Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-12-08 / 273. szám

J#ÍRtf!DÉK i&ií, december 8 Elzárják a Színház-utcát Bonyodalmak egy paragrafus miatt Nylregyhí**, december 7. (A Nyirvidék i*dó*it4jától.l A merev paragrafusokhoz való ragaszkodás nagyon furcsa és fölötte bosszantó helyzetet teremtett Nyíregyházán, ahol az a helyzet áll elő, hogy miniszteri rendelkezés alapján el kell zárni esetleg a Szinház-utcát a szabad forgalom elől és a villamos lámpák oszlopainak eltávolításával sötétbe borítják ezt az igazán rendes utcát. Történik pedig ez mind azért, mert a város maga is elég szűkkeblű, de a vezetőség sem volt elég körültekintő akkor, amikor ennek a miniszteri rendeletnek az alapját képező képviselőtestületi határozatot provokálta. Tudni kell ebben a dologban, hogy a Színház-utcának a telke özv. Tahy Miksáné tulajdona, Tahyné már régebben azt kérte a várostól, hogy a tulajdonát képező és 550 négyszögöl utcatestet sajátítsa ki a város, A tanács akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Szinház-utca megnyitására nem is kérték meg az engedélyt és- igy az utcának nem is tekinthető A törvényhatósági bizottság ahová másodfokon való elbírálás végett került az ügy, visszaküldték a városhoz avvai, hogy a tanács nem volt jogosult a határozatra, csak a képviselőtestület. A város közgyűlése szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy engedély nélkül nyitották meg az utcát és igy sem a kisajátításhoz, sem a közvilágításhoz annak az utcának joga nincs. Ugyanígy ment keresztül a törvényhatóságban és most harmadfokon a miniszter is döntött, elfogadván a város álláspontját. A miniszter döntése a napokban érkezett le a városhoz, amely a miniszteri döntés és a rnrglórő szabályok alapján most olrcndelni kénytelen, hogy a Színház utcáról az utca- és házszámjelző táblákat távolítsák el, vigyék el onnan a villamos oszlopokat és mivel mindenki a maga telkét a város belterületén körülkeríteni köteles, a Színház-utca pedig magántelek, el fogják zárni az utcatestet kapuval. Ennek a képtelen helyzetnek azonban nem szabad m gtörténníe és minden fórum tegyen meg mindent, hogy megakadályozza a város visszafejlődését. Elvégre az, hogy elmulasztották annak idején megkérni az utcanvitásra az engedélyt, erre az abszurdumra nem lehet ok, hiszen a város, ha a szabályokhoz olyan nagyon ragaszkodik, akkor a hibát már avval követte el. amikor már régen meg nem akadályozta az utca megnyitását és annak idejében nem érvényesítette egy megnyitott utcára a telkek körülkerítésére vonatkozó rendelkezést. De ha akkor nem volt kifogás ellene, ma már, amikor azon az utcán egész csomó ház épült és amikor az olt lakók a maguk pénzén utburkolást csináltak, lehetetlen ség megszüntetni egy utcát, amelyre egyébként a közforgalomnak is nagy szüksége van. Ha ezt a kérdést mindenütt okosan és jóakarattal kezelik, akkor el lehet kerülni azt a képtelenséget, hogy a paragratusokon való lovaglással megszüntessenek egy utcát. Szombat—Vasárnap—Hétfő Világszenzáció! A forradalmi Oroszország megrázó képe : A diktátor Izgalmas regény Kerenszki birodalmából A főszerepben: Ellen- Richter. Mindenkinek látnia kelt1 Hadikölcsönjegyzések A Népbank Részvénytársaságnál a VII-ik hadi kölcsönre a következő jegyzések történtek az első időszakban : 80 000 koronát jegyeztek: Népbank r. t. (összjegyzés K 210000), Garaj József Nyíregyháza. L'0.000 koronát jegyeztek: özv. Guttmann Sámuelnó, Szinolár Mihály. 12 000 koronát jegyzett: Hartstein Sándor. 10.000 koronát jegyeztek: Kereskedők és gazdák köre (összjegyzés K 40 000), Kun Ármin, Drucker Henrik, Klein Béla Kállósemjén. 8000 koronát jegyeztek: Paulusz Márton, Fleiner Lajos 5000 koronát jegyeitek : L Kovács András, Lengyel Nándor^ Ilóth Ferenc, Földes Márton, Reich Ignác, dr. Bartos Mihály, Sternlicht Cecília. 4000 koronát jegyzett: dr, Propper IzSó. 8000 koronát jegyeztek: Grünwald Adolf, Blau Mór. L'000 koronát jegyeztek: dr. Guttmann Zsigmondne, „Chevra Kadisa", Lenhorn Sándor, Deutseh Samu, Szántó Ernő. 1600 koronát jegyzett Belfi János. 500 koronát jegyzett Fried Sándor. 400 koronát jegyzett Kovács József. 200 koronát jegyzett Dániel Sándor. ím A nyírbátori rablógyilkost IS évi fegyházra Ítélték Esküdtszéki főtárgyalás Nyíregyháza, december 7 (A Nyiiridfk tu-ldéir ójától.) Annak a páratlan kegyetlensége végrehajtott bűnténynek, melynek ez évi július hó 1-én Mitics Juon Nyírbátorba internált szerb állampolgár áldozatául esett, tegnap volt az esküdtszéki főtárgyalása. E jogi szempontból is igen érdekes bűnügy tárgyát az képezte, hogy Mitics Juon internált szerbet július hó 2-án a nyírbátori vasúti állomás közelében levő tarló föld egyik félreeső helyén átvágott torokkal s fején több sebből vérezve, holtan találták s teteme két gabonakévével volt. lefedve. A hullától pár lépésnyi távolságban egy pénzes zacskó hevert s félkör alakban mintegy 1-500 koronányi 1, 2 és 5 koronás váltópénz volt a földön szétszórva. A bullán lévő kabát és mellény szét volt gombolva, ugv. hogy az azt felfedező is mindjárt gondolhatta, hogy a tettes áldozata mellényének belső zsebében is kutathatott, onnan pénzt vehető 11 ki. szóval rablógyilkosság esete forog fenn. A nyomozni s az ezzel teljesen öszhángzásban lévő főtárgyalás adataival bizonyítást nyert, hogy az elhalt Mitics Juon 1917. juIíus 1-én délután 2-3 óra között egyik internált társával Szinjakovics Pál orosz állampolgárral sétálni mentek a nyírbátori vasúti állomás közelébe. Estcre egyikük sem tért vissza. Másnap Mitics Juon holttestét felfedezték, Szinjakovics Pált ellenben csak fi- 7 nap múlva találták fel Debrecenben s olt nyomban őrizet

1be is helyezték. Elfogatásakor 210 K készpénzt s több uj ruhaneműi találtak nála. Megállapitolta a nyomozal, hogy eltűnése napján viseli ruháját eladta, ujakat vásárolt. és ezenkívül még különböző ruhaneműnek bevásárlására mintegy 220 K-t elköltött. A vádlott ugy a nyomozal. mint a főtárgyaláson tagadta bűnösségét s előadta. ho;,y ő a jelzett napon délután 4-ig tényleg együtt sétált Mitics Juonnal a vasúti állomáson, majd az ennek közelében levő erdő széléig, itl azonban elvált Miticstől, a vasúti állomásra meni, hogy a 6 órai vonattal fülbaja gyógyítása végett Debrecenbe utazzon. Hogy Mitics merre ment, nem tudja, ö a jelzell erdő szélétől jóval távol eső gyilkosság színhelyén vele nem is járt. Előadta, hoogv Debrecenbe mint máskor ugy most is engedély nélkül utazott s ruháit azért adta el, mert már nagyon viseltesek voltak, pénze volt arra, hogy ujat vegyen, mert munkájával keresett annyit, hogy pár száz koronát megtakaríthatott, ö úgymond, az elhalttal jó viszonyban volt, neki tudomása arról, hogy elhaltnak mennyi pénze van, s hol tartja nem volt. A nyomozal megállapította, hogy a vádlott az általa jelzett vonattal el nem utazóit. Ezt vallották a vonatkísérő kalauzok és jegypénztáraok is, akik a vádlottal igen jól ismerték. Vádlott senkit sem tudott megnevezni, aki őt látta volna elutazni, vagy a vonatra várakozni, pedig ő Nyírbátorban sok embert ismert s őt is igen sokan ismerték. Pénzt csak annyit keresett, amennyi létének fentartására szükséges volt, abból semmit nem takaríthatott meg. Debrecenben bujkált Elfogatásakor a bűneset napján keletkezlhetelt homlok és kézsérüléseket állapított meg rajta az orvosi vizsgálat. Ezekre vádlott azt adta elő. hogy favágás közben szerezte. A/, orvos azt, hogy a pénzes zacskóval ejtett ütéstől, kezén pedig késsel. Az ügyész az előre megfontolt szándékot bizonyítva nem látván, vádját gyilkosság és rablás bűntettéről, szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettére szállította le. Az esküdtek ebben bűnösnek is mondották ki és szándékos emberölés bűntettével párosult rablás büntette miatt a Btk. 92. szakaszával életfogytiglani fegyház helyett 15 évi fegyházra, s büntetéséinek kitöltése után az ország területéről kiutasításra, a visszatéréstől örökre eltiltásra itélte. Az ítélet- ellen a közvádló és a védő semmiségi panaszt jelentetlek be. § Pl APAI. MOZ

GÓ j Péntek—Szombat—Vasárnap $ L£0N VICTOR világhírű regénye után | A koldusgróf f Szinmü 4 felvonásban | és a fényes kisérő-müsor Előadások: d. u. 4. fél 6, este 7, fél 9 § Városi Színház Mozgó Péntek—Szombat—Vasárnap Világszenzáció! P. Menichellivel A „Nőstény tigrist" is fölülmúlja. Hétfő-Kedd L I A N A KAIDDAL A SVIHÁEOK Vígjáték. 2359—2—1