Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-02 / 28. szám

J#XH¥IDÉK Egy táborban a köztisztviselők Budapest, fibruár 1. (Fővárosi munkatársunktól) A Magyar Városok Országos Kongreszszusának legutóbb megtartott állandó bizottsági ülésén elhatározták, hogy a kongreszszus csatlakozik ahhoz akcióhoz, amely egy központi bizottságot alakit az összes köztisztviselők és közalkalmazottak érdekeinek megvédésére. Az állandó bizottság ebbe a központi bizottságba a maga részéről Rimmler Károly nagyváradi polgármestert és Várhidy Lajost, a kongresszus igazgatóját delegálta tagokul. A Magyar Városok Országos Kongresszusának eme határozatával egy időben hasonló határozatot hozott a köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak még — vagy husz országos egyesülete és a legközelebbi jövőben megalakul az a központi bizottság, amely a háromszázhatvanezer állami tisztviselőn kívül egyesítem fogja a városok, megyék és községek minden rendű és minden rangú alkalmazottját is. Ez a mozgalom sokkal nagyobb szabású, mint az első pillanatban látszik. Információm szerint a központi bizottság megalakulása rövidesen megtörténik és ez a köz ponti bizottság megalakulása rövidesen meg történik és ez a központi bizottsság céljairól rövid időn belül "programmot is ad. — Természetesen e központi bizottság megalakulásával tovább folytatják működésűkét az összes egyesületek, amelyek egyéb munkásságuk mellett végrehajtói lesznek majd ennek a bizottságnak, amelybe minden egyesület két-két tagot delegál. A mozgalmat az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete indította meg, de a nem állami köztisztviselők és közalkalmazottak érdekképviseletei igen nagy rokonszenvvel fogadták az eszmét. Érdeklődtem a mozgalom vezetőinél a megalakítandó központi bizottság működésének célja és programmja iránt és arról a következő információkat szereztem : Az Állami Tissztviselők Országos Egyesületének december 9-én megtartott kongresszusa xdyan értelmű határozatot hozott, hogy sürgősen meg kell alapítani az összes közalkalmazottak központi szervezeteinek — központi bizottságát. E tárgyban az egyesület elnöksége január elejére bizalmas értekezletre hívta össze az alapszabályokkal működő köztisztviselői és közalkalmazottai országos egyesületeket, ezek kiküldöttei meg is jelentek az értekezleten és rokonszenvvel fogadták az ideát. Huszonhét éves szervezet közül husz képviseltette magát a tanácskozáson. A megbeszélés eredményeként rövidesen megalakul a központi bizottság, amelyben minden egyesület delegáltjaival képviselteti magát. Á szervezet nem érinti az egyesületek alapszabályszerü hatáskörét, Csupán megbeszéli az aktuális kérdéseket Egyelőre három fontos kérdésben kívánja egyöntető eljárásra bírni a hozzá csatlakozott országos egyesületeket és aziránt indít akciót, hogy a háborús segély, a szolgálati pragmatika és a tisztviselők jóléti intézményeinek kérdése egyöntetűen oldasssék meg az egész vonalon. E három cél érdekében nagyarányú moz galom indul meg, mert súlyosan igazságtalanságnak tartják a tisztviselők, hogy egyenlő iskolázottság és egyenlő működési terrénum mellett valaki csak azért legyen hátrányban, vagy előnyben kollegájával szemben, mert az államnál, vagy a megyénél, — vagy a városnál, vagy a községnél, vagy pedig a vasútnál sszolgál. A mozgalom azt akarja, hogy minden köztisztviselő sorsa egy formán jo és főként egyforma legyen, a közalkalmazott bárhol, bármi állásban teljesít is szolgálatot, iskolai minősítési fokához arányitva teljesen egyenlő elbánásban részesüljön. A fizetés egységes legyen, legyen 1918. február fi. egységes szolgálati pragmatika és legyen egységes automatikus előlépés mindenütt. Azt követelik a tisztviselők, hogy az a tisztviselő, aki elvégzi a dolgát becsületesen és lelkiismeretesen akár a városnál, akár az államnál akár pedig a megyénél, községnél vagy vasútnál, az meghatározott idő mul va lépjen elő és addig, amig nyugdíjazási ideje el nem érkezik, három évenként magasabb fizetési osztályba kerüljön akkor is ha nem nevezik ki, vagy nem választják meg magasabb állásba. Csak a léha és hasznavehetetlen embereket lehet mellőzni az automatikus előléptetésnél, de mindenkor független fegyelmi biróság állapítsa meg a has; navehetetlenséget. Természetesen mindezek a követelések nemcsak a tisztviselők érdekeit érintik, hanem a dijnokok, altisztek, szolgák és napibéres szolgák érdekeit is. Egyébként ezeknek a közalkalmazottaknak az érdekképviseletei is csatlakoztak már a mozgalomhoz, amely bizonnyára sikerre