Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-03-01 / 50. szám

2 J^ÍYÍRVTDÉK 1913, március 1 Az elemi iskolák reformja A tarttuszminiszter módosította a népiskolák tantervét Az uj tanterv már szeptemberben életbe lép Bvdapmt, február 38. (Fővárosi munkatársunktól) Apponvi Albert gróf vallás- és közok­tatásügyi miniszter a napokban nagyje­lentőségű rendeletet küldött szét valamen­nyi elemi iskolának, és valamennyi köz­igazgatási bizottságnak. A rendelet lénye­gesen reformálja az elemi oktatást és le­hetővé teszi azt. hogy a jövőben az elemi "iskolákban a tanítás az illető vidék speci­ális viszonyainak figyelembevételével tör­ténjék. és/ hogy az elemi iskolák növen­dékeit a jövőben a gyakorlati élet köve­telményeire sokkal intenzivebben tanítsák meg. Apponyi miniszter reformja egyrészt teljesíti, azt a régi kívánságot, amely arra vonatkozott, hogy az ifjúságot gyakorla­tibb módon készítsék elő az élet feladatai nak megértésére, másrészt azonban ez a reform a magyar elemi iskolákat olyan színvonalra emeli, amely meghaladja min­den ország elemi népoktatásának színvo­nalát. A kultuszminiszternek 6607—191S. szá­mol viselő rendelete, amely részletes tHn­tervet és mellékleteiben részletes óraren­det is ír elő. abból a szempontból indul ki, hogy az iskolának is elő kell segíteni a többtermelést, és ezért az elemi iskolák­ba már be kell vinni a gazdasági tantár­gyakat is. A miniszter célja az, hogy már a népiskolának minden növendéke korá­hoz mérten tájékoztatást nyerjen a gaz­dasági kérdésekről, azok pedig, akkinek későbben a különféle gazdasági munkák végzése lesz az életük feledata. ebben a munkakörben már alaposabb gyakorlati bevezetést is nyerjenek. Ezért elrendel­te a miniszter, hogy a gazdasági és háztar­tási ismeretek tanítása az elemi népisko­lák harmadik és negyedik -osztályában már kötelező tantárgy legyen, de az ele­mi iskolák első és második osztályaiban is tisztázza a tanító a gyermekeknek a ter­mészetről, a háztartásról, a munkáról és a gazdasági dolgokról szerzett tapasztala­tait. Fontosnak tartja a miniszter azonban azt, hogy a gazdasági oktatás ne sablon­szerűén történjék. Jianem mindenütt al­kalmazkodjék az iskola környékének és e környék közönségének életviszonyaihoz. Ahol gyümölcstermelés van. ott gyümölcs termelést fognak tani tani, másutt főként mezőgazdasági ismeretekre oktatják az e­lemistákat. egyik helyen konyhakertészet­tel foglalkoznak majd. máshol állattenyész léssel, baromfitenyésztéssel, talajművelés sel, szóval feladatává teszi a miniszter a tanítótestületnek, hogy a helyi tantervet a helyi viszonyoknak megfelelően állapít­sa meg. Ennek megfelelően reformálták a ta­nítóképző intézetek tantervét is, de gon­doskodás történt arról is, hogy a jelen­legi tanítók az uj tantervnek megfelelő­en kellő kiképzésben részesüljenek. Mindezeken felül a kultuszminiszter körrendeletet intézett a közigazgatási bi­zottságokhoz és ebben elrendeli, hogy az elemi iskolát fenntartó hatóság az iskolá­nak megfelelő gyakorlati területet, ker­tel, vagy szántóföldet bocsásson rendel­kezésére, ahol a gyakorlati oktatást vé­gezni lehet. Részletesen előírja a minisz­ter, hogy ezeket a gyakorlati területeket miként kell berendezni, a területek nagy­ságát nem határozza meg, mo$t az egy­részt az iskolák növendékeinek számától, másrészt pedig az illető község gazdálko­dás főirányától függ. Ezek a gyakorlati területek mindenült az iskola mellett kell. hogy legyenek, ezeken a területeken arra tanitják gyakorlatilag a növendékeket, a­mit a miniszter részletesen kidolgozott tan terve előir. Külön tantervek készültek a teljesen osztott, a részben osztott, és az osztatlan népiskolákra, e tantervekben feltűnő nagy számmal szerepel a gyakorlati órák szá­ma. Ezeket a gyakorlati órákat a sza­badban tartják meg és igy ennek a re­formnak a jelentősége egészségügyi szem­pontból is igen jelentős. Az elemi iskolák reformja már a leg­közelebbi tanév elején életbe lép és ez év szeptemberétől kezdve e tanterv alapján tanítanak az elemi iskolákban. Patt Jáb. Uj színházat épit Nyíregyháza Megalakult a színi kerület Kiss Árpád kapta meg a színházat Nyíregyháza, február 28. (4 Nyíreidéi tudósításától. > Nyíregyháza város kulturális életében je­lentős előhaladást jelent az a lépés, amelyet most tett a város képviselőtestülete. A város mostani vezetősége a színháznak*raoát fölme­rült kérdését olyan előrelátással és a kultura olyan igaz szeretetével oldotta meg, hogy csak a föltétlerr elismerés illeti meg érte a magisz­trátust. Nyíregyházán, ahol pedig igen nagy ós fejlett ízlésű kulturközönség él, ahol maga a publikum élénk érdeklődéssel fordul minden kulturális mozgalom felé, ahol a művészi elő­adásoknak hatalmas a közönsége, ahol a hang­versenyeknek igen tekintélyes a hallgatósága, itt maga a város nem mutatott valami tulsok hajlandóságot a kultura é3 a művészet támo­gatására, különösen jelentőségteljes a városnak ez a most tett lépése, amely uj és a mai igé­nyeknek megfelelő hajlékot kíván emelni a színművészetnek és más uton is biztosítani kí­vánja a nyíregyházi színészet nívóját. A színi kerület me alakítása A képviselőtestület a tanács javaslatára egyhangúlag elhatározta, hogy a szmészeti ér­dekek együttes ápolására és a fejlettebb kul­turigények kielégítésére Nyíregyháza székhely­lyel szini kerületet alakit Ungvár, Munkács és Kisvárda bevonásával 1918. évi szeptember elsejétől három évre, vagyis 1921. évi augusz­tus végéig. A kerületet a közös szinügyi vá­lasztmány igazgatja, amelybe Nyíregyháza 8, Ungvár és Munkács 2—2, Kisvára 1 tagot de­legál A választmány elnökét köteles a nyír­egyházi delegátusok közül választani, előadója pedig mindig a nyíregyházi főjegyző. Megbízta a közgyűlés a polgármestert, hogy ebben az értelemben az érdekelt városokkal kösse meg a szerződést és delegáltassa a nyiregyházi ta­gokat. Uj szinház építése. Evvel kapcsolatosan szükségesnek tartja Nyíregyháza város képviselőtestülete, hogy már most határozat ilag megállapítsa egy újonnan építendő ós Nyíregyháza város igényeinek meg­felelő szinház létesítésének szükségességét. En­nek a kérdésnek az elöktszitésére a polgár­mester elnöklésével bizottsógott küldött ki, amelybe tagokul fölkéri a következőket •. Kovách Elek dr., Nemes Sándor, Juhász Sándor dr., Hoffmann Mór dr., Leffler Béla dr., Fekete Sándor. Hivatalból tagjai lesznek a bizottság­nak : Oltványi Ödön főjegyző, Kis Sándor rend­őrkapitány, Garay Kálmán dr. tanácsos, Konthy Gyula dr. orvosfőnök, Kovács Tibor városi mérnök. Egyhangúlag kimondotta a képviselőtes­tület, hogy mindazoknak a jövedelmeknek az ötven százaléka, amelynek a mai színházépü­let bérletéből é3 a mozgóképházak jegyei után fizetendő dijakból a városhoz befolynak, mivel eddig háztartási szükséglet fedezetéül nem szol­gálnak, kulturcélokra tartalókoltaasék és ezek a jövedelmek fele összegben háztartási szük­séglet fodezetéül nem szolgálhatnak. Elhatározta már most a képviselőtestület, hogy az uj szin­ház fölépítése esetére az ezekből befolyó vá­rosi jövedelmek a színház építési költségeinek az amortizációjára fordítassák teljes össze­gében. Az Idei szezon. Mivel a város még a mult évben fölmon­dott az addigi színigazgatónak és a most léte­sített szinügyi kapcsolat csak az ősszel lép életbe, gondoskodni kell az idei nyári szezon megtartásáról. Több ajánlat érkezett a város­hoz, de a képviselőtestület pályázat mellőzé­sével, egyhangúlag Kiss Árpád szatmári szín­igazgatónak adta oda a nyiregyházi színházat, mivel a szinügyi bizottság kiküldött tagjai ezt a színtársulatot a vidék szinte páratlanul nívós jól szervezett ós valóban elsőrangú színtársu­latának ismerték meg A város a most kötendő szerződésben kötelezi Kiss Árpádot, hogy a teljes szatmári társulatát hozza Nyíregyházára a 18 tagu ka­tonai zenekarral együtt. Mivel pedig a nyir­egyházi szinház befogadó képessége kicsi és igy a jövedelmezősége nincs arányban egy nagy színtársulat föntartási költségeivel, a kép­viselőtestület a színházi helyárakat mintegy negyven százalékkal fölemelte. Kiss Árpád színigazgató ma Nyíregyhá­zán van, hogy a várossal a szerződést meg­kösse és megállapodjék a nyiregyházi szezon megkezdéséről. Értesülésünk szerint a nyíregy­házi szezon május végén kezdődik. A koiüieti választmány ülése. A most megalakult színi kerület választ­mánya már meg is tartotta az első ülését. Előzőleg a nyíregyházi szinügyi bizottság tar­tott ülést Becs Kálmán dr. polgármester elnök­lése mellett. A szinügyi bizottság a kerületi választmányba Bencs Kálmán, Garay Kálmán dr.-t és Juhász Sándor dr.-t delegálta, előadóid pedig Oltványi Ödön főjegyzőt küldte ki. A kerületi választmány ülésére Nyíregy­házára érkeztek Ungvár képviseletében Berze­viczy István polgármester és Tahy Endre, Munkács képviseletében Gergely Béla dr. A választmány megállapította a kerülethez tartozó városok között kötendő szerződés szövegét. E szerint Nyíregyháza négy hónapos, Ungvár és Munkács három három hónapos, Kisvárda kót hónapos szezont. kap. A választmány, amely elnökéül Bencs Kálmán dr. polgármestert vá­lasztotta meg, elhatározta, hogy a kerületre pályázatot ír ki és a beérkező ajánlatok közül a legérdemesebb színigazgatónak adja oda a kerületet szeptembertől kezdődően három évre A pályázat március közepén jár le és a be­érkező ajánlatok fölött a választmány Munká­cson tartandó ülésén dönt. i PIAPÉLIm MOZG QI Szerda — Csütörtök Franceska Bertini olasz művésznő fellépt. Lebilincselően érdekfeszítő dráma 6 felv. Előadások fél 6, fel 9. Vtaáraap. délután 4, fél 6, este 7 és fél 9. ülSllllBSflllSBSlfiS m VÁROSI SZÍNHÁZ - MOZGÓ. 0 1 Egész hetünk csodája! — 3, 5, 7 és háromnegyed 9 órakór ® CABiRIA I. CS. Jegyekről gondoskodjunk. Erna Morenával PRiüA VERA sat«a«flii8fliifiaigi

Next

/
Oldalképek
Tartalom