Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-10-14 / 227. szám

1917- október 14 1 ? - ks h' b, Városi közlemények 2X804—1ÍM7. K. I'irtleJméSiy. Felhivoín az összes nyíregyházi gaz­dákat. hogy folyó év szeptember hó 25: után kiásott és a hatóság áftal ínég ösz­sze nem jrolt burgony;i mennyiségét a pénzügyi tanácsnok hivatalos helyiségébe azonnal jelentsék be. Nyíregyháza, 1917. október 9-én. Dr. Bencs Kálmán 2091-2 1 b. polgármester. K. 2G81Ö—1917. sz. liírdctmény. A ni. kir. minisztériumnak 3382 -1917. M. E. számú rendelete alapján a tüzelő­anyagokkal való takarékosság tárgyában a következőket teszem közhírré: Álla!áno>» rendelkezések. 1. §• Lakó-, irodai, üzleti munkahelyisége kel és az oktatás céljára szolgáló helyisé­gekéi az 1917. évi október lió 15. napja elölt fűteni tilos. Oly lakásban, amelyben beteg vagy el­aggott egyén vagy két éven aluli gyermek tartózkodik, egy szoba korábban is fűl­hető. A hatóság e iiialom alól más indokolt esetekben is felmentést adhat. (láz- és villamos .'e. etekbe uj bekap­csolások létesi cse vagy a meglevőknek ki­bővítése tilos. A hatóság — 29, szakasz e tilalom alól a székesfővárosban az országos szénbizoltságnak. egyebütt a he­lyi szénbizoUságoknák meghallgatása után indokolt esetekben felmentést adhaí. 3. §. A-»gázt és a villamos áramot előállító vállalatok kötelesek a hálózatukba bekap­csolt motorok használóinak nevét, és la­kóhelyét, a használat célját, a motorok szárnál és lóerejét 1917. évi .szeptember hó 30. napjáig bezárólag az országos S/én bi­zottságnak — Budapest, IV., Harisköz 3. bejelenteni. Az országos szénbizotlság az ilyen mo torok üzemidejét megállapíthatja és egyes motorok üzemet részben vagy egészben be is szüntetheti. Különös' rendelkezések, í. Világítás 4- §• Gázpiiíangó égők használata tilos. 5. §. Városok — községek — közvilágítását annyira kell korlátozni, amennyire azi a közbiztonság érdekei megengedik. Azt, — hogy a városi — községi — közvilágítás a közbiztonsági érdekek veszélyeztetése nél­kül mennyire korlátozható, a városi ta nács íározata ellen van helye, varosokban a közgyűléshez, e gyebütt az alispánhoz. 6. §'. Nyilvános gyűjtemények, muzeumok kiállítások és hasonlók csak napvilágnál tarthatók nyiiva és mesterségesen csak — annyira világithatók, amennyire ozl a köz­biztonsági tekintetek feltétlenül megköve­telik. 7- §. Mindennemű belső vagy külső, hálás­keltésre szánt reklánivilágitás, lóvábbá a név- és cégtáblák és ezekhez hasonlók megvilágítása tilos. Nem esnek e rendel­kezés alá kórházak, mentő- és tűzoltóál­lomások, rendőrszobák, orvosok lakásai. főszolgabíró - állapítja meg. Ha­egyfoku felebbezésnek gyógyszertárak és hasonlók, amelyeknek jelzőtáblái ezentúl is kivilágíthatok. 8. §. Az üzletek kirakatai csak a sötétség be álltától kezdve és csak addig világithatók ki, míg az üzlethelyiség, amelyhez tarloz­nak. nyitva tartható. .Minden egyes kira­kat világítására azonban csak egy, akár külső, akár belső lámpa alkalmazható. Ha gázlámpát használnak, ebben csak egy é­gőt szabau meggyújtani, ha víllamosiám­pát használnak, ;iz égőlest óránként 60 váltnál többet nem fogyaszthat. A ható­ság. ha szükségét látja, a kirakatok világí­tása 1 még tovább is korlátozhatja, vagy általában be is tilthatja. Üzleteknek egyéb külső megvilágítása, továbbá szállodáknak, vendéglőknek és kávéházaknak, penzióknak, szanatóriu­moknak, és hasonlóknak, valamint szín­házaknak, hangversenytermeknek, mozgó­képhelyiségeknek, varrieléknek. és egvéb mulatóhelyiségeknek, egyleteknek, társas köröknek, és klubhelyisegeknek külső — megvilágítása tilos, hacsak reájuk nézve a hatóság közbiztonság szempontjából — másképen nem rendelkezik. 9. §. A 8. szakasz 2. bekezdésében emliteit üzleteknek, vállalatoknak stb., a közönség részéről hozzáférhető helyiségeiben a hej. ső világítást a feltétlen szükségnek arra a mértékére- kell korlátozni, amely azok rendeltetésszerű használatát még lehető­vé teszi és a közbiztonsági követelmények nek is megfelel. Azokat a helyiségeket, amelyek a min­denkor jelenyő közönség elhelyezésére — nem feltétlenül szükségesnek és az üzem folytatásához sem nélkülözhetetlenek, — nem szabad megvilágítani. 10. §. Idegenek befogadására szolgáló lakó­helyiségekben, mint szállodákban, vendég fogadókban, penziókben. szanatóriumok­ban. és hasonlókban a lépcső és folyosó világításán felül csakis a lakotI. szobák és ezek mindegyike csakis egy-egy égővel világítható. Ha villamos világítás van, óránként 00 vallót fogyasztó égőtestnél nagyobbat használni liios. 11. §• A 9. szakasz korlátozásai kiterjednek mindenféle vállalat, üzem és intézmény irodai; üzleti, raktári és fogadó — repre­zentációs is. helyiségeinek megvilágítására A 8, a 10. és a 11. szakaszban megje­lölt helyiségek üzleti vagy üzemi időn kí­vül történő tisztogatásnál a világítást az erre a célra okvetlen szükséges mértékre kell korlátozni. 13. §. Korcsolyapályák világítása tilos: üze­mükei a sötétség beálltakor be "kell szün­tetni. 14. §. Magánháztartásokban egyidejűleg leg­feljebb 3 lakószobát és a konyhát szabad megvilágítani. Mellékhelyiségek — elő-, fürdő-, cse­lédszoba. pince, padláshelyiség. — .vilá­gi tását is a legszükségesebb mértékre kell korlátozni. Ha gázvilágítás van, helyiségenként — csak egv. óránként legfeljebb 125 liter gázt fogyasztó láng éghet, ha villamos világítás van, csak annyi áramot szabad elhasznál­ni, amennyi egy — óránként legfeljebb 60 vall árairofgvászlásu égőtestnek megfe­lel. Ugyan..zon lakóhelyiségnek gázzal és vi lánnyal való egyidejű világítása tilos. II. Fűtés*. 15- §• Bármiféle tüzelőanyaggal —- szén, — koksz, barnaszén, kőszén, brikett, tűzifa, litrfá, gáz stb. — való fűtést az elkerülhe tétlen szükséges méretekre kell korlátozni. 16. g. Szállodák, penziók és hasonlók, vala­mint magánlakások, melegvíz szolgáltató központi berendezéseit, csakis, szombati napon, nyilvános fürdőket pedig Couk va­sárnapon és ezenfelül a hét három napján szabad üzemben tartani. Az előbbi bekezdés korlátozása nem vonatkozik olyan ipari üzemekre, amelyek ben az alkalmazottak fürdése egészség­ügyi tekintetből szükséges, továbbá a kórházakra s egyéb gondozó intézetekre, valamint a természetes hévvizi gyógyfür­dőkre sem. 17. §. Nyilvános gyűjtemények, muzeumok, kiállítások, és hasonlók csak akkor és csak oly mértékig fűthetők, amikor és amely mértékig fűtésük az olt elhelyezett tár­gyaik épségben fenntartásához' elkerülhe­teíJeuül szükséges. 18. §. ' Üzlethelyiségek, szállodák, vendéglők, kávéházak, penziók, szanatóriumok és ha­sonlók, továbbá színházak, hangverseny­termek, végül egyleti és gyülekező helyi­ségek fűtését, ha ez egyáltalában nem mellőzhető, az elkerülhetetlen szükség — mértékére kell korlátozni, ezekben csak a mindenkor jelenlevők beí'ogadsáára szük­séges és azokat a helyiségeket szabad fű­teni. amelyek az üzemhez nélkülözhetet­lenek. Ezek a korlátozások kiterjednek min­denféle vállalat, üzem és intézmény, iro­dai,üzleti, raktári és fogadó — reprezentá­ciós — helyiségeinek fülesére is. Szállodákban, vendégfogadókban pen­ziókban, szanatóriumokban és hasonlók­ban az idegenek befogadására szolgáló la­kóhelyiségek csakis akkor fűthetők, ha ga­zokban tényleg laknak. 19. §. Magánháztartásokban legfeljebb csak 3 szobát és a konyhát szabad fűteni. — Ezeken kívül fűthetők azok a cselédszo­bák is. amelyeket a cselédség tényleg — használ. Ha a háztartásbeli személyeknek szá­ma a cselédeken kivid nyolcnál több, a hatóság az 1. bekezdés szerint fűthető szobák számát az okvellen szükség mérté­kéig felemelhető. 20. §. 'V. ' Központi fűtéseknél, amennyiben ez műszakilag lehetséges, és fűtőanyag meg­takarításával jár. a íütővezetékbői a nem lakott helyiségeket ki kell kapcsolni, — Nevezetesen ki kell kapcsolni: a. szállodákban, vendégfogadókban,— penziókban, szanatóriumokban és hason­lókban a nem lakott szobákat — 18. sza­kasz 3. bekezdése; b. magánháztartásokban mindazokat, a helyiségeket, amelyek a fűtésre engedé­lyezett lakószobák számán felül vannak — 19. szakasz és 22. szakasz 2. pontja. — II!. Vegyes' rendelkezések. 21. §• A hatóság — 29. szakasz — a székes­fővárosban az országos szénbizottságnak, egyebütt akár az országos, akár a helyi szénbizoltságnak javaslatára általában — vagy meghatározott időre megtilthatja a csupán szórakozásra, szolgáló nyilvános helyiségeknek — mozgófénykép helyiség, orfeum" bar. dalcsarnok, varieté; táneté­terem, tánciskola stb. —. továbbá klubbok nak, kaszinóknak, és társasköröknek fülé-; sét, valamint a szállodák, vendéglők. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom