Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-09 / 33. szám

2 JSfYÍRVIDÉK 1918. február 9 Szini kerületi székhely lesz Nyíregyháza Nyíregyháza, február 8. (A Nyirvidék tudósitójától) A város képviselőtestülete tudvalevőleg a rault év végén fölmondott Patek Béla dr. szín­igazgatónak. A város ugyanis élt avval a jog­gal, amely a színigazgatóval való szerződésben biztosítja a városnak azt, hogy a naptári év végén minden indokolás nélkül fölbonthatja a szerződést, a szinházat ettől az évtől szabaddá tette. Ez ellen a határozat ellen Patek dr. fö­lebbezéssel élt, azonban az indokolás nélkül való fölmondás annyira világosan kikötött joga a városnak, hogy a törvényhatóság kétségkívül maga is hozzá fog járulni a város határozatá­hoz. Ugy tudjuk, hogy a vármegyén csak arra kérnek megnyugtatást, hogy a fölmondás foly­tán Nyíregyháza nem marad színtársulat nél­kül. Ez a helyzet nem következhetik be, mert hiszen éppen most tett ajánlatot Nyíregyházá­nak Kiss Árpád színigazgató arra, hogy be­hozza a teljes szatmári színtársulatát, hatalmas katonai zenekarát, díszleteit Nyíregyházára már a tavasszal, ha pedig a város ugy akarja a következő két évben hajlandó téli szezon meg­tartására is, akár az eddiginél hosszabb időre is. A színigazgató ma tízezer koronát tett le a polgármester kezeihez óvadékként arra, hogy az ajánlatában foglaltakat betartja és fölhatal­mazta polgármestert, hogy ha az ajánlatának bármely pontját nem tartja be, vagy a tagjai közül bármelyik nem tetszik a szinügyi bizott­ságnak, ugy az óvadék terhére a város gon­doskodjék a pótlásról­Az ajánlat, amelynek teljes művészi és anyagi garanciája van, kétségkívül nagyon ko­moly és alkalmas arra, hogy annak elfogadásá­val Nyíregyháza az évek óta nélkülözött első­rendű, nagy és mindenképpen nivós színtársu­latot kapjon. Éppen ezért a szinügyi bizottság néhány tagja és a város vezető tisztviselői már a napokban végig néznek néhány előadást a szatmári színházban és a látottak alapján dönt az ajánlat fölött Mivel pedig a Kiss Ár­pád társulata valóban elsőrangú, a zenekara is komplett, két kiváló karmestere is van, min­den valószínűsége megvan annak, hogy ebben az évben ez a társulat jön Nyíregyházára. A város intézőköreiben az a felfogás, hogy Nyíregyháza már megérett arra, hogy ne­csak nyári szezonja legyen és ne csak három hónapig kapjon színházi előadásokat, hanem legalább négy hónapon tartsanak a színházban előadásokat. Kiss Árpád erre is ajánlatot tett a városnak, de beleillik ebbe a tervbe az is, hogy tegnap érkezett Nyíregyházára Berzeviczy István, az ungvári polgármester, aki éppen azért jött Nyíregyházára, hogy ismét fölvegye a tárgyalásokat, olyan* szinikerület alakítása iránt, amelynek Nyíregyháza lenne a székhelye, hozzátartoznék Nyíregyházán kivül Ungvár, Munkács és Kisvárda is. Ilyen kerületnek a létrehozásáról már folytattak tanácskozást az érdekelt városok megbízottai, azonban a terv perfektuálását a háború megakadályozta. Most ismét fölvetették ebben az irányban a tárgyalást, amely ma is tart. Nyíregyházának mindenesetre arra kell vigyáznia, hogy a ma­joritása a létesítendő közös választmányban, amely a jövőben hivatott a színtársulat meg­választására, meg legyen a majoritása, mert S ilönben megtörténhetik az, hogy mig mi ost kaphatunk elsőrangú társulatot, esetleges kisebbségünk mellett a másik két város dik­tálna Nyíregyházának amely azok kedvéért esetleg gyöngébb társulattal is kénytelen lenne beérni. Ennek a kerületi alakulásnak olyannak kell lennie, hogy abban Nyíregyházának jusson a döntő szerep annál is inkább, mert ma ab­ban a helyzetben vagyunk, hogy Ungvár és Munkács segítsége nélkül is kaphatunk első­rangú társulatot, amely hajlandó a négyhóna pos szezon megtartására is. Asszonykatonák a fronton Budapest, február 8. (Fővárosi munkatársunktól) A hadügyi kormányzat azzal a gondolat­tal foglalkozik, hogy a nök hadiszolgálatát ál­talánossá tegye a harctéren A nők nagyobb­arányu bevonásával a fronton felfogják váltani azokat a férfiakat, akik a női munkával he­lyettesíthető tevékenységet fejtenek ki. A hadseregben már eddig is szolgáltak nők. Most egyelőre harmincezer nőt akarnak a hadseregbe iktatni. Négy kategóriáról van szó. Az egyikbe tartoznak az ambulatóriumokon alkalmazandó segéderők, női fogalmazók, kivált gépírónők és telefonos hölgyek, a másodikba a technikai segéderők, Írnokok, betegápolónők, gazdasági vezotők, elárusitónők, a harmadikba szakácsnők, iparosnők és a negyedikbe mosó­nők, szolgaszemélyzet, földmivesasszonyok és kézi munkásnők. Tizenhat évnél fiatalabbat nem soroznak be. A jelentkezőket díjtalanul orvosi vizsgálat alá vetik, hogy alkalmasságu­kat megállapítsák. Tisztek vagy továbbszolgáló altisztek öz­vegyei és árvái, valamint más hadiözvegyek és árvák előnyben részesülnek. A fizetés 60-tól 200 koronáig és teljes ellátás, lakás ós ruhá­zat. A díjazásra, szabadságolásra, ingyenes kór­házi kezelésre a beteg- és balesetbiztosításra nézve megfelelő szabályokat alkalmaznak. A jelentkezőket a katonai parancsnokságok fo­gadják fel. További részleteket a legközelebb kiadandó előírás fog tartalmazni A hadi körletben az itt vázolt segédmun­kákra alkalmazott nök érdekében minden had­seregnél női felügyelőt rendszeresítenek, akinek referálási hatásköre lesz. Ö lesz a tulajdonké­peni közvetitö hatóság a katonai parancsnok­ság és a beosztott női munkaerő között. Ez az intézkedés annál lényegesebb, mert ezek a felügyelőnök felül is vizsgálhatják, vájjon a női segéderők számára készült berendezések a nők ellátásának követelményeit fedi-e ugy, hogy a nők e tekintetben is teljes garanciára számithatnak. A hadügyi kormányzat mindezek után reméli, hogy a nők ujabb bevonása a hadseregbe, még pedig a frontseregbe, a nők között visszhangot és érdeklődést fog kelteni. Életveszélyes munkakörről természetesen nincs szó és például a telefonos hölgyeket sem a tábori vezetéknél, a lövészárok-telefonnál, ha­nem az arcvonalmögötti parancsnokságok iro­dáinál alkalmazzák. Megverték a vörösgárdát itadapest, február 8 (A Nyirvidék tudásttójától.) Pétervárról jelentik hivatalosan: Az abó —tammerforrai vonalon negyedikén reggel csata volt, amelyen a fehér gárdát döntően megvertük. A fehérgárdát a vörösgárda most a bottai-öböl felé üldözi. n •I«»i'«I.I I»IHIIHI IW.HU i n ur m II ni'mwiwi ja rii'w>»iiWitf^w^nr"Tnaíiw'irTritwrri«ir r.Ttrvnmrrnnmw | Dl AD AXm MO^i é 1 j§ Péntek—Szombat—Vasárnap g Hervé örökbecsű operettjéből készültfilmmü » I LIIjI I íf A legbájosabb filmoperett 4 felvonásban. | i Előadások íél 6, tel 9. £f Vasárnap délután 4, fél 6, este 7 és fél 9. £ Nyíregyházi iparosok készítik az egységes rohákat Értekezlet a városházán Nyíregyháza, feb uár 8. (A Nyírvidék tudósítójától) A debreceni kereskedelmi és iparkamara közbejöttével a nyíregyházi ipartestület elnök­ségének vezetése alatt népes gyűlést tartottak tegnap délután öt órakor a városháza nagyter­mében a nyíregyházi szabóiparosok. A debre­ceni kamarát Boruss Mihály kamarai fogalmazó és debreceni lapszerkesztő képviselte, a város részéről ott volt Garay Kálmán dr. tanácsos és Vass Jenő dr. iparügyi előadó. Az ipartestület részéről Zomborszky Dániel elnök és Mótyvai János jegyző voltak jelen és Fodor Ferenc ve­zetése alatt az összes nyíregyházi szatóipa­rosok. Zomborszky Dániel üdvözölte a megje­lenteket és felkérte Boruss Mihályt előadása megtartására. Boruss Mihály fogalmazó részletesen is­mertette azokat a jelentős szempontokat ame­lyek szüksegessé teszik az érdekeltség szervez­kedését. Rámutatott arra, hogy a debreceni kamarának sikerült a népruházati bizottsággal a tárgyalásokat oda vinni, hogy a vidéki ru­házati cikkek megrendeléseit a vidéki ipari szervezetek bonyolítsák le. Egyelőre a rendel­kezésre álló készletekből a közalkalmazottak 25 százalékát lehet, ellátni ruhával, amely rész­ből a vidékre esö rész a vidéki iparnak tarta­tott fenn, hogy a tisztviselők közül kik része­sülnek elsősorban a ruha kiosztásban azt a főispán elnöklete alatt működő szétosztó bizott­ság togja megállapítani, utalvánnyal ellátni. Tervbe van véve az ócska ruhák beszolgálta­tása is. Három fajta ruha készül. Mérték utáni (I. oszt.) 270 K, előre megkonfektionált ruhák (II. oszt.) 170 K, munkás ruhák (III. oszt.) 130 K. Ismertette az előadó kamarai fogal­mazó a kereseti lehetőségeket, a megrendelés­sel kapcsolatos szakszerű adatokat, szóval ki­merítően mindent, ami a jövő ruházkodásával kapcsolatos. Végül tömörülésre és a szövetke­zésre szólitotta fel az érdekelteket. A tetszéssel fogadott előadás után Fodor Ferenc a szövetkezés mellett szólalt fel, mig Garay Kálmán dr. a szövetkezés célszerűsé­gére, kor szellemében állóságára s ajánlotta a szervezkedés kimondását. Ezután Zomborszky Dániel is hasonló értelemben szólt,* mire a szervezkedés szükségét kimondták s előkészítő bizottságot küldtek, melynek elnöke Zombor­szky Dániel lett, ügyvezetőnek pedig Fodor Fe­rencz választdtott meg. Az előkészítő bizottság tagjai Tandler Lajos. Szirmav István, Propper Ede, Taub La­jos, Schvartz Lipót, Maresek János, Fürszt Adolf, Timár András, Kresztyankó János és Márkus György lettek. A gyűlés tagjai Bozus Mihály kamarai kiküldöttnek szakszerű és ala­pos ismertetéséért köszönetüket fejezték ki. Ultimátum a lengyelekhez Uttdapeát, február 8. (A Nyirvidék tudósitájátói.) Pétervári jelentés szerint január hó 26-án 26.000 főnyi lengyel csapat meg­szállotta Rogacsevet, Szovjevet és a vezérkart elfogta, a kincstár 500.000 rubeljét lefoglalta. A szociálista kormány ultimátumot intézett a lengyel vezérkar­hoz és követeli Piogacsev kiürítését és a letartóztatottak azonnali elbocsátását.­•luűapeay, február 8. iA Nyirvidék tudósítójától.) Stockholmból jelentik: a lengyel csapatok sikeresen nyomulnak előre Szmolni felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom