Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-25 / 21. szám

/1/ l/i IXXIX, évfo'^ans 0 2i, ssés* «Mt*NmrNMMi : Efész éne 33 K, féié*re„. 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. Tanítóknak gMwwWfcoinm. • A Gmhaii'niiii'iiifjtjni K&eségi és a Szatx>tGS»á/TU©gjre» TaiHMegye*#!€t hinWts fcözkteyc. Smtasatöség és K*áótm»t : SZÉCHENYI-ÖT 9. SZ&g TELEFON 8Zá* l». Kézkaiokat nem áriunk n* ol Czernin a béketárgyalásokról Bndapest, január 24 (A Nyirvidék udánitájáiól Bécsből jelentik: Az osztrák delegáció ma délelőtt tartott ülésén Czernin gróf külügyminiszter beszédet mondott. Kötelességem, mondotta. hogy hűséges képét adjam a bresztlitovszki tárgyalásoknak és az elért eredményeknek egyes fázisait megvilágítsam. Mindazok, akik akik lassúnak mondják a mostani béketárgyalásokat, nem ismerik a nehézségeket, amelyek lépésről-lépésre fölmerülték a tárgyalások során. -Soha nyitott ablaknál nem folyt le béketárgyalás és ha más tárgyalásokon ily óriási anyag leit volna, kizártnak tartom, hogy meg csak ennyire sima is lett volna a tárgyalás. Tárgyalásainknak az a célja, hogy azokon egy uj világot építsünk föl, alielyeti, arait ez a borzasztó háború elpusztított. Teljesítettük az orosz küldöttségnek ama óhaját, hogy a -tárgyalásokról tájékoztassuk a közvéleményt, mert nincs semmi elrejteni, titkolni valónk. Szükségesnek tartom azonban, hogy a közvélemény is megőrizze nyugodtságát, mert csuk igy biztosit ható a tárgyalások sikere. „Egy fillért és egy négyszögméter földet nem követelek!" A kártérítés és annekszió nélküli békeprograrnmtól eltérni nem fogok, ezt újból és ismételten leszögezem és nem engedem magamat sem jobbra, sem halra leszorítani. Nem törődöm azzal, hogy a programmom altdeutschoknak* tetszik, j nem törődöm azzal, ha háborús uszítónak neveznek, nem engedem magamat befolyásoltatni sem erőszaktól, sem cselfogástól. Egy négyszögmétert és egy fillért nem követelek Oroszországtól és ha Oroszország is ezen az állásponton van, a becsületes békének létre kell jönnie. Ha az oroszok más békét akarnak, és nem tiszták szándékaikban, bármennyire szeretném is a békét, kész vagyok folytatni a háborút, de lemondok, állásomról. ha nem tudom érvényesíteni nézeteimet. Nincs senkinek semmi oka rá, hogy eddigi kijelentéseim után a béke meghiúsulásától tartson. Négy keleti állammal tárgyaltunk Az eddigi tárgyalások során kétféle akadály merült föl. Az elsőnek a lényege abban áll, hogy nem egy orosz féllel, de négy külön állam közvetett vagy közvetlen meghizottaival tárgyalunk, mégpedig közvetlenül az oroszokkal és az ukránokkal közvetve pedig a -finnekkel és a kaukázusiakkal. Bennünket a legjobban az uj ukrán alakulások érdekelnek, amoly állammal szomszédok leszünk. Ismerteti az ukránokkal folytatott tárgyalások menetét, majd a következőkép folytatja. Uj ukrán küldöttség érkezett Bresztlitovszkba A központi hatalmak delegáltjai eddig a kievi ukrán rada által kiküldött külön bizottsággal tárgyaltak, tegnap azonban j megjelent Bresztlitovszkban a karkovi munkás és paraszttanács küldöttsége, a mely közölte, hogy a kievi kormányt nem ismerték el és ezért a karkovi munkás és paraszttanács két delegátust, küldölt a Joffe elnöklete alatt álló bizottságba, mint