Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-03-31 / 75. szám

/Tr 1 » március 31 Száz Éves a nyíregyházi csizmadia céh Nyíregyháza, március 30. A nyíregyházi iparosság nagy és jelen­tős ünnepre készül: most van száz eszten­deje, hogy a legtekintélyesebb és szám­ra aiézve legnagyobb iparág tagjai, a csiz­madiák függetlenítették magukat, kiváltak a nagy káliéi céhből és királyi engedelem­mel megalaki tolták a nyíregyházi .csizma­dia céhet! Huszonhárom hosszú évig tarló er­nyedetlen munkának és fáradhatatlan ki­tin esetésnek az eredménye voit ez. Már a tizennyolcadik század végén érezték a nyíregyházi csizmadiák, hogy mi-ven kel­lemetlen, nehézkes a nagykállói céhtől függni, amely a hata'mas lépésekkel fej­lődő nyíregyházi csizmadia ipart bizo­nyára nem a legjobb indulattal kezelle. A nyíregyházi csizmadiák minden követ meg mozgattak, hogy elszakadhassanak a nagykállói céhtől, magas protektoraik Bu­dán és Bécsben, az illetékes helyeken f akran tárták föl a helyzetet, végre aztán Ferenc az 1818. esztendőben Böjtmás havának 27-ik napján megadta a privilé­giumot a nyíregyházi céh megalaki'ására. Április 17-én tértek vissza Bécsből, I. Ferenctől Diósy Tamás és Pozsonyi György, akiknek hosszas ki in csel és után sikerült kijárni a nyíregyházi csizmadiák céhjogát. A küldöttségben járó urakat nagy örömmel és becsülettel fogadták a nyíregyházi csizmadiák és elhatározták, hogy minéi előbb megalakítják a nyíregy­házi céhet. Ápri is 27-re tűzték ki a ni ég­alakulás napját és erre természeíesen meghívták nemcsak a nyíregyházi e őke­lőségeket, hanem ,a nagykállói céh lejeit, is, A privilégium bemutatása és a céh megalakulása fényes ünnepségek közölt történt, megjelentek a négy felekezet: kat­holikus, görög katho'ikus, evangelikus és református egyházak lelkészei, Markos (Mihály, a gróf Károlvi-uradalom főliská­rtisa, Kováis András, aki Szabolcsvárme­(rye esküdje, kohiisszáriusa és a neme­sek hadnagya volt, Nalivanko Mihály, , nyíregyháza főbírája, Draskótzy János a ; város főfiskálisa, Mányik Péter és Benkő ' István városi szenátorok, a céh fejei, a nagykállói céh küldöttsége, a nyíregyházi professzorok és rektorok, végül az újon­nan. megalakult céhbe lartozó százhatvan­kilenc mester. Az ünnepségről csak igen gyér föl­jegyzés maradt régi írásokban, ugy lát­szik azonban, hogy az fölötte fényes és nagyszabású lehetett, mert a hivata'os ak­tus egy részét csak má nap vé eztéü el. «Másnap.... minek utána a Czéhbe.i Pri­villégiumunknak Czikkelyei -az Nagy-Kál­lay deputátusok és MesteV Társaink jelen­létében szórói-szóra felolvastattak volna, az velek hátra lévő Computus megtétet­vén, végső kielégitbetések után az barát­ságos és számos Eszlendőklül egyezség­ben folytatott Czéhbéli munkálkodások­ban erántunk mutatott s velünk közlött atyafiságos szereteteket, midőn nékiek il­lendően megköszöntük, emiélett Becsüle­tes N. Káilay czéhnek Deputátusai töké­letes megelégedéssel s érdeklő könyhulla­tásokkal tőlünk eltávozván, lakó Városuk­ba vissza tértenek.» Miután megállapították a céhszabá­lyokat, eleven és komoly céhélet fejlő­dött ki Nyíregyházán. A céh elnökévé Ko­váts Andrást a vármegye esküdtjét vá­lasztották meg és melléje tizenkét'elöljá­rót állítottak; akik nemes