Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)
1917-07-04 / 142. szám
J P jfafussy Dezsőt fölmentette e király főispáni állásától Nyíregyháza, julius 3 (A Nyirvidék tudósítójától.) A hivatalos láp ma reggel megjelent száma mint fővárosi munkatársunk telefonon jelenti — királyi kéziratot közöl, amelylíeu az uralkodó Ujfalussy Dezső dr.-t fölmenti Szabolcsvármegye főispáni állásától és megbízza, hogy utódja kinevezéséig tovább vezesse a főispáni hivatalt. Az erről szóló királyi kézirat igv szól: OtMagyar belügyminiszterem előterjesztésére dr. Ujfalussy Dezsőt, Szabolcs vármegye főispánját állásától saját kérelmére buzgó és eredményes szolgálatainak elismerése mellett fölmentem és egyben tekintettel a jelen háborús viszonyokra. megengedem, hogy a főispáni teendőket továbbra is ellássa, illetve megbízom azok vitelével utóda kinevezéséig. vagy míg azok ellátásáról másképpen történik intézkedés. Laxenburg. 1917. junius 14. KÁROLY, sk. Sándor János, sk. saasüíswsf! Nincs tégla Nyíregyházán Megakadnak a javítások Szünetelnek a téglagyárak Nyíregyháza, julius 3 (A Nyirvidék tudósítójától.) A háborús bajokhoz most — mint szakértők köréből közlik velünk — ujabb nyomorúság járul Nyíregyházán. Most derűit ki ugyanis, hogy Nyíregyháza városában olyan nagv a téglahiány, hogy már a legközelebbi hetekben meg fog akadni az épületek javítása, mert a ma még raktáron levő tégla éppenséggel nem elegendő a legszükségesebb munkálatokra sem. A nyíregyházi téglagyárak már a háború elején kénytelenek voltak beszüntetni áz üzemüket, mert nem kaptak megfelelő munkaerőt és mert az előállítási költségek hihetetlen mértékben megdrágultak ugy, hogy a termelési költségek arányában nem lehetett volna emelni a tégla árát. — Közvetlenül a háború kitörése előtt tervezte a város, hogy az általa készítőit téglamennyiség fölhaszn álásával téglagyárat épít ér, csak az építendő téglagyár nagy ságán voltak még viták, de abban egyetértett a képviselőtestület, hogy a téglagyártásban részt kell vennie magának a városnak is. Közben kitört a háború és nemhogy a város téglagyára épült volna föl. de még a meglevő nyíregyházi téglagyárak is beszüntették üzemüket. Még akkor volt raktáron tégla valamennyi téglagyárban, de apránként fölhasználódott az egész menynyi ség és ma már annyi tégla sincs a városban, amennyi ia legszükségesebb javításokra elegendő volna. Nagyon természetes, hogy a város — nem nézheti szó nélkül ezt az állapotot és meg ke.U keresnie a módot ahhoz, hogy a város közönsége tégla nélkül ne maradjon. Nemcsak arra kell gondolni, hogy a tataro;ási munkákat el kell végezni, különben igen sok épület annyira megromlik, hogy később csak igen nagy költséggel hozható rendbe, hanem arra is, hogy a háború bármikor befejeződhetik és akkor (jgysrerre nagy mennyiségű téglára lesz szükség. Nem gondolunk most arra. hogy a város éppen a háborru alatt valósítsa meg a téglagyár építését, de valaminek történnie kell és a véleményünk szeriül az volna a legegyszerűbb megoldás, ha a város a maga erkölcsi támogatásával hozzásegítené a nyíregyházi téglagyárakat ahhoz, hogy újból megkezdjék a téglagvártást legalább abban a mértékben, — amennyi a javítási munkálatokhoz okvetlenül kell és hogy az esetleges gyors változásnál legalább az építkezés megindilásá nál tudjanak anyagot adni. Ezzel szemben aztán a városnak joga és módja volna ahhoz, hogy a maga erkölcsi befolyásával irányt szabjon a téglaárak alakulásának. Helyes volna, ha a város vezetősége ebben a kérdésben mentül előbh tárgyalásokat kezdene az érdekeltekkel és szakértők meghallgatása illán komoly lépésre határozná el magát. Az ország földje A legértékesebb koronázási emlék Budapest, julius •': A káprázatos, örökké emlékezetes ko ronázási ünnep kimagasló mozzanata volt az a lélekemelő jelenet, amikor délceg, ifjú királyunk hófehér paripán felvágtatott a koronázási dombra és Szent István kardjával a világ négy tája felé sújtva, fogadalmat tett, hogy az országot minden ellenségtől .megoltalmazza. A nemes esküt azon a földön tette, amelyet ötvenhét magyar vármegye és hat magyar város valamely történelmi fontosságú területéről kül dött a koronázási domb felépítéséhez Az egész ország földjén. Ezt a földet a*koronázási ünnepet rendező bizottság a Hadsegélyező Hivatal és az Auguszta Alap rendelkezésére bocsátotta, hogy megfelelő formában értékesítse a'Nemzet Háza és a hadiözvegyek, hadiárvák javára. A két hadijótékonycélu intézmény a koronázási ünnep szent