Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-29 / 24. szám

lYIDKIC 1918. január 29. ze zervpr megindult a munka •XTSF k gazdák nagy akolija Nylregyhára, január 28(A Nytrtidéh tudósítójától) Az egész vármegye területén mindegyre szélesebb körben találkozik élénk érdeklődéssel és általános helyesléssel az a fölvetett terv, hogy Nyíregyházán zöldségkonzervgyárai állítsanak fel. A mozgalmat előkészítő értekezletről mái* alkalmunk volt beszámolni, de ugy érezzük, hogy sokkal nagyobbszabásu ez a terv és sokkal hatalmasabb jelentősége v;m vár megyénk egész agrikullurájára. semhogy vísza ne kelljen termik rá. Már magának a gyártelepnek nagy stílje, az alapitásnak uáiimk még szokatlan nagysága is szüloségessé teszi, hogy közönségünk eleve meg ismerje, mii akarnak az alapítók Nyíregyházán. Ez a mi városunk fölötte gyöngén ált a gyáripar terén. Elismerjük, hogy nálunk. ahol nines víz és igy drága a hajtóerő, ami a gyáriparban talán mindennél t'ontosabb, nem könnyű a gyáralapitás, dje az is bizonyos, hogy a mai állapotban hibás volt a város vezetősége éppen ugy, mint a helyi pénzpiac, mert mindkettő Utlzolt rigorózitással és aggodalmas sziikkebtüséggel fogadta a gyáralapitásokat. • Hisszük, hogy a városnál éhben a kérdésben már más a közszellem és ha a holvi pénzintézetek is több jóakaratot mutatnak a gyáralapilások iránt, akkor pótolni lehet még az elmulasztottakat. Nagyon természetes, hogy a gyáripar megteremtésénél elsősorban számot kell vetni avval, hogy melyek azok a nyerstcif menyek, amelyek behozatal nélkül készen állanak a gyáripari földolgozásra. Nálunk ebben a tekintetben a mezőgazdasági ipar jöhet legelsősorban szóba és nagyon helyes ennek a most megindult nak a vezetőitől, hogy a telepnél ezt a szempontot tartották szem előtt. Arról van szó, hogy mintegy millió korona alaptőkével olyan gyárat létesítenek, amely a zöldségféléknek és a gyümölcsnek a konzerválását veszi föl üzemkörébe. Ebből a gondolatból kiindulva célul tűzi ki az uj alakulás, hogy gondoskoídik vetőmagról, a vetőmag nemesítéséről, a termelőknek ezt a célt szolgáló fölvilágosi fásáról. Az a célja, hogy —- éppen a gyár üzemének a teljes biztosítása érdekében — hóna alá nyúljon a termelőnek és mindenben elősegítse és irányítsa a zöldségtermelést. Olyan megoldási akar az uj alakulás, amellyel necsak a gyár tulajdonosai részesedjenek az elért haszonból, hanem maguk a termelők a termény vételárán felül is, ami emelni |Bogja a kedvet a zöldségtermelésre és hogy ez a helyes irányt vegye, abban a maga szakemberei utján állandóan segítségére lesz a gazdáknak. Nálunk a zöldségtermelés vetőmagbehozatalra szorult. El akarják érni a konzervgyár alapitói, hogy a behozatalra ne legyen szükség, — hanem szakszerű termeléssel maguk a szabolcsi termelők láthassák el vetőmaggal nem*csak magukat, de még az ország más részét is. Le akar fektetni ez a gyár a zöldségtermeléshez és ia termény feldolgozásához szükséges minden alapot, amivel a szabolcsi földek értékének ma még be sem látható emelkedéséi, a föld struktúrájának nagymérvű javítását fogják elérni. Magának az üzemnek a megkezdéséthez az kell, hogy egyelőre legalább 5— 600 holdnyi területen legyen biztosítva a zöldségtermelés iá gyár céljaira. A főispán elnöklésével tartott értekezlet megbízásából Kausav Tibor gazdasági felügyelő és mozgalomlétesítendő gyárHaas Ignác most végzik azok összeírását, akik hajlandók a zöldségfélék intenzív termelésére és a termésüknek a gyár részére való átengedésére. Nyolctagú végrehajtó bizottság dolgozik azokon a terveken, hogy hol történjék az építkezés, milyen épületekre van szükség, és milyen legyen a berendezés, továbbá ugyanez a bizollság készili elő a számításokat. Hogy mentül tökéletesebben végezhessék a munkájukat, tanulmányozzák nemcsak a magyar országi ilynemű gyárakat, de a német gyárakat is fölkeresik ugy, hogy mire ezek az előmunkálatok készen lesznek, az adatokat bejelentik Meskó László dr. főispánnak, aki a terv megvalósításához a legmesszebbmenő támogatási ígérte meg. A főispán még februárban összehívja az előkészitő értekezletet és már a kora tavaszra meg is alakítják a társaságot, amely a nyár folyamán Nyíregyházán az államvasul és a kisvasút végállomása mellett fölépítteti a gyártelepet. Az ősszel már meg is indul a munka az uj gyárban, amely az egész vármegyére nagy eredményeket hoz majd és jelentékenyen emeli Nyíregyháza nívóját is. Hírek a politikából Bafapestj január 28. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az Est Írja: A kormányváltozás dacára Pallavicini, Bottlik és Palugyai államtitkárok helyeiken maradnak. A kereskedelmügyi államtitkár szakember lesz. Vázsonyi államtitkára Sebess Dénes ítélőtáblai bíró lesz, honvédelmi államtitkár pedig Payr Vilmos lesz. A Károlyi-párt főispánjai közül Kobek Kornél és Vass János már lemondotak, Baloghy Ernő bácskai főispán pedig kilépett a Károlyi-pártból és főispán marad. Barabás Béla, Justh János és Tolnay Lajos még nem nyilatkoztak álláspontjaikról, a Déli Hirlap szerint azonban Justh János is kilép a Károlyi-pártból. Az egységes kormányzó párthoz a pártonkívüli képviselők részéről mintegy 10-15 képviselő fog csatlakozni, belép a" pártba Héderváry Lehel is, aki ma kilépett a Károlyi-pártból. Az alkotmánypárt és az Apponyi-párt csütörtökön értekezletet tartanak és ekkor kimondják föloszlásukat. Leégett a monarcliia legnagyobb gőzmalma íSuaajíast, januá 38, [A Nyirwdéh tudósítójától.) Bécsből jelentik, hogy a Kiser-ebersdorfi gőzmalom, a monarchia legnagyobb malma, tegnap éjjel leégett. A kár két millió korona. ü franciák hatodfái százaléka elpusztult ittűiípesi, január SS (A Nyírvidék tudóxífójától.) Berlinből táviratozzák, hogy a Wolff ügynökség jelenti: Franciaország a háború három éve alatt két millió kétszázezer embert vesztett halottakban, ami az összes lakosság öt és fél százalékának felel meg. Hétfőn—Kedden I I 1 Koronatanú o . ~ | Delcktivtörténet 5 felv. Fantomas 11. p Előadások féí C, fél 9. I Vasárnap déiatón 4, fél 6, este 7 és fél 9. Városi kereskedelmi iskola A mtniszteríym közlése Fényeshez Értekezlet a Kereskedők Körében V í.r Ny{regyhás«, január 28. (A Nyirvidék tudósítójától.) Egyre bizonyosabbá válik, hogy ebben aL évben fölállítják a felső kereskedelmi iskolát, amelynek a közoktatásügyi kormány máris kilátásba helyezte a nyilvánossági jog megadását. Az a lelkes mozgalom, amely a Kereskedők és Gazdák Köréből indult ki és amelyet éveken át minden balsiker dacára annyi szeretettel és szívóssággal vittek előbbre a Kör vezetői, most már olyan stádiumba jutott, hogy minden remény megvan a teljes sikerhez. Ennek a sikernek egyik legfontosabb föltétele, hogy a létesítendő iskola föntartói tisztét a város vállalja el és csak dicséret illeti a kezdeményezőket, hogy akkor, amikor a megvalósításnak az a föltétele, hogy a város legyen az iskola vojtaképeni tulajdonosa', akkor azok, akik a munka nagyobbik és nehezebbik részét végezték, évek alatt elért fáradtságos munkájuk minden eredményét készséggel bocsátják át a városnak, csak azért, hogv ez a közhasznú tanintézet mentül előbb létre jöjjön Nyíregyházán. Nem fér kétség hozzá, hogy a város készséggel vállalja a/ iskola föntartói tisztét, amely a városra teherrel nem jár, de amely egyfelől lehetővé teszi, hogy a nyíregyházi szegényebb szülők is szakképzettséghez juttassák gyermekeiket anélkül, hogy más városba legyenek kénytelenek elküldeni, de amely másfelől á város általános forgalmát is jelentékeny mértékben emelni fogja. A kereskedelmi iskola dolgában ismét értekezlet volt a Kereskedők és Gazdák Körében, ahol igen sokan voltak jelen. A Kör elnökségén és a mozgalom kezdeményezőin kivül ott volt a város vezetősége, a királyi tanfelügyelő és az érdekelt iskolák, a helyi pénzintézetek küldöttei és számosan a kereskedelmünk vezetői és a tanügy iránt érdeklődők közül. Wilt György dr. királyi tanfelügyelő nyi totta meg az értekezletet. Elsősorban meleg szavakkal üdvözölte az ott megjelent Bencs Kálmán dr. polgármestert megválasztása alkalmából, sikert kívánt a munkájához és arra kérte, hogy a tanügy támogatásában haladjon kiváló elődje Balla Jenő nyomdokain és akkor a közoktatás terén Nyíregyháza nagy és szép eredményt ér majd el. A polgármester rövid válasza után Baruch Artúr, a mozgalom vezetője számolt be a kereskedelmi iskola létesítésével kapcsolatos legújabb eseményekkel. Bejelentette, Jiogy a mozgalom vezetőinek a kérelmére Fényes László képviselő eljárt a kultuszminisztériumban, hogy már eleve nyilatkozatot szerezzen arra, hogy a létesítendő iskola megfogja kapni a nyilvánossági jogot és hogy tájékozódjék, milyen feltételekhez köti a közoktatásügyi kormány a nyilvánossájog megadását. Fényes László közölte, hogy a miniszter kész megadni a létesítendő nyíregyházi felső kereskedelmi iskolának a nyilvánossági jogot, ha az alapítók megfelelő helyiséget, berendezést és szaktanerök alkalmazását biztosítják és Nyíregyháza városa hajlandó elvállalni az iskolaföntartói tisztet. Nyíregyháza képviselőjének ezt a bejelentését örömmel, vette tudomásul az értekezlet, amely azután a végleges költségelőirányzatot állapította meg, majd kimondották, hogy a még hiányzó összegek előteremtése végett újból adakozásra hívják föl az érdekelteket. Már ott az értekezleten tekintélyes összegre történt jelentkezés és bizonyos, hogv nemcsak a városban, de a