Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)
1918-01-24 / 20. szám
1918 január 24 .Xyírihdék. • » Ibi »*- *•* 3 Megszüntetik a folyosóról való" bejárást a főjegyzői hivatalba, ahová a polgármesteri előszobából lesz a bejárás. Ezek a rendelkezések természetesen csak ideiglenesek. mert a iövő hónapban valószínűleg betöltésre kerül egy tanácsosi és a gazdasági intézői állás és akkor az uj beosztásiján is változások lesznek. Nyíregyháza, január 23. A szabolcsvármegyci közszolgálati alkalmazottak beszerzési csoportja Meskó László dr. főispán elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a tagok tekintélyes számmal jelentek meg. A közgyűlés összehívását szükségessé az lette, hogy a beszerzési csoport felett felügyelelet gyakorló pénzügyminisztérium a csoport szabályzata egyes rendelkezéseinek módosítását kívánta főleg abból ;i célból, hogy a vármegyénként megalakult beszerzési csoportok szabályzatai egymással összhangzásban legyenek s eként működésük egyöntetűsége biztosittassék. A módosításokat dr. Székely Farfas kir. járásbiró. a csoport titkára ismertette s azokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A közgyűlést érdekessé tette Thoroczkay Gyula vezető kir. járásbirónak felvetett s a lakás kérdés megoldását célzó indítványa. Az indítványozó nem mint a csoport közgyűlését, hímem az olt nagy számban megjelent köztisztviselőket szólította sorompóba amellett, hogy a már nagy mértékben mutatkozó lakáshiány ereclményeként várható lakásuzsora ellen, amelynek jelenségei már itt Nyíregyházán is mutatkoznak s amelynek teljes mértékben fellépését eddig csak a kérlelhetetlenül szigorú lakbérleti szabályrendelet gátolta meg. — védekezzenek. Érdekes és alapos felszólalásában feltárta a módokat, amelyek a védekezési sikeressé lehetik, s különösen azt hangoztatta, hogy már most meg kell minden előkészületet tenni, hogy ha a kormány által tervbe vett középitkezések megindulnak, a tisztviselői lakások építkezése nyomban kezdetét vehesse. A felvetett és a tisztviselői kar létérdekeit mélyen érintő indítvány felett élénk vita indult meg. amelynek eredményeként a jelen volt köztisztviselők elhatározták, hogy sürgősen kérvénnyel fordulnak Nyíregyháza rendezett tanácsú városhófe s kérni fogják, hogy a tisztviselőtelep céljaira a város alkalmas telkeket jutányos áron engedjen át, azonkívül a kormányhoz is felterjesztést intéznek, hogy tájékoztassa a tisztviselőket, az iránt, — hogy számíthatnak-e és mily mérvben az állam anyagi támogatására. Ha számba vesszük azt. hogy Nyíregyházán a köztisztviselőknek száma majdnem ezerre rug s így. ha csak negyedrészük vállalkozik arra. hogy házat építtessen s ekként magának házi tűzhelyet biztosítson, már.körülbelül 250 ilyen Tisztviselői lakás épülne, ami által pedig ugyanannyi bérlakás szabadulna fel. kétség sem férhet ahhoz, hogy ez a lakáshiány megoldásának nagy könnyebbségére szolgálna s amellett a lakbér aránytalan és indokolatlan emelkedésének is gátat vetne, különösen azért is, mert ez esetben épen a közép lakások szabadunáak fel. amelyeknek a kelendősége a legnagyobb. Mielőtt a kérvényezés megtörténnék, annak megállapítása szükséges, hogy a lisztviselő telep céljaira körülbelül mily területre van szégség s azért nagyon helyes volna, ha az egyes hivatalok vezetői • / irányban a tisztviselőket jelentkezésre .i:iszóJi*=mák, s a jelentkezők számát az n<ii myozóval mielőbb közölnék. R munkásbiztositás háborús reformja Ismerteti Lakner Ödön, a nyíregyházi kerületi Tnunkásbizftsitn pénztár igaxgalója. IV. A törvényjavaslat indokolása szerint az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegségi és balesetbiztosításáról szóló 1017. XIX. I. c. reformjának keresztül viteléi a háború megakadályozta ugyan, dc viszont éppen a háborúval kapcsolatos rendkívüli viszonyok számos olyan kérdést vetetlek fel. amelyeknek sürgős intézkedésekkel való rendezése el nem odázható. Így többek között a pénz vásárló erejének tetemes csökkenése a biztosítás alapjául szolgáló bérhatárnak és a betegségi segélyek mérvének módo sí látására ittál. a pénztári közgyűlések megtartása elé gördülő akadályok pedig az ezekre bízott feladatok elvégzésének biztosítását teszik kívánatossá. A felhatalmazási törvény, mint 1917. évi VII. t. c. 1917. április 3-án lépett élelbe és december hó 16-án jelent meg a m. kir. minisztérium 1790—1917. M. E. sz. nagyfontosságú rendelete, amelyben a kor mány a törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján munkásbiztositási törvényünk betegsegélyezési részeit illetőleg több lényeges módosítást eszközölt. Ez a rendelet megelégedéssel töltheti el a munkásbiztositás fokozatos fejlődésének minden igaz jóakaróját. Az a szellem pedig, amelyben a képviselőház a javaslatnak munkásbiztositási rendelkezéseit tárgyalta, megnyugvást kelthet a továbbiak iránt is abban a tekintetben, hogy az a jogalkotó kivételes hatalom, a melíyel a törvényhozás a kormányt fölruházta, a javítás, és építés, nem pedig a rombolás jellegében megy majd végbe. A kormány kezdeményezése közszükségnek felelt meg. Munkásbiztositásunk ujabb alapokra fektetése és kibővítése óta ez aZ első érdemleges lépés annak kifejlesztésére. Csak egy részét érinti ugyan a háború okozta helyzetnek és a leglényegesebbjét. a háború után várható helyezető t nem. de ez nem hiba, hanem talán még előn\ r is, mert ez a helyzet még nem alakulhatott ki, ugy, hogy arra végleges intézkedések alapithatók lennének. A rendelet VIII. fejezete 50 §-t foglal magában. I. betegségi bizSosilási kötelezettség és önkénles biztositűs. 1. §. Az 1907. XIX. törvénycikk 1. és 2. szakaszában felsorolt alkalmazottak közül a munkások, segédek, tanoncok szolgák és cselédek munkakeresményük öszszegére való tekintet nélkül betegségi biztosításra kötelezettek. Az 1907. XIX. törvénycikk 1. és 2. szakaszában felsorolt alkalmazottak közül a tisztviselőkre, művezetőkre, kereskedősegédekre és általában hasonló állásban levő. rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazottakra a betegségi biztositásnak az idézett tőrvényen alapuló kötelezettsége csak akkor terjed ki, ha munkabérük évenként 4800 koronát, illetőleg naponként 16 koronát meg nem ludad." E szakaszban leglényegesebb az, hogy a biztosítási kötelezettség kiterjed az 1907. évi XIX. 1. c. 1 és 2. szakaszaiban felsorolt üzemekben dolgozó munkásokra, inasokra. szolgákra, segédekre és cselédekre. fizelés vagy bérösszegére való tekintet nélkül. Tisztviselőkre, művezetőkre és kereskedősegédekre csak akkor, ha munkabérük évenként 4800 koronát, illetőleg naponként 10 koronái meg nem halad. Szabályozza e fejezet az önkéntes tagságot is. ÚJDONSÁGOK — A leáayegylet teazsurja. Nagy érdeklődéssel tekint áz egész város közön-* sége a Ieányégylet'vasárnapi teazsurja elé. amelynek műsorán most dolgozik a rendezőség. A nagy érdeklődés minden tekiutelbeu jogos, mert ugy a magátiszámokkal. mint egy kis jelenettel az ezidei műsorok legérdekesebb műsorának ígérkezik. A zsúr vasárnap délután öt órakor lesz a Korona szálloda dísztermében. A műsor a következő: Roóz Margit zongorán magyar nótákat játszik. Vietórisz Juliska szaval. Szabó László gordonkázik. Ezenkívül víg kupiészámok tarkítják a műsort, amelyen Rácz Marci teljes zenekarával szerepel. — Ma este megjön a Virradat. A budapesti szlrájk miatt csaknem teljes Intet kelleti késnie a Virradat első számának. amely ma este végre megjelenik. Szakács Andor uj lapját, a Virradatot óriási érdeklődéssel várja az egész ország, de különösen nagy az érdeklődés Nyíregyházán, még pedig azérl, mert a lap munkatársainak sorában oll van Krúdy Gyula. Milotay István és Fényes László, akikel mindannyiukat igen szoros szálak fűznek ehhez a városhoz. A Virradat, amely első számában már tömegét hozza a szenzációknak. ma este már kapható lesz minden újságárusnál. Egy szám ára negyven fillér. — Szabad Líceum. Holnap, csütörtökön délután 6 órákor a főgimnázium dísztermében tartja Dr. Kovács Gábor egy. ny. r. tanár első előadását Vér és kenyér címen. Belépődíj 20 fillér. — Köszöneinyílvánilás. A most folyó második tűzifa segélyre N. N. 50 K-t juttatott hozzám. — Gyermekkonyhánk fentartásához a Kereskedők és Gazdák Köre 2(X) K-t, Nemes Sándorné, dr. Ungár Barnáné 30—30 K-t, Tandler Lajos 10 K-t adtak. Fogadják jótékonyságukért hálás köszönetemet a szegényeink nevében. — Dr. Flegmáim Jenőné izr. n. e. elnök. — Bíró Lajos az Olcsó Regényben. Az Olcsó Regény a nagysikerű Mikszáthszám után most uj meglepetéssel kedveskedik közönségének, Biró Lajosnak, a népszerű magyar írónak egyik legérdekesebb regényét a Serpolette-t adja tegnap megjelent számában. A Serpoletle, — a mely egy közismert főhercegi tragédia meséjéből szövődött, a legszenzációsabb magyar regények egyike és ugy nyelvével, mint meseszövésével teljesen leköti az olvasók figyelmét. A Serpolette, amely csinos kiállításban. Vadász Miklós rajzával jelent meg a könyvpiacon, a legolcsóbb magyar regény, a 160 oldalas könyv ára csak 60 fillér, kapható minden rikkancsnál és tőzsdében, valamint a Nyírvidék kiadóhivatalában. — Megszöktek a betegek a korházból. Az Erzsébet-kőzkórház gondnoksága a napokban följelentést tett a rendőrségen, hogy a kórházban ápolt betegek közül kellő, névszerint Vanyó Borbála és Botos Ivárolyné megszöktek. A megszökött betegek közül Gönczy János detektív másnap elfogta Vanyó Borbálát, nki közben több helyen betört és különféle ruhaneműt ellopott. A másik beteget nem sikerült elfogni, mivel az Sátoraljaújhelyre utazott. — Két sláger egy műsoron. A Diadal. amely az ízlés, és előkelőség jegyében dolgozó mozgószinház, f. hó 23-án és 24-én Vetélytársak és Színházi herceg címmel mutat be. Egyik legjelentősebb és figyelemre legméltóbb alkotásai a német kinematográfiának. Nincs módún]; a két slágerről részletesebben beszámolni, csak azt említjük meg. hogy ugy a tartalma* mini rendezése elsőrangú?