buzgalommal munkálkodtak a céh érdekében minden időkön keresztül A céh akkori jegyzőkönyveiből kitű­nik, hogy ez a nagyszámú testület ko­molyan fogta föl hivatását. Legfőbb kö­telességének tartotta a céh, hogy becsü­letes, jó mester enibejreket neveljen és annak, aki remekét a céh asztalára tette, ugyancsak jártasnak kellett lennie tudo­mányában, ha azt akarta, hogy mesterré üssék. Számtalan intézkedés van a jegy­zőkönyvekben a «remeklésről ) és a céh erre is, mint mindenre ami hatáskörébe tartozott, nagy komolysággal és súlyának egész tekintélyével fordított gondot! Gondja volt a céhnek arra is, hogy tagjai becsületes, erkölcsös életet éljenek. Se szeri, se száma a jegyzőkönyvekben a kisebb-nagyobb büntetéseknek,' amelyek­kel a céh hol a mestereket, hol a segéde­ket sújtotta, még pedig minden személy­válogatás nélkül. Kisebb bűnért, fdivaj­lásért, káromkodásért pénzbüntetést sza­bott ki,de nem egy ítélet ovasható, hogy ez vagy az, — leginkább öreg, rossz csont segédek, — 15—20 korbácsütésre Ítélte­tett. A legsúlyosabb büntetés a céhből va­ló kizárás volt, ezt azonban igen ritkán al­kalmazták és később majdnem kivételnél­kül megbocsátottak a kizárt májszternak vagy segédnek. . Társadalmi akciókban is élénk részt vett a céh, 1843-ban készséggel sietett se­gítségére a leégeti miskolci társcéhnek és 75 forintot küldött nekik. 1844-ben ami­kor Nyíregvházán az első kisdedóvődát állították föl, a céh száz forintot szavazott meg, a piac rendezésére pedig ugyanak­kor 25 forintot adott. Később is min­dig készen állott minden társadalmi ak­cióban való részvételre. Harminc év alatt, 1818-ig nagy és élénk céhélet volt Nyíregyházán, hatalmas áru­lószint építették a csizmadiák, a szabadság harc és az ezt követő idők azonban meg­állították fejlődésében a céhet, < Mint­hogy az országunk nagy veszedelemnek volt kitéve a háborúk miatt, annálfogva egész céhgyülések meg voltak tiltva, csak harminckét tagokból' álló gyűlések voltak megengedve, azoknak volt jussuk restau­rálni egész 1851-ig» — mondja az irás. Az abszolutizmus a'alt, majd később, az ujabb és ujabb ipartörvények behoza­talával mindig egy-egy fokkal hanyatlott a céhélet, de csak külsőségeiben. A nyír­egyházi csizmadiák a céhrendszer meg­szűnése után is összetartottak. Összetar­tanak ma is. Régi szokásaikból alig őriztek már meg valamit, de ez az egy, az össze­tartás máig se halt k : belőlük, ma is kü­lön egyesületük van a Csizmadia Ipartár­sulat. A régi oéhyilág emlékeit, a céhládát, a jegyzőkönyveket, pecséteket Marcsek György, az ipartársulat mai elnöke őrzi, aki manapság is a régi mód szerint hivja össze a tagokat, a régi céhvilágból meg­maradt réztáblákba tett összehívó ivet házról-házra körözik. Ápri ísj 27-én lesz száz éves a nyíregy­házi csizmadia céh. Az évfordulónak az emlékére jubileumi bált rendez a Csiz­madia Ipartársulat április 28-án, a Koro­nában. A bál védnökségét Meskó László, főispán. Fényes László orsz. lcépvise'ő és Bencs Kálmán polgármester vállalták el, és bizonyos, hogy az évforduló megünnep­lése méltó lesz a céh száz éves történeté­liez. _ . rrww vwwwwwrv yj? — A Diadal-Mozgó megnyitása. A Di­adal Mozgó vezetősége közli, hogy az át­szervezési munkálatok a befejezéshez kö­zelednek és a mozgószinházal április hó ötödikén meg fogják nyitni. Nyíregyháza az alkoholmentes leszerelésért ttjrtragjfia**, ma-cim 30 ÍVv""** nuuuntajatáiz Ahhoz a nagyfontosságú akcióhoz, a­melyet alkoholmentes leszerelés néven is­mernek és amelynek az a célja, hogy a le­szerelés ideje alatt zárva legyen minden korcsma és pálinkamérés, csatlakozott most Nyíregyháza város közönsége is. Az alkoholellenes egyesület titkára, Somló Dezső dr. előadást tartott Nyíregyházán az alkoholellenes mozgalomról, valamint az alkoholmentes leszerelésről és ezzel kapcsolatban megalakult Nyíregyházán az alkoholmentes leszerelésért küzdő orszá­gos bizottság nyíregyházi fiókja. Az értekezleten, amelyen az alakú lást kimondották, Leffler Béla dr., a Sza­bad Liceum elnöke üdvözölte Somló De­zsőt, majd fölkérte Dohnál József dr. vár­megyei tiszti főorvost, hogy elnököljön az értekezleten, Szabó Pált pedig arra, hogy az értekezlet jegyzőkönyvét vezesse. — Miután Dohnál József dr. megnyitotta az értekezletet, Somló Dezső dr. nagy voná­sokkal ismertette az akciót, amely csak ugy érhet el eredményt, ha minden kör­ből megfelelő támogatást nyer. Előadása befejezése után az értekezlet a következő határozati javaslatot fogadta el: Nincs már messze az idő, amikor a pusztító véres háború véget ér és a rom bolás munkája helyébe az alkotás korsza ka lép. Minden nappal időszerűbbé vá­lik a kérdés, hogy ha majd visszatérnek a csaták szinteréről az országot védelme­ző hősök, mi fog itthon reájuk várni: biz­tos talaj-e vagy süppedő ingovány és nem kell-e attól tartamúik, hogy akik a harc tüzében, a veres csaták viharában meg­óvták magukat a fertőzés, a test és lélek mérgező veszedelmétől, idehaza majd el merülnek az agynak és szivnek gyilkos bódulatában; nem fenyeget-e az a vesze delem, hogy a harcterekről a háború el­multával visszatérő hős férfiak növelni fogják annak a tábornak számát, amely fölött határtalan hatalomra tett szert a lé lekötő, testet sorvasztó méreg, az alkohol. Be kell látni, mindenült, hogv az alkohol terjesztése egyértelmű a lélek és testpusz­titás mesterségével é;T kötelességük mind azoknak, kik az ország sorsát intézik, ha­bozás és tétovázás nélkül felvenni a har cot az alkohollal szemben, kölelességűk intézményesen gondoskodni arról, hogy a leszerelés legyen teljesen alkoholmentes A Nyíregyházán tartott értekezlel mindezek alapján kimondja, hogy csatla kőzik az alkoholmentes leszerelés érdeké­ben indított országos akcióhoz és meg­bízza a kiküldött bizottságot, hogy az előadottak szellemében, a leszerelés alko hol mentessé tétele céljából intézzen fei terjesztést a megyei törvényhatósági bi­zottsághoz és az országgyűléshez, a kor mányhoz és pedig ez utóbbihoz oly érte oldása érdekében éljen kivételes kormám lemben, hogy a kérdésnek radikális meg hatalmával. A bizottság az ügy támogatására fel 1­'hivja a város orsz. képviselőjét, Fényes Lászlót. Azután megalakították a nyíregyházi bizottságot, amelynek tagjai lettek: Ador­ján Ferencné, Guttmann Zsigmond dr, Gabrienyi Sámuel, Hoffmann Emi!' dr., Klekner Károly dr., Kubacska István Leffler Béla dr., Mikecz István, Moravszki Ferenc dr., Stoll Ernő, Szabó László dr. és Wilt György dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom