Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-12 / 35. szám

szerint: Folyó év julius 31-éig a szerződő felek kötelezik magukat a mezőgazdasági és ipari fölöslegeiket egymásnak átadni. Az áruk mennyiségét és árát bizottság fogja megállapítani, amely nyomban a békekötés után összeül. Az árucserét részben államilag ellenőrzött központok végzik, részben a szabad forgalom utján fog történni. Amig végleges kereskedelmi szerződést nem kötnek, de mindenesetre az általános béke megkötését követő hat hónapig terjedő időre, az áruforgalmat ideiglenes megegyezéssel fogják szabályozni, aipelyet 1019. junius 30-áig hat hónapra föl lehet mondani. Éz az ideiglenes szerződést Ukrániára, Magyarországra és Ausztriára nézve az a vámszerződés lépteti életbe, amely a háború előtt a monarchia és Oroszország között fennállott, ezenfelül tartalmazza Oroszországgal érvényben volt régi kereskedelmi szerződésünk ininde nfoutosabb rendelkezését, amenynyiben azok Ukrániára alkalmazhatók. — Ezen felül biztositottuk magunknak a szabad utat Ukránián át Ázsia, főleg Perzsia felé, mely régebben Oroszország irányában el volt zárva előlünk. Kimondja végül ez a cikkely, hogy a gazdasági forgalom tekintetében Ukráitia nem tart igényt ama kedvezményekre, amelyeket a monarchia Németországnak, illetve a Németországgal vámszerződéses viszonyban álló országnak biztosit. Nyolcadik cikkely: A közjogi és magánjogi viszony helyreállítása, továbbá a hadifoglyok és polgári internáltak kicserélése és az ellenség birtokába jutott kereskedelmi hajók kérdése külön szerződésben nyer szabályozást, amely lényeges alkotórészét képezi jelen békeszerződésnek és azzal egyidejűleg lép életbe. Kilencedik cikkely: E békeszerződésben foglalt megállapodások osztatlan egészet alkotnak. . A 10-ik cikkely a békeszerződések német, magyar, bolgár, török és ukrán nyelven való megszövegezéséről szól. Egy utolsó pontban megállapítják végül, hogy a békeszerződés ratifikáltassék és a ratifikált okmány Bécsben mielőbb kicseréltessék. A szerződés a ratifikálással egyidejűleg életbelép. E szerződéstől elkülönítve a négyes szövetség és Ukrajna között négy különszerződést fognak kötni, amelyek a 8. cikkelyben megjelölt anyagot foglalják magukban. Ezek a szerződések már szintén elkészültek és azokat a legközelebb aláirják. A kiráíy Budapesten líatíapost, február 11 {A Nyirvidék tudósítójától) Félhivatalosan jelenlik, hogy a király e hó 8-án Bádenből Erdélybe utazott az ottani hadsereg megszemlélésére. Erdélyi útjából visszatérően az uralkodó ma délben Budapestre érkezett és megérkezés után a várba hajtatott, ahol Széchen gróf udvarmester fogadta és üdvözölte a királyt. Az uralkodó ma délben fogadta Wekerle miniszterelnök jelentését, majd Popovits és Serényi minisztereket rendelte kihallgatásra, hogy tőlük az esküt kivegye. A pétervári román követ Stockholmban BiáníMwi., február 11. (A Nyirvidék tudósítójától.) Stockholmból táviratozzák, hogy Diamandi Pétervári román követ és kísérete odaérkezett. & Tisza felső folyásával világítanak majd Nyíregyházán Budapest, február 11. (A Nyirvidék tudótittjálől.) Tudományos megállapítás van arról, hogy a magyar bányák szene hatvan éven belül elfogy és hatvan év múlva nem lesz Tnár egy kiló szén sem a magyar széntelepeken. Gondoskodni kell tehát már most arról, hogy ha majd ez az idő elérkezik, olyan megoldás álljon rendelkezésünkre amely lehetővé teszi, hogy ne legyünk a külföld szenére utalva. Ezt a célt szolgálja Földes Béla átmenetgazdasági miniszternek az a halalmas koncepciójú terve,, amely törvényjavaslat alakjában legközelebb a képviselőház elé kerül. A miniszternek az a terve, hogy egyrészt a leggazdaságosabban bánjanak a szénnel, másrészt pedig ahol csak lehet szén helyett a víz erejét használják fel villanyosáram fejlesztésére. A magyar vizekben kétmillió lóerő van, ezt az erőt csak hasznosítani kell és máris függetlenítve vagyunk a külföldi széntől. Földes Béla a magyar vizek erejét akarja energiává átalakítani, ezt a villanyosárammá átalakított erőt szállítanák tovább a vezetékeken és a víz erejével világítanak már a közel jövőben, ezzel hajtanak gyárakat, üzemeket, dolgoztatnak műhelyekben, sőt ezzel a reformmal akarják népszerűsíteni a villamosságot a mezőgazdaságnál is. A hatalmas terv közelről érdekli Nyíregyházát és a Nyíregyháza környékén levő fejlődőképes ipart. Nevezetesen a tervek részletei intézkednek már arról is. hogy a Tisza felső folyásában rejlő nagy erőt hasznosítják, a Tisza felső folyásában és a Tisza felső folyásának mellékvizeivel több százezer lóerőt reprezentáló energia van, amely hatalmas területet képes villanyosárammal ellátni. Nyíregyháza természetesen a Tisza fel ső folyásánál létesítendő hatalmas áramfejlesztő müvekből nyerné az áramot, amely a legújabb tudományos megállapítás szerint ma már 100 kilométernyire is elszállítható anélkül hogy az áram erejéből bármit is veszítene. Az igy nyert áramot minden nehézség nélkül bele lehet kapcsolni a Nyíregyházán már létező áramfejlesztő müvek vezetékeibe, sőt a készülő törvényjavaslat kötelező intézkedéseket is tartalmaz ilyen irányban is és a jövőben minden áramfejlesztő telep e feltételhez kötött engedély mellett folytathalja csak üzemét. Az áram dija olcsóbb lenne a mainál, a miniszter népszerűsíteni kivánja a villamosságot és lehetővé kívánja termi, hogy a legkisebb üzemek is villamoserővel dolgozzanak. Nyíregyháza iparának fejlődésére természetesen fontos az. hogy az ipar ne fügjön attól, van-c vaggon a szén szállítására vagy nincs, inert ha a vízből előállított áramot vezetékeken és olcsón kapják a gyárak, akkor Nyíregyháza indusztriális életének fejlődése is sokkal gyorsabb és sokkal intenzivebb lesz. 1 mj&ss^ia aaorafro % | ' Hétfő—Kedd Szenzációs Nordisk attrakció j| | I boldogi kapuja f Dráma 3 felvonásban, jv ... 5. f • Előadások fél 6, fél 9. Y*sán.<i|> délután fél 6, este 7 és íti 9. ^ 1918, február 12, Garamszeghy Sándor előadása Szibériáról Budapest, február 11. (A Nyirvidék tudósítójától.) Garamszeghy Sándor színművész, a ISemzeti Színház tagja, két esztendeig sínylődött orosz hadifogságban, s mini csererokkant, ámult év folyamán érkezett vissza. A Bessenyei-Kör meghívására vasárnap délután G órakor a vármegyeház nagylermében díszes és nagyszámú közön ség előtt tartott előadást szibériai élményeiről. Bevezető beszédében költői lendülettel ecsetelte a hadifogság lelki szen védéséit, azt a sorvasztó epedést, amely megszállja minden hadifogoly szivét aV otthon után. A mindvégig élvezetes és lebilincselő előadás első részében egy szibériai fogolytábor eletét tárta elénk. Ebben a fogolytáborban élt kél esztendeig Garamszeghy Sándor, ahová negyvennapi marhakoc&íban eltöltött utazás után jutott Harmincezer közlegényt ós hatszázötven tisztet fogadott magába ez a tábor amelyet negyvenkél öreg orosz népfölkelő őrzött. A bánásmód és az élelmezés jő volt, az utóbbi az ujabb időben otl is rosszabb lett. inert a háború Oroszország gazdasági erejét is teljesen kimerítette. Á fogság dermesztő unalmát testedző sporttal, komoly tanulással és nívós szórakozással töltötték el. «Magyar Fogoly Színpad* címmel színtársulatot szerveztek, tizenhattagu zenekarral, s minden két héten sziníelőadásokat tartottak. Ugyan ilyen címmel újságot is szerkesztettek. Volt egy «Hörcsög cimü vicclapjuk is. — Bámulatra méltó példáit sorolta fel azoknak az eseteknek, a melyek a magyar férfi életrevalóságát, a jég hátán is megélni tudó talpraesettségéi és kultúráját bizonyítják. Leírta a fogolytábor környékének lakosságát, egy mongol fajtájú néptörzset, melynek szokásai, erkölcsei, ruházata, és egyéb kézimunkái bámulatosan emlékeztetnek a mezőkövesdi matyó népre. —Előadását vetített képek tarkították, melyek eredeti rajzok és fényképek. Elmesél tá azt is, hogyan sikerült ezeket, két Szibériáról szóló könyvének kéziratával egyült, átcsempészni a svéd határon. Előadását stílszerűvé az a körülmény tette, hogy ugyanolyan ruhában jelent meg, amilyet az orosz hadifogságban sínylődő magyarok kapnák, akikről már lerongyolódott a hazai gúnya. Az előadás második részében Gyóni Gézától szavalt el egy-két költeményt majd pedig a sajátjából adoll elő néhányat. Ügy a költemények, mint az előadás mely hatást gyakoroltak a megjelentekre, nemcsak újszerűségüknél fogva, hanem azért is, mert Garamszeghy Sándor hatalmas előadásbeli készültségén kívül, amelyen nem fogott a két évi orosz rabság

r kitűnő stílusáról és költői vénájáról is meggvőzőtt bennünket. f). Mbdul Hamid meghalt öitcUpoat, február 11 (A Nvlrvi&fi, tttfiá'.itójátiU.y Konstantinápolyból jelenlik. hogy Abdul Hamid exszultári tüdőgyulladásban hirtelen, elhunyt. Abdul Hamidot fejedelmeket megillető pompával fogják eltemetni. Véres zavargások Péterváron íStídapessí, február 11 (A Nyirvidék tudósítójától.} Stockholmból táviratozzák, hogy. az orosz fővárosban véres zavargások történtek.