Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-06 / 30. szám

JSCYÍRIflDÉE 1918. február 6 A miniszterelnök leirata a kormány kinevezéséről Nyíregyház®, fébtutír 5, (Á Nyirvidék wkuitój&tól.) Wekerle Sándor dr. miniszterelnök leirat­ban közli Szabolcsvármegye törvényhatóságával az uj kormány kinevezését és munkájukhoz kéri a vármegye támogatását. A kormányelnök leirata igy szót: Szabolcsvclrmegye közönségének Nyíregyháza. Ö császári és Apostoli királyi Felsége a magyar qsszes minisztériumnak hivatali lemon­dását legkegyelmesebben elfogadni és folyó évi január hó 25-én kelt lögfeiső kéziratával en­gem újólag magyar miniszterelnökévé legke­gyelmesebben kinevezni, illetőleg ezen eddig is viselt állásomban megerősíteni és ugyanazon napon kelt legfelső elhatározásával gróf Zichy Aladárt legnagyobb személye körüti miniszte­révé, báró Szurmay Sándort m. kir. honvédelmi miniszterévé, dr. ünkelbáuser Kájplyt horvát­sziavon-dalmátországi tárcanélküli miniszterévé újólag kinevezni, illetőleg ezen eddig is viselt állásaikban ismét megerősíteni, továbbá Tóth János belső titkos tanácsos, vallás- és közok­tatásügyi államtitkárt belügyminiszterévé, Yá­zsonvi Vilmos tárcanélküli minisztert igazság­ügyminiszterévé, Szterényi József belső titkos tanácsos, kereskedelemügyi volt államtitkárt ke­reskedelemügyi miniszterévé, gróf Eszterházy Móric belső titkos tanáesos, országgyűlési kép­viselőt, valamint herceg Windisch Graetz Lajos országgyűlési képviselőt pedig tárcanélküli mi­niszterévé legkegyelmesebben kinevezni, végül a pénzügyminisztérium és a földmivelésügyi minisztérium ideiglenes vezetésével engem leg­kegyelmesebben megbízni méltóztatott. Midőn erről a törvényhatóságot ezennel értesítem, egyszersmind azon várakozásomnak adok kifejezést, hogy engem és minisztertársai­mat legkegyelmesebb Urunk ő Felsége bizalma által elénk tűzött feladatunk megoldásában törvényes hatásköréhez képet hazafias buzga­lommal és erélylyel támogatni fog­Budapest, 1918. évi január 25. Wekerle Sándor. A vármegye törvényhatósága a legköze­lebbi közgyűlésen tárgyalja a miniszterelnök leiratát. A liszt árát fölemellék íz uj lisztárak Nyíregyháza febiuár ö. (A Nyirvidék tudósítójától.) Mikecz Dezső udvari tanácsos alispán körrendeletben újból szabályozta a vármegye területére a liszt legmagasabb árát. A most kibocsátott rendeletben az alispán tekintettel van arra, hogy a vasúti fuvarozás mintegy száz százalékkal megdrágult és a liszt beszer zési ára is emelkedett és ezért a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban a száz kilogrammon aluli mennyiségnél a buza és rozsliszt árát az alispán a kővetkezőkben álla­pítja meg: 1. Finom buza tésztaliszt és dara árát 148 fillérben. 2. Buza t'őzőliszt árát 71 fillérben. •»• Buza kenyérliszt árát 53 fillérben. 1 Rozsliszt árát 77 fillérben állapítom meg. Ezen árak magukban foglalják a pa­pirzsákok árát is. melyben a lisztmennyi­ség a kereskedők által kiszolgáltatandó. Fent megállapított árakból a kiske­reskedőknek jár: t kgr buza tészlalisztérl és daráért Nyíregyházán 142 fillér, járásokban 115 fillér. 1 kgr buza főzőliszlért Nyíregyházán 6(5 fillér, járásokban 68 t'illér. 1 kgr buza kenyérlisztért Nyíregyhá­zán 48 fillér, járásokban 51 fillér. 1 kgr rozslisztért Nyíregyházán 71 fillér járásokban 74 fillér. 100 kgr. buzatésztaliszl és daránál Nyíregyházán mutatkozó 6 fillér, a buza­íőzőliszt áránál mutatkozó 5 fillér, a buza kenyér liszt áránál mutatkozó 5 fillér, a rozs liszt áránál mutatkozó 6 fillér, több­let a szállítási, tárolási és egyéb költségek cimén Nyíregyháza város pénztárát illeti. A vármegye többi költségeiben, miután a­zokban az egyes kereskedőket terhelik a szállítási költségek erre való tekintettel a kicsinybeni forgalomban kg-ként 3 fillér a vármegye közélelmezési számlája javára a kereskedő árusító által a liszt kiadásnál az elöljáróság által a kiadott lisztmennyi­ség után a liszt árával együtt előre befi­zetendő. A községi elöljáróság az ez uton beszedett összegeket a járási főszolgabi­ráknalc tartoznak azonnal beküldeni. A megtakarított erdőrészek kihasználásának szabályozása Nyíregyháza, filniái .->. {A Nytrtmiek oaii^aitCiutíOt.i A háboríts szükség kapcsán az erdőterü­letek kihasználásánál gyakran megesett, hogy olyan részek, amelyeket az üzemterv szerint föllehetett volna használni, nem kerültek irtás alá, de ugyanezeket a részeket később, amikor már munkaerő volt, minden engedély és be­jelentés nélkül kivágták. Ezt a kérdést rendezi most a íöidmive­lésügyi miniszternek az a rendelete, amely a főispáni ^hivatalhoz érkezett és amelyet itt közlünk: Ismételten előfordult az az eset, hogy az erdőgazdasági üzemtervek szerint már esedé­kessé vált de a birtokosok által az üzem­tervben előirt időben ki nem használt — megtakarított — vágásteriíkitek illetőleg fahozamok^ utólagos kihasználásuk al­kalmával nem tekintettek üzemtervtől el­térő rendkívüli tűhasználatoknak s ehhez képest több esetben megtörtént, hogy az erdőbirtokosok az ilyen megtakarított fa­használatoknak utólagos engedélyezését nem is kérelmezték s azokat engedély női­kül foganatosították, de megtörténi az is, hogy a kihasználás utólagos engedélyezé­sének kérelmezése esetén, maguk a szak­emberek és az I. fokú erdőrendészeti ha­tóság, a szóban lévő tűhasználatokat, kü­lön engedély nélkül gyakorolható fahasz­uálatoknak minősítették. Tudomásvétel és az erdőbirtokosok kellő felvilágosítása végett értesítem a cí­met, hogy az erdőgazdasági üzemtervek szerint már esedékessé vált, de a birtoko­sok által esedékességük idejében ki nem használt (mogtakaritott) vágásterületek, fahoza­mok későbbi kihasználása kétségtelenül &z üzemtervtől eltérő rendkívüli fahasználatnak te­kintendő és így a birtokosok által az ü­jyjm tervben előirt időben ki sem használt megtakarított vágásterületek, fahozamok az üzemtervtől eltérő időben később csak az erdőrendészeti hatóság külön engedélye alapján használhatók ki, annál is inkább, mert az erdőrendészeli áthágásnak módot kell adni arra, hogy az ilyen utólagos fa­luisználatokal erdőfelügyeleti szempontból bírálat alá vegye és pedig azért, mivel nin­csenek kizárva olyan esetek, amidőn a megtakarítás ideje alatt, az erdőterületé­ben, avagy faállományában, olyan lénye­ges változások állottak elő. ameyek mi­att az illető erdőbírtokon az okszerű er­dőgazdálkodás következményeinek megfe­lelően bizonyos ideig tartandó fahaszná­lati szünetnek kell bekövetkeznie, sőt e­selleg az üzem- és hozam szabályozásnak teljesen uj alapokra való fektetése válik elkerülhetetlenné. Pestre ment mulatni egy cseléd a lopott pénzen Nyiregyháza, február r> (A Nyirvidék tudómMjátót.) özvegy Palic Pálné nagvlaposi birtokos nemrégiben följelentést tett a rendőrségen, hogy valaki azalatt, míg ő nem tartózkodott odahaza, bement a szobájába és onnan négy­ezer korona készpénzt elvili. A gyanú Palicné egyik elbocsátott cselédje ellen irányult, akit a lopás napján láttak is a tanya környéken ólál­kodni. A leányt azonban nem sikerült megta­lálni, mert eltűnt Nyíregyházából és napokon keresztül nem került elő. Csordás Ferenc detektív, aki a nyomo­zást vezette, mindenfelé táviratozott a leány után. azonban seholsem akadt nyomára, míg tegnap véletlenül megtudta, hogy a leány Nyír­egyházán tartózkodik. Csordásnak sikerült is megtalálnia a lányt, akit vallatóra vett és a leány egy-ketíöro be is vallotta, hogy ő vette el a pénzt, amelylyol Budapestre utazott, ahol csaknem az egész összeget elköltötte. Az egyszerű parasztlány nagy lábon élt Budapesten. Finom és drága ruhákat vásárolt, vendéglőkbe járt, egyszóval nagy lábon élt. Mikor aztán rászánta magát, hogy hazajöjjön, bement az egyik budapesti hangszerkereske­désbe és ott 1000 koronáért vásárolt egy nagy, modern gramafont, hozzá 120 lemezt, tiz do­boz tüt, egy kéziharmonikát és sok minden apró cseprő haszontalanságot. Ezeket szépeit be­csomagoílatta, aztán vonatra ült és hazajött Nyíregyházára. A grrnafont azonban nem merte hazavinni, hanem betette a vasúti ruhatárba, ahol az napokon keresztül hevert, mig a lány édesanyja házánál rejtőzött. Itt akadt rá Csordás Ferenc delekiiv, aki előállította a leányt, aki a vallatás során min­dent beismert. A bűnös lányt, aki alig mult 15 éves, ma kisérték át Krasznay Sándorhoz, a liatalkoruak bírájához. | Hétfő-Kedd b M Bródy Sáudor színmüve É £ gj Szinmü 5 felvonásban A főszerepben | Berky Lily, Várkonyi Mihály, Mészáros íj Alajos, Szentgyörgyi István j| i B M Előadásos fi-1 <?, fé; Visárnap ii«aián 4, fél. 6, esie 1 és tél 5. 1 Diad .al i; biti :fet káyéterem Reggeli- és uzsonna-kávéi, tea­söíemény, cukrászat menyek, fel­vágottak, halak, borok, mindenféle italok. Kellemes szórakozóhely nyim i? óm<í

Next

/
Oldalképek
Tartalom