Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-26 / 47. szám

49 i8, február 26 HYJRIflDÉK 3 selőnek együU kell dolgoznia a néppel, máskép eredményt nem érhet el. A választójog reformja Részletesen foglalkozik a megalkotandó választójog reformjával. Az elsők egyike volt az országban, aki követelte az általános, egyenlő üti.OK választói jogot. Engem ebben különösén az a gondolat ural — mondotta, — hogy az embernek csakúgy veleszületett joga azt hogy megválassza azt. aki a rólaszóló törvényt hozza, mint például a költözködés szabadsága. Ha meg lesz az általános, titkos választójog, nem fog megtörténni, hogy egyes érdekcsoportok másokai kihasználjanak. A másik ok. amiért nélkülözhetetlennek tartja az általános választói jogot az, hogy azok, akik nem szólhatnak bele a törvények megalkotásálja. a maguk szavazatával. nem érzik olyan mértékben a törvény kötelező erejét magukra. Veleszületett joga az embernek, hogy- a saját dolgainak az intézéséből ki ne zárják. Titkos szavazást követel azért, mert -t nviltszavazásnál a korrupciónak ezer >szköze van. A magyarság szupremáciáját azok féltik. akik sohasem csináltak őszinte nemjetiségi politikát Ha a 67-es pártok negyven évvel ezelőtt megalkották volna a kötelező állami népoktatást, ugy ma már nem volna román nemzetiségi kérdés. — Ebből a mulasztásból lett az a bizonytalanság. ami ebben a kérdésben van. Avval, hogy vasszekrénybe szorítják a nemzetiségeket. nem szereznek biztosságot a magyar államiságnak. Nyíltan ki kell jönni evvel a kérdéssel és a szelekció meghozza a biztosságot és a nyugalmat. A választói jogot ő nem megadandóxiak tartja, de olyan jognak, amelyet mindenki a születésével megszerzett és amelyet nem lehet elveimi tőle. A nők válaszlói joga. Általános helyeslés mellett igy folytatta: Ugyanazon az elven, amelyen követetem az általános választójogot, követelem a nők választójogát is. Azt tartom: minden ember, aki bizon3

Tos kort elért, dolgozik, és teljesiti kötelességét embertársai iránt, joggal követelheti, hogy beleszóljon ügyei Intézőjének a megválasztásába. A nőkben megvan a politikához szük séges intelligencia és azt tartja. hogy szabadabban is gyakorolhatja politikai jogait. Mig a férfi bizonyos tekintetben le van kötelezve jobbra és balra, addig a nő lekötelezettsége kisebbfoku. Azt várja a nők választójogától, hogy lobban beleviszik a közéletbe az emberi érzést, emberi momentumokat. Nem tudja elképzelni, hogy ha két nő bent van a parlamentben, vagy csak szavuk van a képviselőválasztásnál, nem történt volna-e meg rég a hadisegély reformja. Különösen sokat vár a nők választójogától az egészségi és kulturális kérdésekben, hogy a béke kérdéséről ne is szóljon. Nem kell félni attól a rögeszmétől, hogy ha a nők szavazati jogot kapnak, mindig csak politizálni fognak. A férfiaknak is csak a szabad idejét foglalja el a politika, az senkit nem zavar, nem gátol munkájában. Ne higyjék, hogy a nők politikai szereplésével fel fog borulni a család és minden, ami vele kapcsolatos. Meggyőződése, hogy a nők becsületesebbé, nemesebbé, teszik a politikát. De ő tiltakozik az ellen. hogy csak a város és városi hölgyek kapjanak választójogot s a falu, a magyar nép asszonyai ki legyenek zárva abból. abból fakadt, hogy az emberek nem értették meg egymást. A vagyon magánjogi zárkózottsága mellett, sokáig igy is lesz és ezért kell a gyöngét megvédelmezni a hatalmasokkal szemben. Ennek a védelemnek a sajtószabadság a