Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-12-06 / 271. szám

XXXVUi. évfolyam * 271. stám U^fizdfo: Egésa ev» M K, ttléwe.., IS K, negyedévre 8 K, egy bdnapra 0 IC uawm Taattőknss félévre 115 korona, á £sab«lcwtess®?ei Meuégí jegy&S* ét a S£*»»ie&7áme£yei ?Kait6efy*33Jeí !IÍ*SMH fcSzlfc-RY* £zerkesrí£iség és Küd/íöivate!} SZéCííENyj-ÖT fc SZÁM. nurai «tkm in. FO&TA6MC««I i Kérfzatokfá vissza. Nylregybá-a, Í917, december 6. POLITIKAI NAPILAP Csütörtök A románok is fegyverszünetet kérnek Budapest, december 5 (A Nyirvidék tudúeüájáUl.) A főhadiszállásról jelentik: Keleten Lipót herceg tábornagynál a fegyverszünetre vonatkozó tár­gyalások az orosz meghatalmazottakkal tovább folynak, A Dnyeszter és a Fekete-tenger között álló román és orosz csapatok főpar^ncsnoksága avval fordult József főherceg vezérez­redeshez és Mackensen vezértábornagyhoz, hogy tárgyalást kíván­nak folytatni a fegyverszünet dolgában. A hadvezetők beleegyezően válaszoltak a román és az orosz kiküldötteknek, akik a folyta­tandó tárgyalások színhelyéi e utaztak. A Hétközség főn síkján Conrád vezérezredes csapatai elfoglaltak né­hány magaslati állást A vezérkar föndke. Budapest, deeemter i (Saját tudósítónktól) Bécsből telefonálják, hogy oda érkezett jelen­tések szerint a román csapatok a fegyverszünetre vonatkozó tárgyalások megkezdése előtt már beszüntették a tüzelést. Milyen alapon tárgyalunk Oroszországgal? Gzernin külügyi expozéja Badapest, decembet 5 (J Nyirvidék tudfaildjátél.) Bécsből jelentik: Czernin külügymi­niszter a magy ar delegáció tegnapi ülé­sén a következő ekszpozét terjesztette elő. A legutólsó delegáció ülésezése óta több mint három esztendő telt el és az­óta világtörténelmi események játszódtak le. A monarchia szövetségeseivel legyőz­hetetlenül áll példátlan túlerővel szemben. Küzdelmünk közepette elhunyt 1. Ferenc József, akinek nem adatott meg, hogy megérje a békét. Az ekszpozé részletesen vázolja ezután a háború előtt történt eseményeket, az olasz-török, majcl a két balkáni háborút és leszögezi, hogy a bu­karesti szerződés nem teremthetett uj helyzetet. Törökország területeitől meg­csonkítva, Bulgária csalárdul megfosztva állottak, mig Szerbia területében meggya­rapodott. Románia dicstelen és vértelen bevonulás utján birtokába jutott Dobrud­zának. Szerbia és Montenegró monarchia ellenes akciókat szítottak és ezekben Oroszország támogatására számítottak. A sarejevói merénylet ezután megindította a lavinát és a monarchiára elérkezett a sorsdöntő lóra. Nem volt szabad gyöngé­nek lennünk, ha nem akartuk, hogy a mo­narchia alapjaiban rendüljön meg. Szer­bia Pétervár intésére nem adott kielégítő választ jegyzékünkre és Oroszország moz­gósítása már Németországnak szólótt^na­| ga után vonva hasonló rendszabályokat. • Egymást követlék, Franciaország, Anglia és Japán hadbalépése. Mi védekezésül ra­gadtunk fegyvert hóditó szándék nélkül. Küzdelmünk a létnek, vagy nem lét­nek volt a küzdelme és amit hadseregünk szárazon vagy vizén véghez vitt, az az utókor millióit fogja bámulatba ejteni.— Nemzedékünk eme hősiességére bizton tá­maszkodhat. a monarchia jövője, szövet­ségeseinkkel kiáltottuk a tüzpróbát. Megemlékezik ezután az ekszpozé uj szövetségeseinkről, Bulgáriáról és Török­országról, akik bizonnyára nem bánták meg a hozzánk való csatiokozást. Meg­emlékezik Románia és Olaszország árulá­sáról és leszögezi, hogy Olaszország már akkor megszegte a szövetségi hűséget, mi­kor semlegességi nyilatkozatot tett és e lépésével ellenségeinket nagy katonai elő­nyökhöz juttatta. Olaszország árulását drágán fizette meg, a Bécsbe remélt bevo­nulás helyett százezrek életével fizetett !a tizenegy Isonzó-csatában. Eljött végre az idő, amikor támadásba mehettünk át, és ma nagykiterjedésű olasz területet tartunk megszállva, kézizálogként a béke­tárgyalások idejére. Románia mindig al­kalmat keresett, hogy bennünket hátba­támadjon, magyar vármegyékre áhító­zoott és többször megkísérelte semlegésséi­gének területek átengedésével való meg­vásárlását. Romániára való megsemmisí­tő csapásunk a német-bolgár haderőnek idejekorán köszönhető. Szörnyű igazságo­san torolta meg a sors Románia árulását. Romániának és Olaszországnak kilátásba helyezett antant ígéretek semmivé fosz­lottak. Görögországnak sem sikerült sem­legességét megőriznie és a civilizált világ részvéttel fordul feléje. A keleti harctéren elért sikereink le­hetővétették a lengyel állani visszaállítását A háború után Lengyelország önmaga ha­tározhat állami jövője fölött. A legfontosabb esemény még a Né­metország és Amerika közötti hadüzenet és az Oroszországi forradalom. A monarc­hia és Amerika között a diplomáciai vi­szony, megszakítása szükségszerű következ­mény volt. Az orosz átalakulásról még nem mondhatok végleges ítéletet. Az esemé­nyek rombadőltek. A dolgok fejlődését le­hetetlen megjósolni. Az orosz kormánnyal mindenkor készek voltunk a béketárgya­lásra, most is rokonszenvvel kisérjük az orosz nép béketörekvéseit és őszinte kí­vánságunk, hogy a jó szomszédi viszony vi sszaállitt assék. Hálával emlékezik meg a külügymi­niszter a pápa békeakciójáról és a sem­legesek gyakran értékes szolgálatairól. Megállapítja, hogy a monarchia ön­védelmi" harcában sikerrel állta meg he­lyét, katonai és tengeri hatalmunk területi, és pénzügyi helyzetünk szilárd, a jövő ki­látásai bizalomkeltők Ellenfeleink fokozó­dó kimerülése, offenziváik sikertelensége, buvárhajóink veszedelmének növelése jo­gosulttá teszi azt a föltevést, hogy a leg­nehezebben már tul vagyunk. Fölemelt fő­yel várhatjuk a derengő békehajnalt. Hogy Ibéketárgyalásra eddig nem került sor, az az antant hibája, mert latbavetették be­folyásukat Oroszországban a békepoliti­ka megakadályozására. Célunk olyan békekötés, mely a monarchia szabadságát, területi integ­ritását csorbittallanul biztosítja. Nem törekszünk területszerzésre, gazdasági elnyomásra, csak biztosítékot követer lünk akadálytalan fejlődésünkre, amit a fegyverkezés csökkentésével, a tenge­rek szabadságának biztosításával, és a döntőbíróság Intézményével érhetünk el. Oroszországgal most ezen az alapon tárgyalunk. Hogy va}o/n ellenfeleink is tárgyalásba bocsátkoznak-e. nem tud­hatjuk, lehetetlen azonban békecél/ain­kat minden időkre megállapítani, ha anneksziós törekvésekkel szemben ra­gaszkodnunk kellene a háborúhoz. Re­mélem, a békét elérhetjük ezen az ala­pon. rflemesetben kikéáyszeritjük azt. Sadapmt, december 5 (A Nuirvidék tudómtójátúi Bécsből jelentik: A magyar delegá­ció hadügyi albizottsága ma délelőtt tar­tott ülést, amelyen a hadügyminiszter el­mondta ekszpozé ját. irt 10 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom