Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-04 / 142. szám

J P jfafussy Dezsőt fölmentette e király főispáni állásától Nyíregyháza, julius 3 (A Nyirvidék tudósítójától.) A hivatalos láp ma reggel megjelent száma mint fővárosi munkatársunk te­lefonon jelenti — királyi kéziratot közöl, amelylíeu az uralkodó Ujfalussy Dezső dr.-t fölmenti Szabolcsvármegye főispáni állásától és megbízza, hogy utódja kineve­zéséig tovább vezesse a főispáni hivatalt. Az erről szóló királyi kézirat igv szól: Ot­Magyar belügyminiszterem előter­jesztésére dr. Ujfalussy Dezsőt, Szabolcs vármegye főispánját állásától saját ké­relmére buzgó és eredményes szolgála­tainak elismerése mellett fölmentem és egyben tekintettel a jelen háborús vi­szonyokra. megengedem, hogy a főis­páni teendőket továbbra is ellássa, illet­ve megbízom azok vitelével utóda kine­vezéséig. vagy míg azok ellátásáról más­képpen történik intézkedés. Laxenburg. 1917. junius 14. KÁROLY, sk. Sándor János, sk. saasüíswsf! Nincs tégla Nyíregyházán Megakadnak a javítások Szünetelnek a téglagyárak Nyíregyháza, julius 3 (A Nyirvidék tudósítójától.) A háborús bajokhoz most — mint szakértők köréből közlik velünk — ujabb nyomorúság járul Nyíregyházán. Most de­rűit ki ugyanis, hogy Nyíregyháza városá­ban olyan nagv a téglahiány, hogy már a legközelebbi hetekben meg fog akadni az épületek javítása, mert a ma még raktáron levő tégla éppenséggel nem elegendő a legszükségesebb munkálatokra sem. A nyíregyházi téglagyárak már a há­ború elején kénytelenek voltak beszüntet­ni áz üzemüket, mert nem kaptak megfele­lő munkaerőt és mert az előállítási költ­ségek hihetetlen mértékben megdrágultak ugy, hogy a termelési költségek arányában nem lehetett volna emelni a tégla árát. — Közvetlenül a háború kitörése előtt ter­vezte a város, hogy az általa készítőit téglamennyiség fölhaszn álásával téglagyá­rat épít ér, csak az építendő téglagyár nagy ságán voltak még viták, de abban egyetér­tett a képviselőtestület, hogy a téglagyár­tásban részt kell vennie magának a város­nak is. Közben kitört a háború és nemhogy a város téglagyára épült volna föl. de még a meglevő nyíregyházi téglagyárak is be­szüntették üzemüket. Még akkor volt rak­táron tégla valamennyi téglagyárban, de apránként fölhasználódott az egész meny­nyi ség és ma már annyi tégla sincs a vá­rosban, amennyi ia legszükségesebb javí­tásokra elegendő volna. Nagyon természetes, hogy a város — nem nézheti szó nélkül ezt az állapotot és meg ke.U keresnie a módot ahhoz, hogy a város közönsége tégla nélkül ne marad­jon. Nemcsak arra kell gondolni, hogy a tataro;ási munkákat el kell végezni, kü­lönben igen sok épület annyira megrom­lik, hogy később csak igen nagy költség­gel hozható rendbe, hanem arra is, hogy a háború bármikor befejeződhetik és ak­kor (jgysrerre nagy mennyiségű téglára lesz szükség. Nem gondolunk most arra. hogy a város éppen a háborru alatt való­sítsa meg a téglagyár építését, de valami­nek történnie kell és a véleményünk sze­riül az volna a legegyszerűbb megoldás, ha a város a maga erkölcsi támogatásával hozzásegítené a nyíregyházi téglagyárakat ahhoz, hogy újból megkezdjék a tégla­gvártást legalább abban a mértékben, — amennyi a javítási munkálatokhoz okvet­lenül kell és hogy az esetleges gyors válto­zásnál legalább az építkezés megindilásá nál tudjanak anyagot adni. Ezzel szemben aztán a városnak joga és módja volna ahhoz, hogy a maga erköl­csi befolyásával irányt szabjon a téglaá­rak alakulásának. Helyes volna, ha a vá­ros vezetősége ebben a kérdésben men­tül előbh tárgyalásokat kezdene az érde­keltekkel és szakértők meghallgatása il­lán komoly lépésre határozná el magát. Az ország földje A legértékesebb koronázási emlék Budapest, julius •': A káprázatos, örökké emlékezetes ko ronázási ünnep kimagasló mozzanata volt az a lélekemelő jelenet, amikor délceg, ifjú királyunk hófehér paripán felvágta­tott a koronázási dombra és Szent István kardjával a világ négy tája felé sújtva, fo­gadalmat tett, hogy az országot minden ellenségtől .megoltalmazza. A nemes esküt azon a földön tette, amelyet ötvenhét ma­gyar vármegye és hat magyar város vala­mely történelmi fontosságú területéről kül dött a koronázási domb felépítéséhez Az egész ország földjén. Ezt a földet a*koronázási ünnepet ren­dező bizottság a Hadsegélyező Hivatal és az Auguszta Alap rendelkezésére bocsá­totta, hogy megfelelő formában értékesítse a'Nemzet Háza és a hadiözvegyek, hadiár­vák javára. A két hadijótékonycélu intéz­mény a koronázási ünnep szent szimbólu­mát," Szent