leghathatósabb fegyvere. Megtanulta hosszú pályája alatt hogy a sajtószabadságra nem annyira az újságoknak, mint magának az országnak van szüksége. A bajok, a sérelmek igy latálnak utat az emberekhez. A sajtószabadság védelmében erős ellenfele volt Tiszáéknuk. mert a hadiérdek címén béklyót raklak a cenzúra által a sajtóra ugy. hogy nem lehetett ostorozni a tőke visszaéléseit. Dc a Tisza kormány soha sem vetemedett arra, hogy a miniszterek cselekvéseit biráló cikkeket a cenzúrával a hadiérdek elmén letiltsa. Volt cenzúra Tiszáék alatt is. és Vázsonyi, aki akkor képviselő volt. akárhányszor nem tartotta elég erélyesnek a lapok állásfoglalását a cenzúrával szemben. De mikor Vázsonyi a bársonyszékbe került, és a lapok az ő miniszteri cselekedeteit kezdték bírálni. rögílön megváltozott az álláspontja és üldözni kezdte a sajtót. Hogy bizhat meg a nép az ilyen ember többi cselekedetében, mikor ebben a sarkalatos dologban ennyire következetlen volt. Ezt vetette ő szemére Vázsonyinak és ekkor azt kérdezték tőle a parlamentben: mit fognak ehhez a nyíregyháziak szólani. Hát ő lejölt és most itt kérdi választóitól: mit szólnak hozzá: (Sokáig tartó, lelkes éljenzés. Főikiáltások: Helyeseljük!) | Jaj íiz országnak, ha a sajtóban nem kelnek védelmére az igazságnak. Szembeszállott Vázsonyi igazságügyminiszterrel és két súlyos vádat kapott ebben-a harcban. Megvádolták avval, hogy bolseviki és antiszemita. i A sajtószabadság védelme Negyedszázadnál hosszabb ideje újság Író és megtanulta pályája alatt szeretni a magyar népet, látta a nép nyomorát, mely Nincs magyar bolsevikizmus Nyíltan áll szemben mindkét váddal, nincs titka, nem vár semmit, nem akar mást, csak az igazságot szolgálni. Oroszországban érthető és természetes, hogy a 300 éves elnyomatásabn, üldözésben, és szenvedésben kifejlődött a rombolás vágya. Hozzá kell gondolni az orosz nép rettenetes szenvedését, a borzalmas orosz kancsukát, a szibériai jégmezőket, az ólombányákat, a rabszolgaságot, amiben a nép élt. Ott az emberi egyenlőségre való törekvés természetszerűen kifejlesztette az anarchiát, mert a nép gondolkodása ugy alakul ki. ahogyan a hatalmon levők bánnak vele. Az első kedvező alkalommal a rabszolgasorsban élő orosz nép szét feszitette börtöne falát és hogy nem állott meg ennél, az már a nagy elnyomottságból hirtelen fölszabadult nép lelkéből folyt. A mérték megtelt és a kiömlő keserűség mindent elöntött. Magyarországon nincs bolsevikizmus, azt csak néhányukra találták ki. mert tudják. hogy a magyax* ember nem szereti a zavargást. Ő mindig rendet követelt. Azt kívánta, hogy a hatalmasok maguk közölt csináljanak rendet Ellensége volt mindig a szenvedésnek, a rendetlenségből jön minden szenvedés. Az anarchia és a korrupció mind a rendetlenségből folynak. Hozzák ki a rendetlenségeket a napfényre a demokrácia napfénye meg fogja gyógyítani azt. Ne legyen vallás a politikában Ami az antiszemitizmus vádját illeti, kijelenti, hogy ugyanannak az általános emberi elvnek az alapján áll. mint a választójognál. Minden ember egyformának születik, a címek, a megkülönböztetések, az emberi cifraság, a természet megkorrigálása. Antiszemitizmussal vádolják meg őt. de ő nyíltan vallja, hogy az emberek vallásához nincs senkinek semmi köze. De a galíciaiak beözönlése ellen indilott harc és az antiszemitizmus kettő. A háború alatt történt meg az, hogy Ausztriából és Orosz országból elmenekültek és Magyarország: északi részén nagy