Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-29 / 164. szám

JStYIRVIDÉX A választási_küzdelmek Szabó István Nyíregyházán (A Nyirvidék tudósítójától.) Nyíregyháza, julius 28. Az a lelkes tábor, amely Fényes László mögé tömörült a Nyíregyházán megindult képviselő választási küzdelemben, nap ról-napra hatalmas arányokban növekedik és nagy

r akarattal, energiával és lelkesedéssel igyekeznek diadalra vinni Fényes László tiszta zászlóját. Ennek a pártnak, amely a polgárság szabad akaratnyilvánításának biztosítása és a politikai igazmondás teljes kivívásáért küzd, a legerősebb támasza Nyíregyházán a kisgazdák tekintélyes tábora és ez a képviselőválasztás az első alkalom, amikor a nyíregyházi kizgazdák a maguk érdekében bontanak zászlót. •Nagyon természetes, hogy a nyíregyházi kisgazdák eme zászlóbontása az Országgyűlési Kisgazdapárt teljes rokonérzésével és helyeslésével találkozott. Éppen ezért jön Nyíregyházára a kisgazdák országos hírű, kiváló vezére: Szabó István országgyűlési képviselő. A somogyi kisgazdák nagyképességü és kiválóan hatalmas szervező erejű képviselője volt a legelső ebben az országban, aki átlátta a magyar kisgazdatársadalom hatalmas erejét és a ki legelőször' osztályöntudatra ébresztette a magyar kisgazdákat, azt az osztályt, amelyet addig minden politikai párt és minden társadalmi irányzat kihasznált, a maga céljaira kötött le és amelynek ezer és ezer jogos kívánságát észre sem vették azok, akik a kisgazdák vállán kerültek a magyar parlamentbe. Szabó István becsületes munkával, komoly igyekezettel, fáradhatatlan szorgalommal és bámulatosan nagy politikai éleslátással vezette rá a kisgazdákat arra, hogy elvesznek, elnyomorodnak végképpen ebben az országban, ha nem követelik meg maguknak és az őket segítőknek azt a helyet a parlamentben, amely számuk és erejük folytán megilleti őket. Országos és nagy szervezet ma már az, amely a kisgazda-érdekek védelmén dolgozik és amelynek ma is Szabó István a lelke. De a kisgazdáknak ez a nyitott szemű, nyilt szívű, helyes politikai érzékkel megáldott vezére azt is átlátta, hogy a magyar politika éppen ugy elhanyagolta az összes kisemberek érdekeit, mint a kisgazdákét, jól tudta, hogy csak akkor lesz egészséges a magyar közélet, ha minden kisember vállvetve küzd a többiért és ezért pártjának programmpontjaiban ott szerepel minden olyan kérdés, amelynek becsületes megoldása a kisemberek érdeke. És itt találkozott Szabó István politikai programmja azokkal az irányelvekkel, amelyek Fényes László közéleti szereplését vezették, és amelyekért küzdeni kiván az országgyűlésben is. Minden kisember érdekeinek előbbrevitele és az eddig elvonatkozott politikának a való élethez leendő közeihozása, a közéleti tisztaság és a politikai őszinteség, a kisemberek Magyarországának az eljövetele az, amiért egész lelkével dolgozik Szabó István éppen ugy, mint Fényes László. Ma, amikor ennek a szellemnek a teljes és becsületes megteremtése egyre nagyobb és hatalmasabb tömegek célja és amikor ez a cél találkozik az uralkodó akaratával is, boldogan és reménnyel látja Nyíregyháza dolgozó népe ennek a két kiváló férfiúnak az együttműködését és őszinte szeretettel, tisztelettel várja ez a polgárság Szabó Istvánt Nyíregyháza falai közé. Szabó Istvánt, akit a kisgazdák olyan fanatikus szeretettel vesznek .körül, a legnagyobb tiszteletet találja személye iránt mindenütt ebben a városban és ennek a polgárságnak minden vágya, hogy az a zászló, amelyet Fényes László bontott ki és amelynek magasra emelésében Szabó István olyan nemes szívvel állott közénk, becsülettel, tisztasággal diadalra jusson. Ma este érkezik Nyíregyházára Szabó István, ikit a vasútnál a kisgazdákon kívül szeretettel fogad a polgárság többi elemeinek a küldöttsége is. A vasúttól a Gazda-Otthonba hajtatnak, ahol kiváló gazdatársuk tiszteletére szükkörü vacsorát adnak a gazdák. Erre a vacsorára a gazdák Fényes Lászlót is meghívták. Holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor a gazdák összegyűlnek a Gazda-Otthonban, Szabó István kiván velük beszélgetni. Délután három órakor Fényes László pártja a Korona-szálló nagytermében gyűlést tart amelyen Fényes Lászlón kivül — ugy tudjuk — Szabó István is megjelenik és beszédet mond. Ezen a gyűlésen a polgárság lelkes ünneplésben készül részesíteni a kisgazdák országos hirü, kiváló vezérét. m* mwwwepetsfuwww* 1917. julius 29

