Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)
1918-03-13 / 60. szám
Orvtámadás a vármegye területe ellen Tizenegy szabolcsi község átcsatolását kivánja Zemplénmep Nyir«i(/h&za* március 12. U Nyirvidék UdMtájától t Meglepő és semmiképpen sem indokolt akció elevenedett föl most Zemplénvármegyében, amely boszut akar állani .Szabolcsvármegyén 'Tokaj és Tarcal községek akciója miatt. Nem kevesebbet akar ez a mi leg'kevésbbé sem jóakaratú szomszédunk. mint azt, hogy Szabolcsvármegye területéből tizenegy községet csatoljon át a belügyminiszter Zemplénhez. Ismeretes, a mi közönségünk előtt, hogv Tokaj és Tarcal zempléni községek, amelyeket vármegyéjüknek hely Leien intézkedései teljesen megakasztottak fejlődésükben. azt kérték a belügyminisztertől. hogy csatolja át őket Szabolcshoz. — Nagyon természetes, hogy ezt az indokolt kérelmet maga Szabolcsvármegye törvényhatósága is támogatta, mert a két község földrajzi fekvése és vasúti összeköt tetése olyan, hogy sokkal jobban biztosítva van fejlődésük Szabolcsvármegye kebelében, mint ma, amikor vármegyéjük székhelyével a legnyomorúságosabb a vasúti összeköttetésük. Maga Szabolcsvármegye sem nem animálta a két zempléni községet, az idecsatolásra vonatkozó határozat meghozatalában, sem semmiképpen be nem folyt az egész mozgalomba, hanem csak amikor már a leél község meghozta a maga határozatát és nagy küldöttség jölt ide a főispánhoz, az alispánhoz és a vármegyei főjegyzőhöz, akkor jelentették ki a tokajiaknak, hogy Szabo les vármegye szives örömmel fogadjakebeiébe a két községei és csak ezután hozott a mi törvényhatóságunk ilyen érlelmü határozatot. Zemplénvármegyének persze lajt. hogy két nagy és tekintélyes községe menekülni igyekszik rájuk áldási nem hozó kebeléből "és előkapart egy régi zempléni határozatot, amelyben a sárospataki és tokaji járások kiegészítésére tizenegy szabolcsi község átcsatolása iránt indítottak mozgalmat. Ez az akkori határozat azonban nem ugy keletkezeit, ahogy az ilyen határozatoknál kell és ahogy például Tokaj és Tarcal 1 átcsatolása szóba került, nevezetesen a zempléniek maguk kezdték ezt, nem pedig az érdekelt szabolcsi községek, amelyeknek eszükben sem votl soha. hogy megváljanak . Szabolcstól, hanem Zemplén a maga kezdeményezésére szerette volna elkaparintaui a tizenegy szabolcsi falut. Maguk a zempléniek is érezték határozatuk tarthatatlanságát és bár még 1911-ben kelt a határozat, azt eddig végrehajtatni sem próbálták, sőt ide sem küdték meg. .Most került elő csak ez a határozat, amikor a két zempléni nagyközség megakarván szabadulni az őket elnyomorító zempléni közigazgatástól. Csak most kezdtek el ebben" a dologban mozgolódni a zempléniek, akik egyszerűen elakarnak orozni tőlünk tizenegy falut, amely sohasem kívánt Zemplénhez átkerülni* Hiszszük. hogy ez a manőver nem fog sikerülni Zemplénnek és a mi vármegyénk vezetőiben meg lesz a kellő akarat és igyekezet. hogy ettől a jogtalanságtól megvédjék'vármegyénk területi épségét. Ilyen irányban már meg js történt az első lépés és a vármegye álláspontját a következőkben juttatta él az illetékes fórumokhoz: Szabolcsvármégyé . törvényhatósága megdöbbenéssel értesül Zemplén vármegye közönségének a szomszédos barátságos jó viszonynyal össze nem egyeztethető azon szándékáról, hogy a vármegyék fennállása óta Szabolcsvármegyéhez tartozó s a dadai felső járás területén fekvő: Rakamaz. Tiszanagyfalu, Tímár, Viss. Kenézlő és Zalkod községeket, továbbá a dadai alsó járásban levő u. n. taktaközi 6 község közül: Báj községet kivéve, Priigy Csobaj, Tiszatardos, Tiszaladánv és TakCtakenéz községeket Zemplén vármegyéhez kivánja az 1914. évi március hó 31-ik napján hozott határozata alapján csatoltatni. A vármegye közönsége a leghatározottabban ellenzi a kért átcsatolást, s a kívánalmat indokolatlannak, jogosulatlannak és a szóban levő községek jól felfogott érdekeivel ellentétesnek tartja. Mindenek előtt megállapítja a törvényhatóság. hogy az átcsatolás kérdésének most történt felvetése Zemplén vármegye részéről időszerűtlen és erőszakolt, miután az átcsatolás kérdésével foglalkozó — még 1914-hen hozott közgyűlési véghatározat sárospataki és tokaji "járások azóta meg 'is történt helyesebb beosztását. illetve ki kerekítését célozza s ez ügy újra felszínre vetése bizonyára csak viszonzása akar lenni a Tokaj 'és Tarcal községek részéről ujabban megnyilvánult azon mozgalomnak, hogy ők Zemplén vármegyéből elszakadva, Szabolcs vármegyéhez csatoltassanak át. Ez alakjában azonban igazságtalan a kérdés felvetése, azért mert Zemplén vármegye székhelyét nehezen megközelíteni tudó és Szabolcs vármegyével s annak székhelyével kedvező összeköttetésben lévő Tokaj és Tarcal községek idecsatolásanak egyébként teljesen indokolt gondolata — tarthatatlan helyzetüket mérlegelve és belátva — magában e két községben. nem pedig Szabolcsvármegyében fogamzott meg s vármegyénk az onnan megnyilvánuló kérelmet mádként, mint méltánylással és rokonszenvvel nem fogadhatta. Ezen háttértől eltekintve a törvényhatóság indokolatlannak, jogosulatlannak és a szóban lévő li község érdekeivel merőben ellentétesnek tartja Zemplén vármegye átcsatolást kérelmét. Ha ezen. Szabolcs vármegye igagatása alatt virágzó, boldoguló, megelégedésben élő. vasutakkal, jó kőutakkal és távbeszélő hálózattal ellátott gazdag 11 község akarata ellenére Zemplén vármegyéhez csatoltatnék, eltekintve attól, hogy ugyancsak a Taktaközön fekvő, de Zemplén vármegye által is vármegyénk területéhez tartozandónak továbbra is megivott Báj község közigazgatás szempontjából a leglehetetlenebb helyzetbe kerülne. Az átcsatolás Szabolcsvármegyét égy igen jelentékeny részétől, önkormányzati teherviselésének egy hatalmas forrásától fosztaná meg és teljes mértékben összezavarná a vármegye járásainak jelenlegi helyes, kipróbált beosztását és mindezen hátrányok mellett semmivel sem nvujta. na e községeknek a jelenleginél kedvezőbb közlekedési, közigazgatási avagy köz gazdasági viszonyokat, sőt Sátoraljaújhelynek. mint vármegyei székhelynek nehezen •megközelíthető volta miatt határozottan hátrányosabb helyzetbe kerülnének mint ahogyan mostan vannak, amit tanúsát az a körülmény is, hogy maga az a Tokaj nagyközség, amelyhez pedig Zemplén vármegye, mint járási székhely óhajtja a községeket csatoltatni, a legerősebb és legindokoltabb küzdelmet vette fel a7. irányban, hogy a kereskedelmét meg bénító, fejlődését Akadályozó, tarthatatlan ^közlekedés és közigazgatási beosztása miatt földrajzi fekvésénél fogva is Zemplén vármegyétől elszakadva Szabolcsvár megyéhez, csaloltassé(k át. Ezt az írást, amelynek értelmében Sza boksvármegye a belügyminiszterhez fölirt. megjküldötte Zemplénhez is, amely azt legalább is megtanulhatja belőle, liogy ilyen támadás nem alkalmas a szomszédi viszony melegebbé tételére. Még húsvét előtt megkötik a román békét Biitfapsíii, mitcms 12. f i Nyíreidéit tHSátstégitőtJ Szófiából jelentik: Egy személyiség, aki résztvett a bukaresti tárgyalásokon, a következőket mondotta: Argentojanu román meghatalmazott szombaton Jassyba utazott, hogy kormányának jelentést tegyen. Elutazása előtt tartott ülésén a monarchia részéről kivánt határkiigazitás kérdését tárgyalták. Argentojanu szerdán érkezik vissza és csütörtökön ujabb ülés lesz. Az eddigi üléseken semmiféle kontroverzia nem volt. mint a bresztlitovszki tanácskozásokon, csupán gazdasági követeléseik találtak a románok részéről ellentmondásra. A központi hatalmak delegátusai körében, akik éjei-nappal dolgoznak a föltélelek megszövegezésén, optimista hangulat uralkodik, azt hiszi, hogy a békekötésig csupán négy ülésre lesz szükség. Föltéve, hogy a tárgyalások olyan simán folynak, mmt eddig, lehetséges, hogy az előzetes békét egy héttel meghosszabbítják. Igy. ha meglepetés nem történik, március 25-ig a béke perfektuálható lesz. A munkapárt és a kormány megegyeznek a választójogi kérdésekben Budapest, március 12. (Fővárosi munkatársunktól.':, A választójog kérdésében tegnap föltűnő fordulat álloll be. Tisza és Teleszky fölkeresték Wekerlét és hosszasan tanácskoztak a módosítások dolgában, amelyek mellett a munkapárt hajlandó volna megszavazni a javaslatot. Évvel a kérdéssel foglalkozott a tegnapi minisztertanács is. A munkapárt részéről azl állítják, hogy a kompromisszumos tárgyalásokra való kezdeményezés a királytól ered. " A hevesi főispáni fölmentették március 12 - ; 4 Nyirvidtk tímtsitáfötói.)A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Vass János dr. heves vármegyei főispánt fölmentette és helyébe Reményik István földbirtokost nevezte ki. Tizenöt milliárdos hadihitel Németországnak máráut 12 <A NyirriOék U*dósitú}it6<& Berlinből jelentik, hogy a birodalmi gyűlés elé törvényjavaslatot terjesztettek egy uj. tizenöt milliárdos hadihitel fölvételéről. Városi Szinhá z Mozgó, | Szerda—Csütörtök | Snderiuann világhírű regénye | | Kő kövek között, f Csodaszépségü dráma 4 részben. v.