Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-23 / 19. szám

2 1918. január 23, minisztérium Nyíregyháza önállóságiról Nyíregyháza és a belügyi reform Budapest, január 22. (Fővárosi munkatársunktól) Ügron Gábor belügyminiszter ur szives volt ma kihallgatáson fogadni és kérésemre megengedte, hogy a belügyminisztérium különböző főosztályaiban fölvilágosítást adjanak a Nyirvidék szerkesztősége részére a készülő városi reformról, illetve eme reformnak a Nyíregyháza városát érdeklő részéről. A belügyminisztériumban kapott információmat alábbi tudósításomban foglalhatom össze. Az 1912. augusztus 13 án életbe lepett 1912. évi LV111. t.-c. 30. §-a utasítja a belügyminisztert arra, hogy a törvény életbeléptetésétől számított két éven balül a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, úgyszintén a városi rendőrségek országos rendezőségéről törvényjavaslatot terjesszen a képviselőház elé. A háború nem engedte meg, hogy ez a fontos javaslat a képviselőház elé kerüljön, azonban a belügyminisztériumot ma már erősen foglalkoztatja a hatalmas belügyi reform kérdése. Valószínű, hogy a rendőrség államosításáról szóló törvényjavaslat e reform beterjesztése előtt kerül a képviselőház elé, azonban a belügyi reform is készül és minden valószínűség megvan arra, hogy ez a nagy munka ebben az esziendőben szintén tető alá kerülhet. A belügyminiszternek az az álláspontja, hogy azoknak a városoknak, amelyek gazdasági, kulturális és szociális téren elég önállósággal rendelkeznek, meg kell adni az önállóságot, ha ezidőszerint még csak rendezett tanáccsal rendelkeznének. Az a kérdés még nincsen eldöntve, hogy e kategóriába soroló m&srm 1MWJWWIWM iiw WWamn - s^uesmttmtmmam ^MMfe&tasrall ll^^^rnsmm^irn^J^^mm^^^s A szekularizáció a törvényhatóság előtt I felsőszaboicsi egyházmegye indítványa rendezett tanácsú városok törvényhatósági jogot kapnak-o, vagy pedig a rendezett tanáesu városok és a törvényhatósági joggal felruházott városok közé egy közbeeső városi tipust iktatnak-e. Vélemények vannak e terv ellen, vélemények vannak e terv mellett, sokan ugy tartják, hogy felesleges e harmadik városi típus közbeiktatása, ez csak komplikálná a helyzetét, annak a városnak, amely elég érett, hogy ügyeit önállóan intézhesse, meg lehet adni, de meg is kell adni a törvényhatósági jogot. Megkérdeztem informátoromat: — Konkrét formában sző volt már arról, hogy mely rendezett tanáesu városokat ruháznak fel tövényhatósági joggal ? — Igen — volt a válasz — erről volt már konkrét formában szó — És — kérdeztem tovább — Nyíregyháza városa szerepelt e ama réndezett tanácsú városok sorában, amelyeket elég éretteknek tart a belügyminisztérium arra, hogy kiemelje őket a rendezett tanácsú városok sorából és törvényhatósági joggal ruházza fel őket? — Annak idején, amikor egyes városok névszerint is emiittettek, szó volt Nyíregyháza városáról. Az utóbbi időben még nem került szóba a kérdésnek ez a része, azonban valószinü, hogy a régi álláspont változatlan maradt. A minisztérium törvényelőkészítő osztálya egyébként dolgozik már a belügyi reformon, az előkészítés munkálatai folyamatban vannak, de az sincs kizárva, hogy a belügyi reformmal kapcsolatban külön törvényjavaslat fog intézkedni a rendezett tanácsú városoknak törvényhatósági joggal való felruházásáról. Paál Jőb. Nyiregyhása, január 32. j (A Nyirvidék tudósítójától.) i Az ország közvéleményét az 1848. évi XX. törvénycikk rendelkezésének a végrehajtását célzó kormányintézkedések egyre élénkebben foglalkoztatják és evvel kapcsolatban minegyre szélesebb rétegekben nyilatkozik meg az a kívánság, amely az egyháznak az államtól való teljes különválasztását tartja szükségesnek. Ebben az állam éleiébe oly mélyen belevágó kérdésben állást kell foglalnia legközelebb Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának is, amely elé a felsőszabolcsi református egyházmegye legutóbbi közgyűléséből az itt következő határozatát terjeszti: „A felsőszaboicsi református egyházmegye lelkészi értekezlete megnyugvással értesül arról, hegy az 1848. XX t.-c. fokozatos végrehajtását a m. kir. kormány a közeljövőben tervbe vette s a protestáns egyházak által eddig élvezett évi segély helyett bizonyos megfelelő tőkét kiván biztosítani nevezett egyházaknak Azon reményben van lelkészi értekezletünk, hogy ez a rendézés annak szem előtt tartásával történik, hojiy összes egyházi és iskolai szükségleteink teljes mértékben és olyan nlakban nyernek intézményes kielégítést, amely állandóság és a törvényes biztosság szempontjával megfelel. Hasonlag megnyugvással értesül" arról is, hogy a róm. kath egyház autonómiáját meg- \ valósítani kivánja S azon óhajának acl kifeje- ; zfcst, hogy az a mi autonómiánknak teljesen megfelelő , legyen, amely által a hiyőknek az egyház Szellemi és anyagi kormányzásában s magyar nemzeti egyházzá kiépítésében kellő jogok biztosíttassanak. Fájdalmasan érintik azonban értekezie tünket azok az értesülések, amelyek szerint a létesítendő autonómia ettől nagyon is távol áll. Ezzel szemben, annak eége alatt, milliárdokra menő olyan vagyonokat kiván a m. kir. kermáuy örök tulajdonjoggal a róm. kath. egyház szabad rendelkezésére átadni, amelyekből több, mint 200,000 kat hold ingatlan birtok. Miután a magyar államra, a háború befejezése után kétségtelenül nagyjelentőségű s elodázhatatlan feladatok várnak, amelyek megoldásához a kötött birtokok mentől nagyobb feloldására, s a nemzet energiájának kifejtéséhez tág teret nyújtó birtokpolitikára van szükség : ez ellen kénytelenek vagyunk szót emelni S egyben kérjük fokozatos egyházi hatóságainkat, úgyszintén vármegyénk törvényhatóságát hasonló eljárásra. Valamint arra is, hogy írjon fel a kormányhoz, hogy a szekularizációt hajtsa végre, vagyis vegye állami rendelkezés "alá minda?,on egyházi javakat, amelyek állami eredetűek s amelyek mostani állagukban, más felhasználás mellett, súlyos helyzetbe jutott hazánkra megfelelőbben értékesíthetők. Az indítvány már beérkezett az alispáni hivatalba és ugy tudjuk, hogy a vármegye törvényhatósága februárban tartandó rendkívüli közgyűlésén foglalkozik a valóban közérdekű indítvánnyal. ^MBBBBSOK «Sza! o!csvármegye Hivatalos Lap»-ja ha.' 2 koronáén, egész évre 21 koronáért megrendelhető lapunk kiadóhivatalában. háborús reformja Ismerteti Lakner Ödön, a nyiregyházi kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatója. III. Mert csak ilyen keretek között fogja tudni megoldani feladaiát a magyar munkásbiztositás abban az óriási munkában, a mely reá különösen a háború után vár. Mert az ujrafeíépités. az ujjáallcotás munkájához meg több erőre lesz szükség, — mint a háborúhoz. Mert az a katasztrófa, amely a világháború alakjában ránk szakadt s egymásután döntögeti a legszilárdabbnak vélt pilléreket, amelyben a világ népeinek politikai és gazdasági szervezete nyugodott, viharzó erejével felszántotta a társadalmi lelkiismeretet s tele hintette a jövő szociális fejlődés eszméinek magvával, a szociális irányban való haladás szükségességének tudatával. Ez a tudat a társadalom lelkiismeretéből már ki nem Irtható s ez a tudat az elhintett magokból a népjólét virágos kertjét fogja felnevelni A törvényhozásé a feladat, hogy ebben az irányban is az alkotások terére lépjen s örömmel tölthet el bennünket, akik a munkásbiztositás gyakorlati emberei vagyunk, hogy a kormány programmjában már is nagyszabású népjóléti politika körvonalai bontakoznak ki. Ily körülmények között, amikor a háború okozta romok eltakarításában és a romok újjáépítésében a munkásbiztosilásnak oly nagy és sokoldalú feladata lesz és amikor munkásbiztositási intézményünkre sohasem volt nagyobb szükség, mint ma és lesz a jövőben is. mert ez az intézmény a nemzeti védelemnek és a gazdasági újjáalakulásnak fontos tényezőjévé vált: maga a kormány sem térhetett ki a munkásbiztositást oly régen óhajtott reformja és a közvélemény sürgetése elől. amiért is törvényjavaslatot terjeszteti a képviselőház elé a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916. IV. t. c. kiegészítéséről. A javaslat 2. és 3. szakaszai a következők: 2. §. A minisztérium az 1907. évi XIX. t. c.-en alapuló betegségi biztosításra vonatkozólag a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló bérhatár, az önkéntes biztosítás feltételei, a járulékok és a tagsági igazolványt dijak behajtásának módja és beszolgáltatásának biztosítása, a pénztári közgyűlések, végül pedig a betegségi segélyek, úgyszintén az általános napibérek és napibérosztályok tekintetében rendelettel kivételes intézkedéseket tehet és e végből a törvénytől és a pénztári alapszabályoktól eltérő rendelkezéseket is állapitlial meg. 3. A minisztérium a hadiszolgállatásokról szóló 1912. LXVIII. t. c.-nek valamint a háború esetére szóló egyéb jogszabályoknak 1914. L. t. c. 1915. XIII. t: c. 1910. VI. t. c. alapján személyes szolgálatot teljesítő egyéneknek betegségét és balesetbiztosítását rendelettel szabályozhatja. n^^^.^sflbJK ns«»ss«W3fiN^ mmm Hétfőn Kedden 1 1 izerehn o Dráma felvonásban. Előadások re! ;>, t-.-l 9. VaxAraap délután 4, fél 6, Jio 7 . ííítííiaSíÜ ' . ^dj