Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-10-13 / 226. szám

JMyímidék penziók és hasonlók, játék-, társalgó-, és fogadó — reprezentációs — helyiségeinek fűtését is. Nem esnek az előbbi bekezdés rendelkezése alá a színházak, hangversenytermek, továbbképzésre és oktatásra szolgáló helyiségek. A szénbizottság javaslata felől a hatóságnak 8 napon belül határoznia kell. A határozat ellen a szénbizottság és az érdekelt fél a kereskedelemügyi miniszterhez felebbezlief. A felebbezésnek nincs halasztó hatálya. 1917. október 13. 22. §. A hatóság — 29. szakasz —: 1. a 8. szakasz 2. bekezdésében, továbbá a 10. és a 11. szakaszban megjelölt helyiségekre nézve az ott megszabott általános korlátok keretén belül pontosan megállapíthatja ugy a fűtés, mint a világítás mértékét és szükség esetén további korlátozásokat is elrendelhet- igy különösen lerendelheti azt is, hogy a gáz- és villanyfogyasztás az előző év megfelelő időszakában fogyasztott mennyiséget, esetleg ennek meghatározandó hányadát meg nem haladhatja; 2. az egyidejűleg még megvilágítható lakóhelyiségeknek, valamint a fűthető lakóhelyiségeknek számát a háztartásbeli személyek számához, valamint a lakás nagyságához képest a 14. szakasz 1. bekezdésében és a 19. szakasz 1. bekezdésében megállapított mértéken tulmenőleg is korlátozhatja és egyes lakóhelyiségekre nézve rendeltetésük tekintetbe vételével a világítást és fűtést egyáltalán meg is tilthatja. 23. §. A kereskedelemügyi miniszter felmerülő szükség esetében a helyiérdekű vas,ntak, közufi vasutak. — sikló, fogaskerekű vasutak — és saját használatú vasutak — sodronypályák — vagy: egyes vonalaiknak üzemét korlátozhatja, esetleg egészen beszüntetheti. »» IV. ZárŐE'a. 24. §• A nyilvános étkező helyiségeket — vendéglők, — korcsmák, italmérő vagy elárusítóhelyek, kávéházak, cukrászdák, és hasonlók, — ha a reájuk hatályban álló jogszabályban még rövidebb záróra.nincs megállapítva, esti 11 óránál tovább nyitva tí tani és mindezeket a helyiségeket, ha a latályban álló jogszabály későbbi idő pontot nem állapit meg, reggeli öt óra előtt kinyitni nem szabad. Az utóbbi rendelkezés alól a rendőrhatóság indokolt esetekben a l>e!yi viszonyoknak megfelelően kivételeket tehet. E szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, ha nyitva tartásukat az utazó közönség érdekei kívánják. Éjjeli 11 óra után magánlakásodban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszásával vendégekül látni oly egyéneket, akiknek ott tartózkodása a szokásos vendéglátás körén kívül esik. 25. §. Minden szórakozó helyet — színházak, kabarék, mozgófénykép helyiségek, kerti mulatóhelyek és hasonlók —, továbbá az összes mulatóhelyeket — orfeum, dalcsarnok. varieté, táncterem, tánc iskola és hasonlók — valamint felolvasó, hangverseny és más efféle nyilvános termeket és helyiségeket, végül egyesületeknek — egyletek, társaskörök, Jtaszinók, klubok és hasonlók — mindazon helyiségeit, amelyek a tagok vagy vendégek öszszejövetelére vagy befogadására szolgálnak, esti 11 órán tul nem szabad nyitva tartani. A mozgófénykép vállalatok előadási ideje az első előadás megkezdésétől az uíolsó előadás befejezéséig számítva, hétköznapokon naponta 5 órát meg nem haladhat. 2G. §. Nyílt árusítási üzleteket — boltokat, az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt reggeli 6 óra előtt kinyitni és esti 7 órán tul nyitva tartani, — azokat a nyílt üzleteket pedig, amelyekben élelmi, vagy egyedárusági cikkeket árusítanak, reggeli 5 óra előtt kinyitni és 9 órán tul nyitva tartani nem szabad. Oly üzletekben, ahol élelmi- vagy egyedárusági cik kek más cikkékkel együtt közös helyiségben árusittatnak el, este 7 óra után csakis az élelmi- és az egyedárusági cikkek árusíthatók. Ugyanez a rendelkezés áll az előbbi bekezdésben nem emiitett nyilt üzletekre is, kivéve azokat: a. amelyekben kizárólag anyagmegmunkálás folyik, b. amelyekben a közönségnek kizárólag helyben" való fogyasztásra szolgálnak ki élelmiszereket. Ha az a. pont alá eső üzletek árusításra is he vannak rendezve, ott az árusítás, vagy ha a b. pont alá eső üzletekből — a helyben való fogyasztáson kivül — az utcán át is árusítanak élelmiszereket, az utcán át való árusítás csak oly időben történhetik, amikor a nyilt árusítási üzletek is nyitva tarthatók. Az üzleti záróráról szóló 1913. évi XXXVI. t.-c. egyéb rendelkezései érintetlenül maradnak. V. Ellenőrzési. 13. §. Ennek a rendeletnek rendelkezései — a 23. szakasz rendelkezését kivéve — nem terjednek ki a közforgalmú vasutak üzemeire. Alkalmazást nyernek azonban avas uti üzemet nem közvetlenül szolgáló berendezésekre és létesítményekre, igy különösen a vasúti alkalmazottak lakóhelyisége ire^s a forgalmi szolgálatra nem hasz náit helyiségekre. 32. §. Aki a jelen rendeletet, vagy a hatóságnak jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, vagy kijátsza, vagy annál közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási. hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 33. §. Ez a rendelet 1917. évi szeptember hó 17. napján lép életbe. Ettől a naptól kezdve az 1676—1917. M. E. és a 2392— 1917. M .E. számú rendeletek helyébe a jelen rendelet lép. Nyíregyháza, 1917. szeptember 21. Oltványi Ödön, 2072--2—1 h. polgármester. 27. §. A hatóság a jelen rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtását megfelelő igazolással ellátott felügyelő személyek utján ellenőrizheti, nevezetesen: szemlét tart hat a vonatkozó rendelkezések alá eső helyiségekben, megtekintheti az üzleti feljegyzéseket, és általában megtekintheti — mindazokat az intézkedéseket, amelyek a jelen rendelet megtartásának biztosítása végett szükségesek, különösen intézkedhetik a fűtési és világítási berendezések és a hozzátartozó vezetékek leszerelése, a használati tilalom aiatt álló helyiségek lepecsételése, illetőleg lezárása iránt. Magánlakásokba az ellenőrzésekre hivatott közegek csak akkor léphetnek be, ha az ellenőrizendő lakó nevét és címét feltüntető külön hatósági megbízást mutatnak fel. 28. §. A gázt és villamos áramot előálltió vállalatok kötelesek a hatóság kívánságára a gáz-, illetőleg a vilianyfogyasztás tekintetében a kívánt összes felvilágosításokat megadni és a hatóság kiküldötteit ezen rendelet megtartásának ellenőrzésénél — minden teknitetben támogatni. VI. Záró rendelkezettek. 29. §. A hatóság alatt ebben a rendeletben elsőfokon: községekben a főszolgabírót, városokban a rendőrkapitány, Budapesten és Fiumében a m. kir. államrendőrség főkapitányát, másodfokon: a községekben és- rendezett tanácsú városokban az alispánt, Fiume városában és kerületében — j a kormányzói tanácsot, egyebütt a közigazgatási 'bizottságot kell érteni. Az e rendelet alá eső ügyekben csak egyfokú felebbvitelnek van helye. A fellebbvrtelnek nincs halasztó hatálya. 30. §. A jelen rendeletnek a fűtés és világítás korlátozására vonatkozó rendelkezései -nem terjednek ki azokra az esetekre, amikor a világítást és fűtést közvetlenül vagy közvetve kizárólag vizierő vagy földgáz szolgáltatja. K. 26535-1917. sz. íilrdeíraénv i A m. kir. minisztérium 2051—1917. M'. i E. sz. rendelete alapján közhírré teszem a következőket: 1. szakasz. Az 1917. évi október 10. napjától kezdve gépszíjakat varró, és kötőszijakat. valamint ilyenek készítésére alkalmas bőröket — gépszijkruponokat, varró- és kötöszijbőröket — bárki csak a Magyar szent korona országai bőripari központja, mint részvénytársaság nevű cégnek — Budapest V., Nádor-utca 12. — vagy a Bőripari Központ által a jelen rendelet alapján kiállított utalványon megjelölt vevőnek, még pedig az ily vevőnek csak az utalványban megszabott mennyiségben adhat el és szolgáltathat ki. Ennek megfelelően ily szíjakat és bőröket bárki csak a Bőripari Központtól vagy az általa kiállított utalványon megjelölt eladótól szerezhet be. E naptól kezdve az 1577—1916. M. E. számú rendelet 2. szakasza hatályát veszíti. ,A Bőripari Központ a fentiek szerint •örtéiiő kiutalásoknál, hacsak egyes készletekre nézve a kereskedelemügyi minisztertől' más utasítást nem kap, a " ;Gépszijelosztó bizóttság» — 8. sz. utasításai szerint köteles eljárni. 2. szakasz. Varró- és kötőszijbőröket. továbbá műszaki célokra szolgáló egyéb bőröket a jelen rendelet életbelépésének napjától kezd ve csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével s az általa engedélyezett menynyiságben szabad készíteni. Varró és kötő szijbőröket azonban további.intézkedésig, mindazok, akik ily bőröket eddig is készítetlek, az 1917. év első négy hónapjának átlagát meg nem haladó mértékben tovább is készíthetnek. Varró -és kötőszijbőrök készítői kötelesek ezen négy hónap termelésének — mennyiségét darab és suly szerint az 1917. évi október hó 1-éig a kereskedelemügyi minisztérium ipari műszaki osztályának —• Budapest, II., Lánchid-utca 1—3. — bejelenteni s bejelentésük adatait megfelelő okmányokkal — számlamásolatok, könyykivonat stb. — igazolni.