Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-12-15 / 278. szám

Kedvaző jelek A hetedik hadikölcsön jegyzési időszaka alatt oly világtörténelmi események játszódtak le, amelyek kétségtelenül a legbuzditóbban hatnak közre a jegyzések irányában. Kezdete egybeesik Olaszország ellen indított eredményes offenzivánkkal s a jegyzési idő vége felé járván, már fegyverszünet van az egész orosz-román fronton, sőt ott már a béke körvonalai is bontakozni kezdenek. Ily körülmények között kitudja, lesz-e még szükség több hadikölcsönre, vagy ezután már csak ,,béke"-kölcsönök jöhetnek? Mindenesetre most volna itt az ideje túltenni az eddigi eredményeken s a hadikölcsön ügyét a legnagyobb diadalra vinni, most, amikor kilátásaink a jövőre nézve a legked vezőbbek és reményeink beteljesülése már nem lehet távol. Az osztrák delegációban ellenünk elhangzott támadások többek között arra is irányultak, hogy kevesebb hadikölcsönt jegyeztünk, mint Ausztria. Ez az állítás hamis célzatossággal van beállítva, mert az a kérdés, hogy a hadseregszállitások arányában, az ország ^ lakosságának száma és vagyona arányaban tényleg többet jegyezhettünk volna-e, mint amennyi valóban összegyűlt ? Ezt a kérdést csak pontos statisztikai adatok alapján, majd később fogjak eldönthetni és elméleti vitatkozások ez ügyben úgysem mérvadók. Mindenesetre kötelessége mindenkinek vagyoni helyzetéhez mérten feltétlenül hozzájárulni a hadikölcsön sikeréhez s ha ezt a kötelességét mindenki teljesiti, akkor emelt fővel nézhetünk minden támadás elé. A világháború elmúlt három és félesztendeje alatt keresztül jártuk a szenvedés és nélkülözés iskoláját. A tanulási időszak a vége felé közeledik, ugy, hogy bátran elmondhatjuk, sokat tanultunk ez alatt az idő alatt. Megtanultuk többek között, hogy az összetartás, törhetetlen hit és reménység, közös munka a szent cél érdekében és kitartás szükségesek ahhoz, hogy az egész világgal szemben felvehessük a versenyt eredményesen és biztosithassuk nemzetünk boldog fejlődését a jövőben. Ha a hetedik hadikölcsöu eredménye tul fogja szárnyalni az eddigiek összegét, — amire feltétlenül törekednünk kell, — akkor ez is egyik kedvező jele lesz annak, hogy megérdemeljük az áldozatok árán vásárolt becsületes béke eljövetelét, amely kárpótolni fog minden szenvedésért. Városatya választás lesz izán Megindult a korteskedés Ny ír egy hix&, december 14 . (A N&irvtdík iUáé-niójáSélj Ennek az évnek a végén Nyíregyháza város képviselőtestületének választott tagjai körül ötvennek jár le a mandátuma és igy ötven megbízatás visszakerül a választókhoz, akiknek alkalmuk lesz számonkémi, hogy a képviselőtestületnek a választott tagjai miként sáfárkodtak a rájuk ruházott közbizalommal és mint teljesítették azokat a kötelességeket, amelyeket elvállaltak akkor, amikor mandátumot kaptak. Nem vagyunk túlságosan elragadtatva egyáltalában avval a munkával, amit a képviselőtestület az utóbbi években végzett és tisztelet-becsület adassék mindenkinek, akit illet, de a városatyák zöménél nem láttuk azt a nagy érdeklődést a város ügyei iránt máskor, csak amikor személyi kérdések vagy érdekek forogtak szőnyegen. Mégis meg. kell állapitanunk, hogy a képviselőtestületnek'éppen a most sorrend szerint kilépő tagjai voltak azok, akik ellen az említett szempontokból talán a legkevesebb kifogást lehet emelni. Így állván a dolgok, az volna a természetes, hogy azokat, akiknek lejár a megbízatásuk, újból beválasszák a képviseletbe, mert hiszen ők már ismerik a város dolgait, de meg semmivel sem voltak gyöngébbek városatya társaiknál. Ennek dacára az történik, hogy az egész városban olyan nekikeseredett korteskedés indult, amilyenre még alig volt példa eddig Nyíregyházán és ebben a korteshadjáratban némely oldalról, egyes csoportok, sőt talán valamennyi csoport hadat üzent az eddigi városatyáknak, vagy legalább is azok egy részének. Nem lenne kifogásunk az ellon, hogtf egyeseket ki akarnak buktatni mindenáron a képviselőtestületből, ha ennek a kibuktatásnak az volna a célja, hogy érdemesebbeket hozzanak be helyükre, de sajnálattal látjuk, hogy a város érdekei legkevésbbá kerülnek szóba a korteskedéseknél és az egész városatyaválasztásnál a kőz szempontjai helyeit magánosok és csoportok érdekeinek szempontjai azok, amelyeket rá akarnak oktrojálni a választókra. Nem akarunk ezúttal belemenni ennek a furcsa és legkevésbbé sem közérdekű kortesmunkának a részletezésébe, mert abban bizunk. hogy azok akik a városatya-választásoknál a a maguk egyéni szempontjait igyekeznek érvényesíteni és azok, akik eszközül akarják ehhez ideadni magukat, megállanak azon az uton, amely olyannyira eltávolodik a város igázi érdekeitől. Hisszük és elvárjuk ennek a városnak minden polgárától, hogy jobb belátásra tér és a most jövő városatya választásoknál azokra adja szavazatát, akiknek a képviselőtestületbea való bentmaradását, vagy bejutását a város érdekei és csak a vároá általános érdekei kívánják. Péntek—Szombat—Vasárnap A DIADAL-sorozat első filmje | A TÉVEDT NÖ | Egy bukott leány története 4 felvonásban íj és a fényes klsérő-mfiso

r § Előadások fél 6. fél 9. ® Vasáraap déluián 4, fél 6, este fél 7 és fél 9. É Sclieidemann Stockholmban Badapest, december 14 (4 Nyirvidék tudósítójától) Berlinből táviratozzák, hogy a Vorvarts jelenti: Sclieidemann néhány napja Stockholmban időzik, ahová a legközelebbi napokra várják Szinovjevet is, Lenin bizalmas kiküldöttjét. ***** A halifaxi katasztrófa Budapest, december 14, (A'Nyirvidek tudósítójától.) Londonból jelenük, hogy a halifaxi robbanásnak 10,000 áldozata van, a hajléktalanok száma pedig 20.000. Német lelop Szabolcsban A demecseri gyár magyarosítását kívánja a vármegye Syiregyliáxfi, december 14. (A Nyirm-Mk tudósítójától.) Mikecz Dezső udvari tanácsos alispán mindenképpen dicséretreméltó kezdeményezéséről vett tudomást tegnap a vármegye közigazgatási bizottsága és ezen az uton a vármegye egész közönsége. A hadsereg közös voltából keletkezett viszásságának a megszüntetéséről van szó, ami n vármegye rés-érői annál inkább jogosult kívánság, mert az alispán és általa a vármegye egész közönsége olyan kéréssel járult az illetékes tényezők elé, amely kívánság a mai közjogi viszonylatunkban is megszüntethető és amely kívánság éppen ma, amikor maga az uralkodó is elismerte a hadsereggel kapcsolatos kérdésekben az önálló államiságunk fokozottabb kidomboritását. Arról van szó, hogy itt, ennek a szíatiszta magyar vármegyének a kellő közepéa egy német nyelvű katonai ipartelep áll föna, amelynek állandó kapcsolata van az itteni lakossággal és a hatóságokkal és amely olyannyira kerüli a magyar szót, hogy még a magyar szót, hogy még a magunk hatósági személyei is kénytelenek németül érintkezni a telep vezetőivel, hololt semmiféle törvény és szerződés nem kötelezi a magyar közigazgatási tisztviselőt arra, hegy más nyelven érintkezzék akár élőszóval, akár írásban, mint magyarul. Vass Mihály református esperes tette szóvá ezt a dolgot a közigazgatási bizottság ülésén fölpanaszolván, hogy ujabban & demecseri katonai gyártelep teljesen németnyelvű vezetés alá került, a föliratok, a levelezés, az érintkezés teljesen német és ebben az intézményben, amelyre a mi magyar gazdáink teljesen rá vannak utalva ós amellyel olyannyira gyakori az érintkezésük, annyira német hogy a vele való érintkezés a mieinknek állandóan a legnagyobb kellemetlenségekkel és nehézségekkel jár. Súlyos jogsérelemnek tartja, hogy magyar pénzen és magyar véren létesített és föntartott katonai intézmény valóságos német telepet létesített itt, a magyarság szivében. Indítványozza, hogy ennek az állapotnak a megszüntetése érdekében fölirattal forduljanak a kormányhoz. Meskó László dr. főispán bejelentette a bizottságnak, hogy az alispán a demecseri községi jegyző jelentése alapján már foglalkozott evvel a kérdéssel és fölterjesztést is intézett a honvédelmi miniszterhez, akit arra kért, hogy ezt a magyarságra sérelmes, a vármegye lakosságára pedig mindenképyan hátrányos helyzetet változtassa meg. Mikecz István főjegyző bejelenti a bizottságnak, hogy gyakran van a hatóságnak érintkezése a demecseri teleppel és bizony az a helyzet, hogy a magyar tisztviselők kénytelenek németül tárgyalni, mert a demecseri gyárnak sem a vezetője, aki őrnagy, sem a helyettesei nem tudnak egy szót sem magyaral. A bizottság meglepetéssel hallotta ezeket a bejelentéseket, köszönetét fejezte ki az alispánnak a már megtett intézkedésekért és arra kéri az alispánt, hogy amint a tett előterjesztésére választ kap, értesítse arról a közigazgatási bizottságot, amely abban az esetben, ha a felső katonai hatóság az alispán kívánságára kellő intézkedést nem tesz, ugy a közigazgatási bizottság ma is tegyen lépést ennek a visszás és sérelmns helyzetnek a megszüntetésére. A spanyolországi helyzet Sadapesí, deceniber 14 {A NyírmtUk tudósitójátői.) Londonból jelentik, hogy a spanyolországi helyzet ismét bonyolulttá vált és uj harcok vannak küszöbön a dinasztikus és antidinasztikus párt között. A katonák teljesen ártatlanok.