlegi áldatlan élelmezési viszonyok megváltoztatása érdekében. Az ülésen nagyon sokan vettek részt egymásután hangzottak el az elkeseredett felszólalások, és végül, mintegy négy óráig tartó tanácskozás után a jelen volt polgármesterek elhatározták, hogy sürgős felterjesztésben kérik a kormánytól a mai állapotok sürgős megváltoztatását. Mindenek előtt követelik, hogy a liszt fejkvóta egyformán állapitlassék meg az ország területén, a leszállított kontingens helyett sürgősen kukorica lisztet utaljanak ki Elsősorban azonban arra kérik a városok a kormányt, hogy a leszátlitott kontingenst haladéktalanul emelje tol és figyelmébe ajánlják ezért azt. hogy változtassák meg az őrlési arányt, őröljc' vek ki több lisztet a búzából. Kérik azonban a városok azt is. hogy a jövő évi termést már a cséplésnél foglalják le és a száz holdnál kisebb birtokkal rendelkező gazdáktól a szükségletüket meghaladó gabonamennyiségeket már a cséplésnél vegyék el. Engedjék meg a városoknak, hogy a megállapítandó kereteken belül polgárságuk szükségletéi akár rekvirálással biztosítsák. A zsirellátás érdekében azt kérik a városok a kormánytól, hogy engedjék meg a. városi hatóságnak a polgárság részére szükséges zsir biztosítására hizóképes sovány sertések rekvirálását és a kormány ezeknek a sertéseknek a részére utaljon ki takarmányt. Követelik, hogy a városok részére liizó sertéseket semmi körülmények kőzött nc használják fel más célra. A városok követelik, hogy a központok önállósága teljesen szüntettessék meg és az illetékes minisztériumok rendelkezése alatt a központok csakis véleménye ző és végrehajtó szerepkörre utaltassanak. a városokat pedig az előrefizetés bántó -kötelezettsége alól mentesítsék. — Utasítsák a központokat, hogy a szállitások iránt minden esetben haladéktalanul intézkedjenek és mindig értesítsék a várost arról, hogy hol és kitől vehetik át a részükre kiutalt élelmiszert. Mindezeket a kívánságokat más. a forgalom javítására, a népruházati cikkek forgalmának szabályozására és a közszükségleti cikkek gyártásának állami leiügyelet alá helyezésére irányuló kérelmek kel együtt a Magyar Városok Országos Kongresszusa felterjesztésekbe foglalja, az értekezlet pedig megbízza Bárczy István dr. budapesti polgármestert, a kongresszus elnökét, hogy a kérelmek sürgős teljesítése érdekében lépjen érintkezésbe az egyes minisztériumokkal tipimi Egüet-éi-emmel és dlseokl«vétl«l kitüntetve OABULYA MIHÁLY vUinnyar&rs bar*n<toz*tt ruh«f«*t6, v«gytisztHd, gőimo«ó 4s pl!st*r«x4 Int4a«t« Wytr»ayhái«, Vay Adám-u. 18. T>l«fon g

4« Ruhákat vtgyllog tlwtlt, Gyészrybékti $ra alatt fest. ~ _ 1Többié!® nagyságban áttó ésfekvő plissékstl-2 óra aiatt ptlsséros iil® Uj rend a malmokban Mit tapasztaltak a mafomvizsgálatoknái ? Nyáregyháza, január 30. (A NyírvióMh tudósítójától.) Az országosan végrehajtott inalomvizsgáJatolc leszűrt tanulsága a közélelmezési minisztert arra indította, hogy ujabban rendelkezéseket adjon ki a malmokra vonatkozólag. Ezeket a rendelkezésekel ma küldte meg a miniszter alispánjának, Kifejezi a miniszter, hogy tudomására jutott a vizsgálatok alkalmával, hogy a vámőrlő malmok tulajdonosai házi és gazdasági szükséglet címén vámkeresetükből számos esetben lényegesen nagyobb mennyiség visszatartására kaplak engedélyt. mini szabad lett volna. A vámgabonával aztán sertéseket hizlaltak, sokszor jóval többet, mint a megengedett mennyiség. A miniszter utasítja az alispánt, hogy a malmok házi cs gazdasági szükségletét zsir és szalonna dolgában állapítsa- meg és szerezzen tudomást arról, hogy nem folytatnak-e meg nem engedett mértékben sertéshizlalást. Amennyiben ez megállapítást nyer, foglalja le a szükségleten felüli mennyiséget. Arról is értesült a miniszter, hogy gyakran nem az alispánok, hanem a helyi hatóságok állapítják meg a gabonamennyiséget, melyet a inalom visszatarthat. Igy sokszor hibás alapon állapítják meg ezt a mennyiséget, azért a miniszter felhívja az alispánt, állapítsa meg, hogy a megye területén levő malmokra ki engedélyezte a malmok szükségletének a vámbevételekből való fedezését. Amenynyiben nem maga az alispán, ugy az engedélyekel vegye vizsgálat alá s ha nem megfelelők, hozzon ujabb határozatot. Az alispánnak részletes kimutatást kell beterjeszteni a malmokról. Tapasztalták a vizsgálatoknál, hogy igen sok őrlési tanúsítványt meghamisítottak. Ezért a hatóságoknak belükkel is ki kell írni az ör-lendő mennyiséget. Több molnár az olyan gabonára, melyei őrlési tanúsítvánnyal igazolni nem tudott, azt mondta, hogy rostálás végett van a malomban. Hogy .ezen a cimen visszaélések elő ne forduljanak, ezentúl gabonát rostálni is csak engedélyivel lehet. A visszaéléseket elősegíti az a körülmény is, hogy a molnárok egy része nem tud írni és olvasni s igy az előirt őrlési könyvel sem tudja vezetni. Elrendelte a miniszter, hogy az olyan malmokban. ahol napi 30 métermázsa gabonát őrülnek s ahol a tulajdonos nem tud irni, olyan vezetőt kell alkalmazni, aki az őrlési könyvet vezetni képes. Kisebb malmok kötelesek ezt naponta valakivel elvégeztetni. Azt is tapasztalták, hogy az őrlési tanúsítványokat nem kezelik a malmok rendesen. A miniszter utasítja az alispánt. hogy erre szigorúan liivja fel a malmokat, úgyszintén arra. hogy a Haditerménnyel szerződéses viszonyban álló malmok a hozzájuk utalt gabonát mindig a kormányrendeletben előirt százalékig — őröljék ki. még az esetben is, ha az illetékes megye terű.létén elrendelt kiőrlési arány eltér is a központi malmokra előirt százaléktól. A vámot tisztítás előtt kell kivenni a molnároknak, akik nem tarthatnak igényt a vámdijori lcivü.l kezelési, szitálási, őrlési stb. díjra. A koplatási hulladék szintén az őröltetőt illeti. Eszerint minden métermázsa gabona után t százalékos vám és 2 százalékos porlás esetében az őröltető félnek legalább 88 kg. őrleményt kell visszaadni. A termelés biztosításáról ii. Pedig volt pénz. Mert azóta a külföldi tőke ellünl, s a háborús befektetésre milliárdok kerülnek elő. Mit lehetett volna elérni, ha ez az erőforrás a mezőgazdálkodás számára nyitva lett volna. Vájjon a háború üres magtárakat, lerongyolt, gazdasági felszereléseket, degenerált állatokat és fülig eladósodott földbirtokos osztályt talált volna'/ Hogyan tehetett eltűrni, hogy vizes években Magyarország termőterületének egyharmad része víz alá kerüljön, avagy az év jó részén az utak járhatatlanok legyenek, s emiatt a legtermékenyebb határok a költséges gazdálkodást kultiválják. 20—20 milliót öltek bele egy országházba. ahol megépítése óta egy nyugodt ülés még nem volt, ahol egy okos törvényt még nem hoztak. Milliókat öltek bele u királyi varpalotába, amelynek lakója még nem volt, és igy tovább. Mit lehetett volna ezzel tenni, ha okosan használják fel'.' Ezek után áttérek a háború alatti hely zetre. Jól tudjuk, hogy a földművelés alapja a szántás, tehát az eke. Ha már elvették a lovat és jármos ökröt, árasztották volna el az országot szántó gépekkel. A termelést kél körülmény leszi kockázatossá: a viz és a szárazság. A viz ellen való a csatorna, a szárazság ellen ugyancsak a csatorna és a szakértelemmel végrehajtott mély müvelés. Mi akik nem tekintve semmi áldozatot, 3—-4-szeres áron megszereztük a szántógépeket. lomtárba tehettük, mert nem kaptunk benzint. Ugyanakkor 1000 és 1000 automobil ácsorgott a mulatók, a Gerbaüd, a Ritz előtt, büdösítette az utcát, és szállította a pöffeszkedő hadimilliomosokat, és bankkirályokat. ezeknek volt és van benzin. lemérdck katonaló mult ki koplalás és gondozatlanság következtében. Ezeket jobb leit volna a gazdáknál hagyni, mert ugy látszik ezek nélkül is megvertük az ellenséget. A sok bőrt. hordót, zsákol stb. pedig össze kellett volna széepn gyűjteni és a Hinterland -ba küldeni. Fontos tényező a munkaerő biztosítása. E célból a hadimunkára kirendelt J'öldm íveseket lehetőleg mérsékelten kellett volna igénybe venni, ellenben figyelemmel kisérni a mulatók, kávéházak jókedvű közönségét, az árdrágítókat, és henyélőket. ezekből óriási munkás tömeg került volna lei. Miféle demokrácia az, mely a szegény munkás embert elvonja hasznos rendeltelésétől. ellenben a szűkös élelmiszerek falánk pusztítóit nem merte hadimunkára kényszeríteni. A foglyok kiutalásánál a mezőgazdálkodást kellett volna kedvezésben részesíteni, a hadi táborokban való összezsufolásnak kevés értelme volt. Mozgó munkás csoportokkal kellett volna az aratás és cséplés, szénatakaritás nehéz munkáját megkönnyíteni, egy szál kalásznak nem lett volna szabad elpusztulnia a földeken. A vasutakat tehermentesíteni kellelt volna a lehetetlen fuvarozások alól, az ide-oda utazók utazási kedvét kényszerrel is meg kellett volna szüntetni. Nem késtek volna a vonalok, nem rothadt volna a sok káposzta és burgonya, a vetőmag nem a vetés után érkezett volna. Szomjas Gusztáv.