számmal telepedtek lu a zsidók. Ezek Ausztriában és Oroszországban bizonyos lenézésben és elnyomás ban éltek és ez a helyzet összetartást fejlesztett ki közöttük, összetartást vallási és faji alapon. Ezt a vallási zárkózottságot és ezt a faji összetartozást áthozták Magyarországba is. Itt ugyan szabadabban élhettek, de megtartották zárkózottságukat. vallási különválásukat. Ez már bizony: klerikálizmus, e klerikálizmus pedig veszedelmes áramlat. A galici aiak beözönlését nem bírtuk ki és éppen a zsidó vallású magyar polgárok szólaltak föl ez ellen legelőször itt Nyíregyházán is és másutt is. Magyarországon nincs ma zsidókérdés, és nincs is szükség rá, hogy egyesek, vagy csoportok, akik ki akarják fejezni felekezeti és faji kii lön váltásukat — zsidókérdést csináljanak és ezzel éket verjenek a nemzet egységébe. Most, hogy Vázsonyivat szemben, védelmébe vette a sajtószabadságot. azt mondták rá az ellenségei, azért támadja Vázsonyit, mert zsidó. Nyíregyházán is próbáltak evvel ellene agitálni és jól esik neki. hogy nem sikerült. Képtelenség lenne. hogy egy minisztert azért ne lehessen kritizálni, mert véletlenül zsidó. Ne vigyék bele a politikába a vallást, mert klerikálizmus valakit csak a vallás miatt pár tolni. Ha Vázsonyi ellen azt mondták volna. hogy nem lehet miniszter, meri zsidó élesen ellene támadt volna azoknak, akik ezt használták volna föl Vázsonyi ellen Hiszi. ]iogy hivei és minden magyar ember vele lesz abban és segíteni fog neki. hogy a hitéletet teljesen különválasztva harcoljanak a magyarságért és a magyar demokráciáért. (Ugy van! Ugy van! Igaza van! kiáltották mindenfelől.) Uj. nagy munka kell... i Tisztelt polgártársak! Egész tömegét a kérdéseknek érintenem kell még. A választójogon kivül ott vau az önálló vámterület és a német vámunió kérdése. Sajnos, Wekerle teljesen a német álláspon Ion áll. és olyan két minisztert vett maga mellé. Szterényit és Serényil. akik készek megtenni Németországnak ezeket az engedményeket. Német gyarmattá teszik Magyarországot és ez ellen minden erővel tiltakozni kell. Ellenkezőleg, magyaigyáripart kell létesíteni és éppen ezért üdvözli örömmel Meskó László dr. főispán kezdeményezését, aki pl. Nyíregyházán zöldségkonzervgyárat állit föl. Igy kell dolgozni az ország népének érdekében, uj alapon, uj eszmékkel, Eljön ínég az ideje a földek csatornázásának, a több termelés nek és erre az eszmére egy hatalmas gazdapártot kell szervezni, mert agrár állam vagyunk, amely a földre van utalva. Nem kell nekünk annexió. határkiigazitás. Románia rovására, az Erdélyből Romániába vágyó oláhokat engedjék haza, de telepítsük haza helyettük a romániai csángókat, az amerikai magyarokat, hogy legyen kivel megvívni az eljövendő munka harcát. Meleg szívvel köszöni, hogy eljöttek, meghallgatták és nagy. nagy elégtétele neki. hogy az a polgárság, amely a törvényhozásba küldte, igazat ad neki. Kéri továbbra is szeretetüket, bizalmukat, de azt is kéri, hogy ha nem hetyeslik a cselekedeteit, mondják meg nyíltan a szemébe. Sokat akart, de érzi, hogy csak keveset teremthetett. Ha más érdeme nincs is. azt az egyet minden esetre joggal vindikálja magának, hogy sohasem hazudott az ország házában, amit kevés politikus mondhat el magáról odafönt. — Büszkén megy el innen, boldogan és megelégedetten, mert itt megértik, itt a polgárságnak füle van az igazságra és szive a szeretetre. Uj erőt kapott itt választói között és uj erővel indul uj harcok felé.