. Levél a „csőcselék" röl Geduly Henrik püspök ur két fővárosi lapban egy nyilatkozatot tett közzé, amely nyilatkozatnak utolsó része igy szól: „A száraz tényállás az, hogy Somogyi közjegyző a legmesszebbmenő pártatlansággal és elnéző türelemmel hallgatta az ez alkalomra felbérelt csőcselék lármáját, majd korrekt felhívást intézett hozzájuk, hogy aki nem tagja a 200-as bizottságnak, hagyja el a tanácskozási termet. Végre az ottmaradt mintegy 120 bizottsági tagot felszólította, hogy aki egyesült függetlenségi jelöltet kiván, álljon jobbra, aki pártokon kívülit, menjen a baloldalra. Ekkor jobbról kilencven, balról 26 választópolgár állott s a jobboldal engem kiáltott ki képviselőnek. Egy bizonyos : hogy Fényes László ur a háború kellős közepén turbulens elemek felizgatásával akarja veszett ügyét valahogy mentegetni." Ha csak a személyemet gyanúsította Volna a püspök ur, akkor elhaladtam volna nyilatkozata mellett. De csőcseléknek iievezte azokat a polgárokat, akik semmi tegyebet nem tettek, mint az én nevemet éljenezték és nem az övét. Ezért nem hagyom szó nélkül a nyilatkozatot. Püspök ur, méltóztassék az evangéliumot fölütni, méltóztatik majd ott találni, hogy nem csak nekünk gyarló embereknek nem lehet embereket, akik élnek és dolgoznak, lebecsmérelni, hanem Krisztus maga járt elől jó példával: amikor nem a főpapokat és egyéb főranguakat tisztelte meg azzal, hogy őt követhessék, hanem halászokat, egyszerű vámszedőket, akiket az akkori főpapok nagyrésze szintén csőcseléknek nevezett. Püspök ur, «a világháború kellős közepén» már olyan időket élünk, hogy ilyen hangon polgárokról beszélni nem szabad. Egészen mellékes, hogy a kétszázas bizottság ama jelölő ülésén, amelyre minden függetlenségi választó polgár- meghívatott, kiparancsolni őket tehát ildomtalanság volt: nem is egyszerű szegény emberek voltak jelen, hanem olyanok, akiknek szavazati joguk van, tehát előkelő gazdák, iparosok, kereskedők, hivatalnokok. Ezeket, püspök ur «cső csel ék»-nek és « turbulens elemeknek® nevezni senkihez nem illő, annál kevésbbé ahhoz, akinek köntöse azt mutatja, hogy az Ur szolgája lenne! Arra. hogy hányan voltak a püspök ur mellett, hányan mellettem, nem is térek ki. Én nem voltam ott, a püspök ur sem volt ott s talán rosszul informálták. De azt a hangot, amelyet nyilatkozatában a püspök ur megütni jórtak látott, szépen kérem hagyjuk el. Ha már megir valaki ilyen elhamarkodott levelet, kérje viszsza, hogy meggondolta a dolgot. Hiszen volt már ilyen eset a világon, ugyebár? Fényes László. ÜBndbehozzák a város háztartásét Az alispán leirata Nyíregyháza, julius 23. (A Nyirvidék tudósitójától.) Mikecz Dezső alispán pár nappal ezelőtt nagyfontosságú és igen érdekes leiratot intézett Nyíregyháza városához. Az alispán vagyoni'ölügyeleti jogánál fogva, tud valevőleg állandóan figyelemmel kiséri iá város vagycui helyzetét és a legutóbbi időben arra a tapasztalatra jutott, hogy — Nyíregyháza városánál a pótadó rövid idő alatt oly rohamos^ emelkedett, hogy komolyan számolni kell azzal, hogy a város által már átvállalt vagy kilátásba helyezett kötelezettségek e póladó terhét még jelentékenyebb mértékben sulyosbbitani fogják. Hangsúlyozza az alispán, hogy tudatában van ugyan annak, hogy ezt a helyzetet főképen a háború idézte elő, mégis jóakaratulag figyelmezteti a város vezetőségét, hogy a város háztartásánál a teherbírás már elérkezett ahhoz a határvonalhoz, amelyen túlmenve. — a bevételek és kiadások nélkülözhetetlen egyensúlya s a város teherbíró képessége veszélyeztetettn eklálszik. Annál inkább igv van ez, mert a háború után a föladatok egész sora vár megoldásra és ezek a város péuzügyi képességét jelentékenyen igénybe fogják venni. Éppen ezért figyelmébe ajánlja az alispán a városnak, hogy a város a jövőben esetleg vállalandó terhek kérdéseinek elbírálásánál a legnagyobb körültekintést és óvatosságot tanúsítsa, másrészt pedig tegye komoly tanulmány tárgyává azt, hogy mikép lehet a város jövedelmeit fokozni, kiadásait pedig esetleg ccsökkenteni, hogy igy a pénzügyi egyensúly teljesen lielyre.állva, Nyíregyháza tovább haladjon a fejlődés utján. A tanács és a szakosztályok behatóan foglalkoztak íz alispán leiratával és arra a megállapodásra jutottak, hogy egy bizottság kiküldését javasolják a képviselőtestületnek Ez a bizottság egyrészt azt lesz hivatva vizsgálat alá venni, hogy miként lehelne apasztani a város kiadásait, másrészt pedig propoziciókat tenne arra, mi-