Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)
1918-03-31 / 75. szám
/Tr 1 » március 31 Száz Éves a nyíregyházi csizmadia céh Nyíregyháza, március 30. A nyíregyházi iparosság nagy és jelentős ünnepre készül: most van száz esztendeje, hogy a legtekintélyesebb és számra aiézve legnagyobb iparág tagjai, a csizmadiák függetlenítették magukat, kiváltak a nagy káliéi céhből és királyi engedelemmel megalaki tolták a nyíregyházi .csizmadia céhet! Huszonhárom hosszú évig tarló ernyedetlen munkának és fáradhatatlan kitin esetésnek az eredménye voit ez. Már a tizennyolcadik század végén érezték a nyíregyházi csizmadiák, hogy mi-ven kellemetlen, nehézkes a nagykállói céhtől függni, amely a hata'mas lépésekkel fejlődő nyíregyházi csizmadia ipart bizonyára nem a legjobb indulattal kezelle. A nyíregyházi csizmadiák minden követ meg mozgattak, hogy elszakadhassanak a nagykállói céhtől, magas protektoraik Budán és Bécsben, az illetékes helyeken f akran tárták föl a helyzetet, végre aztán Ferenc az 1818. esztendőben Böjtmás havának 27-ik napján megadta a privilégiumot a nyíregyházi céh megalaki'ására. Április 17-én tértek vissza Bécsből, I. Ferenctől Diósy Tamás és Pozsonyi György, akiknek hosszas ki in csel és után sikerült kijárni a nyíregyházi csizmadiák céhjogát. A küldöttségben járó urakat nagy örömmel és becsülettel fogadták a nyíregyházi csizmadiák és elhatározták, hogy minéi előbb megalakítják a nyíregyházi céhet. Ápri is 27-re tűzték ki a ni égalakulás napját és erre természeíesen meghívták nemcsak a nyíregyházi e őkelőségeket, hanem ,a nagykállói céh lejeit, is, A privilégium bemutatása és a céh megalakulása fényes ünnepségek közölt történt, megjelentek a négy felekezet: katholikus, görög katho'ikus, evangelikus és református egyházak lelkészei, Markos (Mihály, a gróf Károlvi-uradalom főliskártisa, Kováis András, aki Szabolcsvárme(rye esküdje, kohiisszáriusa és a nemesek hadnagya volt, Nalivanko Mihály, , nyíregyháza főbírája, Draskótzy János a ; város főfiskálisa, Mányik Péter és Benkő ' István városi szenátorok, a céh fejei, a nagykállói céh küldöttsége, a nyíregyházi professzorok és rektorok, végül az újonnan. megalakult céhbe lartozó százhatvankilenc mester. Az ünnepségről csak igen gyér följegyzés maradt régi írásokban, ugy látszik azonban, hogy az fölötte fényes és nagyszabású lehetett, mert a hivata'os aktus egy részét csak má nap vé eztéü el. «Másnap.... minek utána a Czéhbe.i Privillégiumunknak Czikkelyei -az Nagy-Kállay deputátusok és MesteV Társaink jelenlétében szórói-szóra felolvastattak volna, az velek hátra lévő Computus megtétetvén, végső kielégitbetések után az barátságos és számos Eszlendőklül egyezségben folytatott Czéhbéli munkálkodásokban erántunk mutatott s velünk közlött atyafiságos szereteteket, midőn nékiek illendően megköszöntük, emiélett Becsületes N. Káilay czéhnek Deputátusai tökéletes megelégedéssel s érdeklő könyhullatásokkal tőlünk eltávozván, lakó Városukba vissza tértenek.» Miután megállapították a céhszabályokat, eleven és komoly céhélet fejlődött ki Nyíregyházán. A céh elnökévé Kováts Andrást a vármegye esküdtjét választották meg és melléje tizenkét'elöljárót állítottak; akik nemes buzgalommal munkálkodtak a céh érdekében minden időkön keresztül A céh akkori jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy ez a nagyszámú testület komolyan fogta föl hivatását. Legfőbb kötelességének tartotta a céh, hogy becsületes, jó mester enibejreket neveljen és annak, aki remekét a céh asztalára tette, ugyancsak jártasnak kellett lennie tudományában, ha azt akarta, hogy mesterré üssék. Számtalan intézkedés van a jegyzőkönyvekben a «remeklésről ) és a céh erre is, mint mindenre ami hatáskörébe tartozott, nagy komolysággal és súlyának egész tekintélyével fordított gondot! Gondja volt a céhnek arra is, hogy tagjai becsületes, erkölcsös életet éljenek. Se szeri, se száma a jegyzőkönyvekben a kisebb-nagyobb büntetéseknek,' amelyekkel a céh hol a mestereket, hol a segédeket sújtotta, még pedig minden személyválogatás nélkül. Kisebb bűnért, fdivajlásért, káromkodásért pénzbüntetést szabott ki,de nem egy ítélet ovasható, hogy ez vagy az, — leginkább öreg, rossz csont segédek, — 15—20 korbácsütésre Ítéltetett. A legsúlyosabb büntetés a céhből való kizárás volt, ezt azonban igen ritkán alkalmazták és később majdnem kivételnélkül megbocsátottak a kizárt májszternak vagy segédnek. . Társadalmi akciókban is élénk részt vett a céh, 1843-ban készséggel sietett segítségére a leégeti miskolci társcéhnek és 75 forintot küldött nekik. 1844-ben amikor Nyíregvházán az első kisdedóvődát állították föl, a céh száz forintot szavazott meg, a piac rendezésére pedig ugyanakkor 25 forintot adott. Később is mindig készen állott minden társadalmi akcióban való részvételre. Harminc év alatt, 1818-ig nagy és élénk céhélet volt Nyíregyházán, hatalmas árulószint építették a csizmadiák, a szabadság harc és az ezt követő idők azonban megállították fejlődésében a céhet, < Minthogy az országunk nagy veszedelemnek volt kitéve a háborúk miatt, annálfogva egész céhgyülések meg voltak tiltva, csak harminckét tagokból' álló gyűlések voltak megengedve, azoknak volt jussuk restaurálni egész 1851-ig» — mondja az irás. Az abszolutizmus a'alt, majd később, az ujabb és ujabb ipartörvények behozatalával mindig egy-egy fokkal hanyatlott a céhélet, de csak külsőségeiben. A nyíregyházi csizmadiák a céhrendszer megszűnése után is összetartottak. Összetartanak ma is. Régi szokásaikból alig őriztek már meg valamit, de ez az egy, az összetartás máig se halt k : belőlük, ma is külön egyesületük van a Csizmadia Ipartársulat. A régi oéhyilág emlékeit, a céhládát, a jegyzőkönyveket, pecséteket Marcsek György, az ipartársulat mai elnöke őrzi, aki manapság is a régi mód szerint hivja össze a tagokat, a régi céhvilágból megmaradt réztáblákba tett összehívó ivet házról-házra körözik. Ápri ísj 27-én lesz száz éves a nyíregyházi csizmadia céh. Az évfordulónak az emlékére jubileumi bált rendez a Csizmadia Ipartársulat április 28-án, a Koronában. A bál védnökségét Meskó László, főispán. Fényes László orsz. lcépvise'ő és Bencs Kálmán polgármester vállalták el, és bizonyos, hogy az évforduló megünneplése méltó lesz a céh száz éves történetéliez. _ . rrww vwwwwwrv yj? — A Diadal-Mozgó megnyitása. A Diadal Mozgó vezetősége közli, hogy az átszervezési munkálatok a befejezéshez közelednek és a mozgószinházal április hó ötödikén meg fogják nyitni. Nyíregyháza az alkoholmentes leszerelésért ttjrtragjfia**, ma-cim 30 ÍVv""** nuuuntajatáiz Ahhoz a nagyfontosságú akcióhoz, amelyet alkoholmentes leszerelés néven ismernek és amelynek az a célja, hogy a leszerelés ideje alatt zárva legyen minden korcsma és pálinkamérés, csatlakozott most Nyíregyháza város közönsége is. Az alkoholellenes egyesület titkára, Somló Dezső dr. előadást tartott Nyíregyházán az alkoholellenes mozgalomról, valamint az alkoholmentes leszerelésről és ezzel kapcsolatban megalakult Nyíregyházán az alkoholmentes leszerelésért küzdő országos bizottság nyíregyházi fiókja. Az értekezleten, amelyen az alakú lást kimondották, Leffler Béla dr., a Szabad Liceum elnöke üdvözölte Somló Dezsőt, majd fölkérte Dohnál József dr. vármegyei tiszti főorvost, hogy elnököljön az értekezleten, Szabó Pált pedig arra, hogy az értekezlet jegyzőkönyvét vezesse. — Miután Dohnál József dr. megnyitotta az értekezletet, Somló Dezső dr. nagy vonásokkal ismertette az akciót, amely csak ugy érhet el eredményt, ha minden körből megfelelő támogatást nyer. Előadása befejezése után az értekezlet a következő határozati javaslatot fogadta el: Nincs már messze az idő, amikor a pusztító véres háború véget ér és a rom bolás munkája helyébe az alkotás korsza ka lép. Minden nappal időszerűbbé válik a kérdés, hogy ha majd visszatérnek a csaták szinteréről az országot védelmező hősök, mi fog itthon reájuk várni: biztos talaj-e vagy süppedő ingovány és nem kell-e attól tartamúik, hogy akik a harc tüzében, a veres csaták viharában megóvták magukat a fertőzés, a test és lélek mérgező veszedelmétől, idehaza majd el merülnek az agynak és szivnek gyilkos bódulatában; nem fenyeget-e az a vesze delem, hogy a harcterekről a háború elmultával visszatérő hős férfiak növelni fogják annak a tábornak számát, amely fölött határtalan hatalomra tett szert a lé lekötő, testet sorvasztó méreg, az alkohol. Be kell látni, mindenült, hogv az alkohol terjesztése egyértelmű a lélek és testpusztitás mesterségével é;T kötelességük mind azoknak, kik az ország sorsát intézik, habozás és tétovázás nélkül felvenni a har cot az alkohollal szemben, kölelességűk intézményesen gondoskodni arról, hogy a leszerelés legyen teljesen alkoholmentes A Nyíregyházán tartott értekezlel mindezek alapján kimondja, hogy csatla kőzik az alkoholmentes leszerelés érdekében indított országos akcióhoz és megbízza a kiküldött bizottságot, hogy az előadottak szellemében, a leszerelés alko hol mentessé tétele céljából intézzen fei terjesztést a megyei törvényhatósági bizottsághoz és az országgyűléshez, a kor mányhoz és pedig ez utóbbihoz oly érte oldása érdekében éljen kivételes kormám lemben, hogy a kérdésnek radikális meg hatalmával. A bizottság az ügy támogatására fel 1'hivja a város orsz. képviselőjét, Fényes Lászlót. Azután megalakították a nyíregyházi bizottságot, amelynek tagjai lettek: Adorján Ferencné, Guttmann Zsigmond dr, Gabrienyi Sámuel, Hoffmann Emi!' dr., Klekner Károly dr., Kubacska István Leffler Béla dr., Mikecz István, Moravszki Ferenc dr., Stoll Ernő, Szabó László dr. és Wilt György dr.
