Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-12-22 / 284. szám

2 ; ).-•-. tf/'tu ,J#ÍR¥IBÉIC íSlf decemhef 22. Szabolcsvármegye a békéért Március idusa nemzeti ünnep — r Az állandó választmány Olóss Nyíregyháza, deeember 21. (A Nyirvidék t»MeüéjáUtl.). Ma délelőtt tartott ülést Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának állandó választmánya Meskó László dr. főispán elnöklésével, hogy a vármegye holnapi közgyűlése elé kerülő ügyeket lássák el javaslattal. A tárgyalás sorrendjében itt ismertetjük a jelentősebb ügyeket, amelyek között legfontosabb az a javaslat, melyben annak kimondását proponálja a választmány, hogy a vármegye közönsége foglaljon állást a mielőbbi békekötés mellett és ebben az értelemben intézzen föliratot a törvényhozáshoz. A közélelmezési kirendeltség A közélelmezési miniszter értesítette a vármegye közönségét, hogy Nyiregyháza székhellyel közélelmezési kirendeltséget állított föl és annak vezetőjéül miniszteri biztosi minőségben Olchváry Pál gávai főszolgabírót nevezte ki. A miniszter fölhívja a vármegyét, hogy Olchváry t megbízatása tartamára szabadságolják, Az állandó választmány javasolja a törvényhatóságnak, szívesen és helyeslőleg vegye tudomásul a miniszter leiratát, amely szerint a vármegye egyik kiváló és a közszolgálat terén mindenkor érdemdús működést teljesített tisztviselőjét nevezte ki miniszteri biztossá és a kirendeltség működésének tartamára Olchváryt szabadságolja. Március idusa Komárom város törvényhatósága föliratban kérte a törvényhozást, hogy március tizenötödikét nemzeti ünnepként iktassák törvénybe. Ezt a föliratát pártolás végett küldötte meg Szabolcsvármegyének, amelynek állandó választmánya azt javasolja, hogy a törvénykatóság örömmel tegye magáévá az átiratot. Az indokolásban, amely Mikecz István főjegyző tollát dicséri, azt mondja a javaslat, hogy a magyar nemzetben évtizedek dta olthatatlanul ég a vágy, hogy a nemzetnek ez a nagy és évről-évre lélekből megünnepelt napja törvényileg is nemzeti ünneppé nyilváníttassák. A mai időben, amikor a nemzet fiai a világháborúban oly hősiesen és kitartóan küzdenek, teljes joggal várhatja a nemzet, hogy a sajtószabadság és népjogok születés napját nemzeti ünneppé avassa az a kormány, amely a népjogok kiterjesztését irta zászlajára. A béke érdekében A béke mielőbbi megkötése érdekében Sopron város irt föl a törvényhozáshoz és hasonló fölíratok küldése végett országos akciót indított. Az állandó választmány Mikecz Dezső alispán és Mikecz István főjegyző előterjesztésére azt javasolja a törvényhatósági bizottságnak, hogy mondja ki, miszerint Szabolesvármegye törvényhatósága — hazafias kötelességérzettől áthatva — íett eleget az évekig tartó világháborúban a haza hivó és kérő szavának, ha nehéz önvédelmi harcunk megvívásában vér vagy pénzáldozatért fordult hozzá. Tovább is él benne ez a nemzeti kötelesség tudata és él benne kiolthatatlanul az a tudat, hogy a központi hatalmakat és igy közöttük Magyarországot sem katonailag, sem gazdaságilag legyőzni nem lehet. Miután azonban ez a háború mái

4 ma is céltalan és csak ujabb és ujabb nyomorúság, pusztulás és szenvedéseknek lehet a kútforrása, miután továbbá az orosz nemzet békés közeledése kedvező alkalom arra, hogy elindulva a béke utján elháritassék az emberiségről a reá váró borzalmaknak folytatása és miután ezt a nagy és egyetemes érdeket egy nemzetnek sem szabad önző és imperiálisztikus érdekeknek alárendelni, igy a törvényhatóság a soproni átirat pártolásával fölkéri a képviselőházat, hogy ellenfeleinkkel a megegyezést keresve reánk nézve a hozott áldozatainknak megfelelő tisztességes békekötés érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Az ülésen még száznál több ügyet láttak el javaslattal, aztán az ülés véget ért. A karácsonyi postacsomagok A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak ugy biztositható, lia a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb sulyu tárgyaknál pedig erős csomagolópapír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviaszszal lezárni kell. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. B. A címzésnél kiváló gond fordítandó a cimzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzések (pl. ifjabb, idősb, özvegy stbj, továbbá a cimzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimiralaiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtójelzés stb. kiteendő. A rendeltetési liely tüzetes jelzése (vármegye) s ha olt posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A cimet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, ugy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra irandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papirburkolatra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra fel ragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papirlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és. lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát ugy a citniralon, mini a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre szóló élelmiszereket, illetve fogyasztási adó, alá eső tárgyakat, husnemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) azonkívül a gyors szállítás és kézbesítés biztosítása végett az élelmiszereket tartalmazó csomagok burkolatára a címoldalon egy darabka vörös papír ragasztandó. A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Nagyvárad, 1917. december hó 15-én. Siket, s. k. Jogot az ólethez! Bodor Zsigmondné előadása — i A feministák propaganda-filmje Nyíregyháza, december 21. {A Nyirvidék tudósítójától.) Tegnap és tegnapelőtt, a fővárosi bemutatót is megelőzve, egy nagysikerű propagandafilmet mutatott be a nyíregyházi Apollo-szinház. A film cima „Jogot az élethez" ós az egész film a feministák anya- és gyermekvédelmi akcióját szolgálja. A filmet a németországi Anya- és Gyermekvédő-Egyesület készítette és amellett

i hogy ugy meséjében, mint előadásában a legnívósabb fokon áll, a legteljesébb mértékben propagálja a feministák anya- és gyermekvédelmi akcióját. A tilm bemutatása előtt Bedor Zsigaiondné tarlóit fölolvasást arról a föladatról, amely a társadalomra vár az anya é» gyermek védetem terén. Ebben a munkában, amely valtaképen állami föladat volna, a nőknek, az anyáknak kell elöljárni, akiknek szivüket, lelkük egész melegét oda kell adni az akciósak. A nagy tetszéssel fogadott igen nívós és értékes előadás után megkezdődött a film bemutatása, ami a fölolvasás tulajdonképeni folytatásának tekinthető. A közönség amely különösen tegnap este nagy számmal jelent meg, teljes elismeréssel adózott a feministáknak, akik uj, ötletes, tetszetős eszközt találtak anya és csecsemő védelmi akciójukra. A legbiztosabb takarékpénztár: a hadi köl cs ü ukö tv ény. A legszentebb kötelesség — hadikölcsönt jegyezni. ütlinden hadikölcsoukötvény egy nappal közelebb visz a békéhez.