teljhatalmú megbízottat. Ez uj nehézség, mert természetesen nem avatkozhatunk bele Oroszország belső, magánügyeibe. Biztosíthatok azonban mindenkit, hogy ha egyszer szabad lesz az ut, Ukrainának és a monarchiának közös határául a régi Oroszoiszág határát állapítjuk meg. Független lengyel államot Majd Lengyelországról nyilatkozik a külügyminiszter és kijelenti, hogy a lengyel nép maga hivatott dönteni sorsáról, nyílt titok azonban, hogy ő a független lengyel állam gondolatának a hive. Az önrendelkezési jog Részletesen foglalkozik a németek és az oroszok között a népek önrendelkezési jogáról fölmerült vitával kijelenteni, hogy igyekezni fog ebben a kérdésben a középutat megtalálni. Ennek az incidensnek az elintézése csak kitartás kérdése. Wilson beszéde Majd Wilson beszédére tér át és naegállapitja, hogy örömmel járul hozzá Wilson igen sokat igérő javaslatához, a melyeket üdvösnek talál és amelyeknek egyrészét maga is vallja. Visszautasítja azonban Wilsonnak a monarchia belső ügyeibe való beavatkozását, már csak azért is, mert Ausztria parlamentje az általános, titkos szavazás alapján épült föl. A magyar parlamentről az osztrák delegáció előtt nem tartja ildomosnak beszélni, de ő erre nézve is nyugodt. Arra kéri Wilsont, használja föl nagy befolyását a szövetségeseknél, hogy legyenek hajlandók tárgyalásba bocsátkozni, biztosra veszi, hogy ha egyszer tárgyalásba kezd tok, nem lesznek oly leküzdheteflenek azok a látszólagos ellentétek, hogy ne lehetne közeledést találni. Béketárgyalások az Unió és a monarchia között. Ausztria Magyarország és az Unió között soha nem voltak nagy és komoly differenciák, éppen azért, kötelességének tartja, hogy fölhívja Wilson figyelmét arra, nem lehetne-e ennek a két államnak megkezdeni egy 'o'yan tárgyalást, amelynek az alapjain aztán valamennyi hadviselő tovább tárgyalhatna. A sztrájkok és a béke ügye. A belső helyzetnek a béketárgyalásokra való hatásával foglalkozik azután és •kifejti, hogy nem helyén való a béke sürgetése, mert ő a béketárgyalások során bizonyos gazdasági előnyöket akar elérni a monarchia népének és akkor egyáltalán nem logikus, ha beszédekkel és sztrájkokkal akarják kiszorítani a mielőbbi békét. A bizalmi kérdés. Fölveti a bizalmi kérdést és kijelenti, hogy miután biztosra veszi, hogy a magyar delegáció többsége a háta mögött áll, tudni szeretné, hogy az osztrák delegáció is bizalommal van-e iránta. Ha leszavazzák, levonja a konzekvenciákat, azonban vagy van bizalom, vagy nincs, vagy támogatják, megbuktatják. A harmadik eshetőségből nem kér. Czernin beszéde után áttértek a vita anyagának tárgyalására. Az orosz rend fölborulása SK<£í:pti5Í

s január 24 Péter várról jelenti a Secolo, hogy az alkolmányozó gyűlés tagjai elhatározták, miszerint az alkotmányozó gyűlést más orosz városba helyezik át. Az elmúlt éjjel több képviselő kormánytilalom ellenére elhagyta Pétervárt, hogy más helyeken készítsék elő a talajt szándékaik szabad megnyilvánitására. Egy japán cirkáló zátonyon Budapest, január 24 (A Nyirvidék tuMsüdjátői.) Amsterdamból jelenlik, hogy bataviai hir szerint a Kasuga nevü japán cirkáló a Panka szigeteknél zátonyra futott és most saját erejéből igyekszik megszabadulni. Ára 10 fillér