Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-10 / 34. szám

I JSftÍRVIDÉK 1918. február 10 Egység a szociális gondozás terén A belügyminiszter kiterjesztette a Stefánia Szövetség hatáskörét - ösőapest, február 9 A Nyírvidék is megírta, hogy a belügy­miniszter az anya- és csecsemő védelem körül szükséges teendők ellátását a Ste­fánia Szövetségre bízta, a Szövetség a mi­niszter megbízása alapján most szervezi országszerte ezt a védelmet. A szervezés munkálatai nagyon előrehaladott stádi­umban vannak már. a Stefánia Szövetség az egész ország területén védőnőket ál­lit munkába, c védőnők azonban a jövő­ben már nemcsak az anya- és csecsemő­védelem nagy munkájával foglalkoznak, hanem működésűket a szociális gondozás egész területére kiterjesztik és tennivaló­juk kiterjed majd arra is, hogy tudomást szerezzenek a felnőttek olyan körülménye­iről is, amely az állam, vagy a társadalom részéről valamely intézkedést tesz szük­ségessé, Ez ügyben a szükséges intézkedése­ket még Ugrón Gábor belügyminiszter tel­te meg. akinek intézkedéseit természete­sen a legnagyobb örömmel tette magáévá Tóth János, az uj belügyminiszter is, aki szintén rendkívül nagy fontosságot tulaj­donit a szociális gondozásra. Ugrón Gá­bornak ez az intézkedése utolsó hivatal­beli ténykedése volt, rendeletének, ame­lyet alább részletesebben közlök, kihatása tesz azonban a messze jövendőre. A miniszter rendelete értelmében a Stefánia Szövetség védőnőinek tennivaló­ja. az anya- és csecsemővédeleni kereté­he tartozó tennivalókon kívül kiterjed a jövőben arra is, hogy működésük közben és működésük körzetében tudomást sze­rezzenek a csecsemőkoron túllévő gyer­mekeknek, valamint a felnőtteknek min­den olyan körülményéről, amely halósági vagy társadalmi intézkedést szükségessé tesz. Eme körülmények közé tartoznak mindenek előtt az általános gyermekvé­delem, vagyis mindaz, ami az állami gon­dozásban nem álló, a csecsemőkoron túl­lévő gyermekek testi, szellemi és erköl­csi támogatására szükséges. Idetartoznak azután a közsegélyre szorulók ügyei. tüdővész.-a nemibetegségek, az alkoholiz­mus ellen folytatott küzdelem ügyei, vé­gül pedig a hadiözvegyek, hadirokkantak és hadiárvák ügyes-bajos dolgai. Azt je­lenti ez, hogy a védőnők működési körze­tükben ezentúl nemcsak a csecsemőket, a szoptatóanyákat és az áldott állapotban lévő anyákat látják el tanácscsal, felvi­lágosítással és útbaigazítással, hanem fi­gyelemmel lesznek a fent felsorolt ügyek­re is és pedig ez a figyelmük most már nemcsak elméleti jelentőségű lesz, hanem gvakorlati is. Minden olyan esetet, amely a fenti csoportba tartozik a védőnők bejelentik mindenekelőtt a Szövetségnek, de tapasz­talatukról egyúttal jelentést tesznek an­nak a hatóságnak, hatósági orvosnak, a­vagy társadalmi szervnek, amely a szük­séges intézkedés megtételére hivatva van. Minthogy azonban a nemi betegség és a füdővész eselei kényesebb természetük­nél fogva tapintatos és bizalmas jellegű elbánást igényelnek, a védőnők csak ak­kor lesznek lépéseket a további bajok megakadályozására, ha előzetesen az esetre orvos figyelmét felhívták, ha az or­vos a betegséget megállapította és a to­vábbi intézkedések, illetve a Szövelség­hez való jelentéstétel megtevéséhez hoz­zájárul Eme nagyszabású uj programúi meg­valósít ása szükségessé teszi, hogy az anya­és csecsemővédőnőket az uj tennivalók helyes elvégzéséhez megfelelően kiképez­zék. A kiképzés rövidesen meg is történik és mindenütt az előirányzottnál több vé­dőnőt alkalmaznak majd. Az így előálló költségtöbbletet Ugrón Gábor a belügyi tárca terhére vállalta. Ez a hatalmas reform kétségkívül hozzájárul majd ahhoz, hogy a nemzet erősödjek, a betegségek csirájukban el­fojtassanak, ami pedig a Stefánia Szö­vetség munkájába a szociális kérdésekegy csomó uj részének a bevitelét illeti, ez az intézkedés kétségkívül szintén üdvös hatással jár, hiszen ma már elfogadott álláspont az. .hogy végeredményben min­den kérdés csak csecsemővédelem, a tü­dővész elleni küzdelem, a nemi betegsé­gek elleni küzdelem, az alkoholizmus el­leni küzdelem szintén nem más, viszont a csecsemővédelem egyenértékű a nemzet jövőjének nagy problémájával. Paál Jób. A képviselőház ülése bttdftpesi, február 9. IA Nyirí&k tedórttáidttt.} A képviselőház.ma délelőtt fél 11 óra­kor Szász Károly elnökletével ülést tartott Az első szónok Székely Ferenc volt igaz­ságügy miniszter volt, aki bejelentette, hogy a demokraták csatlakoznak az egy­séges kormánypárthoz, azután hosszasan méltatta annak a jelentőségét, hogy a ma­gyar hadsereg "reformját sikerül a kor­mánynak megalkotnia. Urmánczy Nándor a katonai kérdések megoldását sürgősnek mondja annál inkább, mert a háború vé­£e nem látható és még két év is eltelhet az általános békéig, sőt még keleten sincs kizárva az uj harcok lehetősége. A ma­gyar katonákat sok megálázás éri. egész csomó sérelmet sorol föl, amellyel az ön­álló magyar hadsereg fölállításának sür­gősségét bizony ttja. A íegkiáltóbb sére­lemnek mondja, hogy a magyar katonák­ból most külön hadsereget akarnak' szer­vezni porosz vezénylet alatt. A kormány részéről Apponyi vála­szolt-.Urmánczynak és ugyancsak Appo­nyi nyilatkozott Bizony Ákos tegnapi be­szédére is. a . Öngyilkosság hHSzárlakfanyában Lejiényi főhadnagy fMlte magát Njriregjrtiixa, február 0. Ma délelőtt tíz órakor a nagylakta­nyában revolverrel főbelőlt'e magái Lej­iényi György huszárfőhadnagy, H'rschl ,1c uő tisztjelölttel együtt ültek a kaszárnyá­ban a 15-ös tiszti kaszinó egvik termében. főhadnagy e szavakkal fordult mikor a oda Hirschlhez: - Ne ijedj meg! Meglepetten nézett oda Hirschl Lej­iényi felé. aki hirtelen elővette revolve­rét* és halántékon lőtte magát, mielőtt megakadályozhatták volna. A főhadnagy még élt. mikor hordágyra tették és ki akarták vinni a barakkórházba, de néhány pere alalt meghalt. Lcjtényi még fiatal ember volt, hosz­szu ideig volt a harctéren, ahonnan az ősszel jött vissza Nyíregyházára és azó­ta az itteni garnizonban szolgált. Sokat panaszkodott betegségéről és bizonyos, hogy ez kergette a halálba. Az öngyilkos huszárfőhadnagy két levelet hagyott hát­ra. egyet az édes anyjának, egyet pedig az állomásparancsnokságnak. Tiszttársai szerették a boldogtalan főhadnagyot, aki nek halála mély megdöbbenést keltett a tisztikarban. Temetése iránt m6g nem tör­tént intézkedés. Slegalakul a nyiregybázi szlnlkerület k sziaögyi bizottság ülése NyfregyfcAss, február 9. ÍA Nyítcidék tudótitóMUók) Megemlékeztünk arról, hogy Berze­vicy István, Ungvár város polgármestere Nyíregyházára érkezeit, hogy a város ve­zetőségével ismét fölvegye a tárgyalásokat a nyíregyházi színi kerület megalakítása végett. Ebből az alkalomból Bencs Kál­mán dr. polgármester összehívta a város színügyi bizottságát, amely csaknem tel­jes számban jelent meg az értekezleten. A polgármester meleg szavakkal üd­vözölte az ungvári polgármestert, aki a városa és a színészet iránti szeretettel maga fáradozik azon. hogy városának mi­nél jobb és nívósabb társulatot biztosítson, mivel a mai színtársulattal sem Ungvár, sem a vele ebben a tekintet­ben kapcsolatos Munkács nincs megelé­gekve. örömmel látja a polgármester Nyíregyházán ungvári kollegáját, aki é­veiríék nagy száma dacára is fiatalos lel­kesedéssel dolgozik a kuli ura és ÍI művé­szet érdekében. Berzeviczy István ungvári polgármes­ter köszönte meg azután igen szép szavak­ban az üdvözlést és azt a meleg fogadta­tást. amelyben őt a nyíregyházi magisz­trátus részesítette. Rámutatott arra, hogy mennyire közös érdeke ugy Nyíregyháza nak. mint Ungvárnak, Munkácsnak ésKis­várdának a közös színi kerületté alaku­lás. mert ez az egyetlen ut, hogy mind a négy város közönségének jogos' igényeit kielégítő színtársulatot kapjon. Oltványi Ödön főjegyző, a szülészeti ügyek referense ismertette azután a kerü­leti alakulás előzményeit és a tervet, a­mely szerint a megalakítandó kerületnek Nyíregyháza lenne a székhelye, közös vá­lasztmány alakulna, amelyre'az egyes vá­rosok reáruháznák a színtársulat szerződ­tetésének a jogát. Ez a választmány az érdekelt négy város küldötteiből alakul. Többen szólaltak még föl és ' vala­mennyien helyeselték a kerület tervét. A bizottság kimondotta, hogy a közös szini kerület alakulásasának gondolalát öröm­mel fogadja és azt pártolóan terjeszti a képviselőtestület elé. Megbízta a bizott­ság a tanácsot, hogy a kerületi szerző­désre és az ezzel kapcsolatos dolgokra a tervezetet készítse el és már a legközeleb­bi közgyűlést megelőzően terjessze a szinügyi bizottság elé. Kimondotta a bi­zottság. hogy legalább négyhónapos sze­zon tartását kívánja ugy, hogy a nyíregy­házi négy hónapos szezon mindig ősszel kezdődjék. Foglalkozott azután a bizottság Kiss Árpád szatmári színigazgató ajánlatával és kimondotta, hogy a kerület' alakulás­tól függetlenül ebben a nyári szezonban szükségeSnejk tartja jól szervezett, nagy és nívós társulatnak az idejövetelét és e­zért megbízza Oltványi Ödön főjegyzőt. Garay Kálmán dr tanácsost és Juhász Sándor dr. szinügyi bizottsági tagot, hogy menjenek Szalmárra. nézzék meg az ot­tani előadásokat és ha a társulat jó. azt javasolják, hogy ugy a májusban kezdődő nyári szezonra ennek a társulatnak adja a város a színházat. A kiküldöttek már' a napokban megnézik a szatmári társulat előadásait. Peroetett- és akácmézet veszel; minden mennyiségben, saját edényeimben. Deuísch Samu, Nyíregyháza, Takarék-épület. Interurbán telefon 310. 183—10—1

Next

/
Oldalképek
Tartalom