István koronáját üvegből elké­szitette, amelynek belsejét a koronázási domb földjével megtöltötte, hiteles okirat­tal lezárta és- most forgalomba hozza, — hogy az ország földje, amelyen ifjú u­ralkodónk Szent Ist ván palástjával a vál­lán, Szent István koronájával a fején és Szent István kardjával a kezében esküt tett, históriai örök ereklyeként szálljon vissza az ország lelkes, hazafias népé­hez, a nagy idők. nemes céljait szolgálja, a rokkantaknak, hadiözvegyeknek nyomo­rát enyhítse, jövőjükről gondoskodjék, — könynyeiket felszárítsa, gondjaikat elosz­lassa. A királyi esküvel megszentelt föld már maga is a fogadalom célját szolgálja: a legveszedelmesebb ellenséggel, a nyomor­ral szemben oltalmazza a háború hőseit, a háború könnyező mártírjait. A koroná­zásnak szebb, hatalmasabb, örökké becse­sebb emléke nincs, mint ez az üvegből ké­szült magyar korona, amely a koronázási domb földjének egy darabját zárja ma­gába. A két hadi jótékonycélu intézmény — csak korlátolt számban, s ezért megszá­mozva hozta forgalomba az emléket és így ajánlatos, hogy aki hozzá akar jutni, mi­nél előbb szerezze meg. Egy emlék ára a koronázási domb földjének históriai is­mertetésével együtt 10 korona. Megrendel­hető a «Koronázási Domb Földjét Érté­Ékesitő Bizottságnál», V. Akadémia-utca 17. Hadsegélyező Hivatal. Kapható ia Hadsegélyező Hivatal el­árusító üzleteiben, az Auguszta Alap .Jó­zsef-téri üzletében, Marton Alajosnál vá­czi-ulca 12. szám alatt. Aki az emléket megveszi, történelmi érték birtokába jut és ugyanakkor áldoz a rokkant bősöknek, hadi-árváknak és öz­vegyeknek 1917 . julius 4 Dünkírchen bombázása Budapest, julius3 (A Nyírvidék tudósítójától.) Genfből táviratozzák, hogy a Felit Pa­risjen jelentése szerint Dünkírchent a múlt hó 27-én reggel öt órától délutánig nehéz ágyukból lőtték. Összesen -18 löve­dék hullott a városra. Akció a német választójogért Budapest, julius t (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlini ői jelentik; hogy a német köz­vélemény egyre hangosabban sürgeti a kormánynál a császár húsvéti nyilatkoza­tának megfelelő választójogi reform meg­alkotását. Az agitáció, amelyben a konzer­vatív párt kivételével az összes pártok po­litikusai részt vesznek, oda irányul, hogy a kormány a lehető legrövidebb időn belül nyújtsa be a választójogi törvényjavasla­tot. ' Prohászka a választójogról Budapest, julius 3 (A Nyirvidék tudósítójától). Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök Az Est munkatársa előtt nyilatko­zott a választói jog reformjáról: - A főrendiház mondotta — még fogja szavazni, mert meg kell szavaznia a választójogi törvényjavaslatot. Az a fő, ­hogy azt ne hamis lobogó alatt nyújtsák be. Azután Tiszáról nyilatkozott, aki ­mondotta a püspök — többet ártott az or­szágnak. mint a demokrácia és a hecc­káplánok. Tiszának be kellett volna lát­nia, hogy a népet szervezni kell. mindenek előtt pedig iskolázni. Abban igaza van — Tiszának, hogy a falvakban nem lehet be­hozni a titkos szavazást. A legfontosabb talán az egész reformnál a korteskedés, etetés-itatás megszüntetése. Egy elvet — mindenesetre föl kell állítani: aki nem tud magyarul, sem választó nem lehel, sem meg nem választható. frlimsztertanács Budapest, julius 3 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Magy. Tud. jelenti: A kormány ma délelőtt Eszterházy Móricz gróf miniszter­elnök elnöklésével minisztertanácsot tar­tott, amelyen az uj főispánok kinevezésé­ről és a záróra kitolásáról tárgyaltak. (erenszki bejelenti az offenzívát Budapesf, julius 3. (A Nyirvidék tudósítójától) Pétervárról jelentik, hogy Kerenszky hadügyminiszter táviratilag értesítette — Lvov herceg miniszterelnököt, hogy az o­rosz hadsereg négy havi szünet után új­ból megkezdette az offenzívát, amelynek első napjai a legszebb reményekre jogosí­tanak. Kémkedő miniszteri hivatalnok Bn.lapest, julius 3. iA Nyirvidék tudósítójától.) A honvédhadbiróság ügyészségének a megkeresésére ma délelőtt letartóztatták Gömörv Ferenc földmivelésügyi minisz­tériumi napidijast, akit kémkedéssel gya­núsítanak Gömörv a háború második é­vében egy hónapra eltűnt Budapestről és mikor visszatért azt mondotta, hogy Er­délyben, a román határon járt, ott utakat épített és fívvel sok pénzt keresett. Ugyan­csak kémkedés gyanúja miatt letartóztat­ták Gömöry kedvesét, Heller Ilona artis­talányt és édesapját, a műegyetem főpe­delusát. Ez utóbbi lakásán házkutatást tar­tottak, és ez alkalommal egy bőröndben — ísok. Romániából származó sifrirozott le­velet talál+ak

Next

/
Oldalképek
Tartalom