is vezet, hiszen közel egy millió ember érdekéről van benne szó és közel egy millió ember vesz is részt ebben a hatalmas mozgalomban. Paál Jőb. Visszavert olasz támadások 3séaps«í, február 1 (A Nyirvidik máótitéjitói.) A főhadiszállásról jelentik, hogy tegnap az olaszoknak az Asiagótól keletre négy támadása hiusult meg legnagyobb veszteségeik közben. A támadás meghiúsulása főkép tüzérségünk magatartásának köszönhető Szikiaiavina pusztított Kolozsvár közepén Hudapemi, február 1 Kolozsvárról jelentik, hogy ott tegnap nagv szerencsétlenség történt. Egy ezermázsás szikla leszakadt a város közepén lévő fellegvár kőzetéből és a szikla. lavina módjára elsöpört hét útjába eső házat. A mentési munkálatok során eddig négy halottat és hat sebesültet húztak ki a romok alól, de még számos áldozat van a romok alatt. Szombat - Vasárnap—Hétfőn Az idény legnagyobb eseménye Fedák Sári a legbájosabb magyar művésznő szereplése Három hét Poétikus keleti regény 5 felvonásbau Irta : ELINOR GLYN Rendezte : GARASS MÁRTON Főszereplők: FEDÁK SÁR', KERTÉSZ DEZSŐ, BALASSA JENŐ, ALMÁSY SÁRI Pergetett- és akácmézet veszel; minden mennyiségben, saját edényeimben. Deutsch Samu, Nyiregyhaza, Takarék-épület. Interurbán telefon 310. 183—10—1 h nyíregyházi építkezésekkel nagy bajok vannak Nmes tégfa Nyíregyházán ^yírí-f^Mfj*, február t. i'A NyWvi/Uk t'idósitójML) A négy esztendős háború alatt ugyan kevés embernek jutott eszébe Nyíregyházán az építkezés. Az anyagok árának óriási etnelkedése, a háború első éveinek bizonytalansága és csak az utóbbi időkben enyhülő pénztelenség mellett csak nagyon kevés ember mert hozzákezdeni Nyíregyházán a háza kitatarozásához is, de uj építkezésbe csak egy-két hatóság fogott. Valami kevés téglakészlet még a háború előttről volt a városban, de a legutóbbi időben már annyira kifogyott minden készlet a városban, hogy most már a legkisebb építkezéshez sincs tégla, sőt már a tatarozásokat is abba kellgtt hagyni. Nyíregyházán ma egyáltalában nincs épitcsi anyag. Betonféléket csak a hadseregnek lehet fölhasználni, de egyéb középitkezések, pláne pedig a ma gánvállalkozás egyáltalában nem jut anyaghoz. Történik pedig ez akkor, amikor minden vonalon készülődnek a béke eljövetekor meginduló munkálatokhoz. Soha el sem gondolt arányokban keres a háború elmultával a magánkezekben levő tőke elhelyezkedést. A városban több olyan alakulás tervén dolgoznak, amelyek gyártelepek, bérházak, építését involválja. A helyi köztissztviselók már meg is indították a mozgalmat tisztviselői lakások épitése iránt. A vármegyebeli községekből egymásután keresnek a nagyobb tőkéhez jutott emberek telkeket Nyíregyházán, hogy azokon házakat építhessenek. Magának a városnak is több építkezése lesz aktuális a béke elkövetkezésekor. Meg kell építeni az állami tanítóképző épületét, föl fogják építeni a görög katholikus püspöki palotát, aktuális lesz nagyon hamar két iskolaépítés is. Ezeken kivid is egész sora a középitkezéseknek válik szükségessé. És ilyen kilátások előtt ugy áll a helyzet, hogy a béke közeli lehetősége mellett a városban nincs tégla. Hasztalan a nagy nekikészülődés, mert a legszebb, legegészségesebb tervet is keresztülhúzza majd a téglahiány. Ezen a kérdésen most kell gondolkodni, mert itt a békekötést követő huszonnégy óra eltelte után meg kell kezdődni a munkának, különben Nyíregyháza teljesen lemarad a háború után a városok között megin> duló nagy versenyben. Magának a városnak kell kezébe vennie a kezdeményezést, nemcsak azért, merf ez az egész kérdés mélyen belevág a város egész lakosságának az életébe, hanem azért is, mivel a városnak magának is van légiagyára, ameTy nagyon szép kezdet után különféle sajnálatos körülmenyek miatt a teljes stagnáláshoz jutott. Tissztában vagyunk avval, hogy a város egymaga nem képes egy nagyszabású teljesen modern téglagyár létesítésére. Ehhez akkora tőke kell, hogy azt a város olyan vállalkozásba, amelynek a jövedelmezősége — csak néhány év múlva kezdődik, nem mehet bele, sokkal kevésbbé rózsásak a város anyagi ügyei. Ámde a városnak kell megkezdenie a munkát olyan nagy részvénytársaság amelyben a város maga is vállaljon érdekeltséget, de amelyben részt vegyen a város közönségénél levő tőke is. Éppen azért, mert Nyíregyházán igen sok háborús töke keres elhelyezkedést, könnyű lesz ennek a részvénytársaságnak az összehozása, ha a város vezetősége hamarosan megkezdi ennek a dolognak az előkészítését. — Lágy ólmot, lehetőleg nem beolvasztott állapotban vesz lapunk kiadóhivatala. bármily kis mennyiségben.