szimbólumát," Szent István koronáját üvegből elkészitette, amelynek belsejét a koronázási domb földjével megtöltötte, hiteles okirattal lezárta és- most forgalomba hozza, — hogy az ország földje, amelyen ifjú uralkodónk Szent Ist ván palástjával a vállán, Szent István koronájával a fején és Szent István kardjával a kezében esküt tett, históriai örök ereklyeként szálljon vissza az ország lelkes, hazafias népéhez, a nagy idők. nemes céljait szolgálja, a rokkantaknak, hadiözvegyeknek nyomorát enyhítse, jövőjükről gondoskodjék, — könynyeiket felszárítsa, gondjaikat eloszlassa. A királyi esküvel megszentelt föld már maga is a fogadalom célját szolgálja: a legveszedelmesebb ellenséggel, a nyomorral szemben oltalmazza a háború hőseit, a háború könnyező mártírjait. A koronázásnak szebb, hatalmasabb, örökké becsesebb emléke nincs, mint ez az üvegből készült magyar korona, amely a koronázási domb földjének egy darabját zárja magába. A két hadi jótékonycélu intézmény — csak korlátolt számban, s ezért megszámozva hozta forgalomba az emléket és így ajánlatos, hogy aki hozzá akar jutni, minél előbb szerezze meg. Egy emlék ára a koronázási domb földjének históriai ismertetésével együtt 10 korona. Megrendelhető a «Koronázási Domb Földjét ÉrtéÉkesitő Bizottságnál», V. Akadémia-utca 17. Hadsegélyező Hivatal. Kapható ia Hadsegélyező Hivatal elárusító üzleteiben, az Auguszta Alap .József-téri üzletében, Marton Alajosnál váczi-ulca 12. szám alatt. Aki az emléket megveszi, történelmi érték birtokába jut és ugyanakkor áldoz a rokkant bősöknek, hadi-árváknak és özvegyeknek 1917 . julius 4 Dünkírchen bombázása Budapest, julius3 (A Nyírvidék tudósítójától.) Genfből táviratozzák, hogy a Felit Parisjen jelentése szerint Dünkírchent a múlt hó 27-én reggel öt órától délutánig nehéz ágyukból lőtték. Összesen -18 lövedék hullott a városra. Akció a német választójogért Budapest, julius t (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlini ői jelentik; hogy a német közvélemény egyre hangosabban sürgeti a kormánynál a császár húsvéti nyilatkozatának megfelelő választójogi reform megalkotását. Az agitáció, amelyben a konzervatív párt kivételével az összes pártok politikusai részt vesznek, oda irányul, hogy a kormány a lehető legrövidebb időn belül nyújtsa be a választójogi törvényjavaslatot. ' Prohászka a választójogról Budapest, julius 3 (A Nyirvidék tudósítójától). Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök Az Est munkatársa előtt nyilatkozott a választói jog reformjáról: - A főrendiház mondotta — még fogja szavazni, mert meg kell szavaznia a választójogi törvényjavaslatot. Az a fő, hogy azt ne hamis lobogó alatt nyújtsák be. Azután Tiszáról nyilatkozott, aki mondotta a püspök — többet ártott az országnak. mint a demokrácia és a hecckáplánok. Tiszának be kellett volna látnia, hogy a népet szervezni kell. mindenek előtt pedig iskolázni. Abban igaza van — Tiszának, hogy a falvakban nem lehet behozni a titkos szavazást. A legfontosabb talán az egész reformnál a korteskedés, etetés-itatás megszüntetése. Egy elvet — mindenesetre föl kell állítani: aki nem tud magyarul, sem választó nem lehel, sem meg nem választható. frlimsztertanács Budapest, julius 3 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Magy. Tud. jelenti: A kormány ma délelőtt Eszterházy Móricz gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartott, amelyen az uj főispánok kinevezéséről és a záróra kitolásáról tárgyaltak. (erenszki bejelenti az offenzívát Budapesf, julius 3. (A Nyirvidék tudósítójától) Pétervárról jelentik, hogy Kerenszky hadügyminiszter táviratilag értesítette — Lvov herceg miniszterelnököt, hogy az orosz hadsereg négy havi szünet után újból megkezdette az offenzívát, amelynek első napjai a legszebb reményekre jogosítanak. Kémkedő miniszteri hivatalnok Bn.lapest, julius 3. iA Nyirvidék tudósítójától.) A honvédhadbiróság ügyészségének a megkeresésére ma délelőtt letartóztatták Gömörv Ferenc földmivelésügyi minisztériumi napidijast, akit kémkedéssel gyanúsítanak Gömörv a háború második évében egy hónapra eltűnt Budapestről és mikor visszatért azt mondotta, hogy Erdélyben, a román határon járt, ott utakat épített és fívvel sok pénzt keresett. Ugyancsak kémkedés gyanúja miatt letartóztatták Gömöry kedvesét, Heller Ilona artistalányt és édesapját, a műegyetem főpedelusát. Ez utóbbi lakásán házkutatást tartottak, és ez alkalommal egy bőröndben — ísok. Romániából származó sifrirozott levelet talál+ak