Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-26 / 161. szám

ifTmmmi. 1917. julius 26 rmentesítG Társuiat Megszűnik a miniszteri biztosság Nyíregyháza, julius 25. (A Nyirvidék tudósitójától.) A Felsó'szabolcsi Tiszai Armentesitő Társulat évtizedek előtt elvesztette autonómiá­ját és az akkori kormány a vízjogi törvények alapján akkor miniszteri biztost állított a tár­sulat élére. A törvény érteimében ez a mi­niszteri biztos a közgyűlés hatáskörét teljes egészében gyakorolja és mellette csupán egy véleményező bizottság működik, amelynek azonban intézkedési hatásköre nincs. A Ti­szai Armentesitő Társulatnál azután ez a mintegy harminc évvel ezelőtt fölmerült hely­zet fönmaradt és az lett az általános szokás, hogy a társulat miniszteri biztosa a minden­kori szabolcsi főispán volt. Így a legutolsó főispánok, Feilítsch Berthold báró, Vay Gá­bor gróf, Vay Tibor gróf és Ujfalussy Dezső dr. valamennyien egyben miniszteri biztosai is voltak a társulatnak. Az uj kormány most szakított ezzel a gyakorlattal is. Ma érkezett le a vármegye alispánjához Mezőssy Béla földmüvelésügyi miniszter leirata, amelyben közli, hogy Uj­falussy Dezső dr.-t érdemeinek meleg elisme­rése mellett fölmenti a miniszteri biztosság­tól. A leiratnak másik, érdekes része azt közli az alispánnal, hogy a miniszter vissza szán­dékozik állítani a Tiszai Armentesitő Társulat autonómiáját és éppen ezért nem nevez ki Ujfalussy Dezső dr. helyébe miniszteri biz­tost, hanem a miniszteri biztosi teendők el­látásával ideiglenesen Dénes Miklós minisz­teri osztálytanácsost bízza meg, aki mint ke­rületi fölügyelő régóta ösmeri a társulat ügyeit. Mezőssy Béla leirata a következőkép szól : Hivatali elődöm mult év december 5-én kelt leirata kapcsán értesítem a vár­megye közönségét, hogy dr. Ujfalussy Dezső volt főispánt, elém terjesztett lemon­dása folytán a Felsőszabolcsi Tiszai Armen­tesitő és Belvizlevezető Társulatnál viselt miniszteri biztosi állásától, — az ebben tel­jesített buzgó működéséért való elismeré­sem és köszönetem nyilvánítása mellett föl­mentem és miután a társulatot önkormány­zati jogkörébe visszahelyezni óhajtom, a miniszteri biztosi teendőknek a társulati autonom szervezkedés megtörténtéig átme­netileg való ellátásával Dénes Miklós mi­niszteri osztálytanácsos, vízépítési kerületi fölügyelőt bíztam meg. A miniszter intézkedése, amely minden körben a legteljesebb megelégedést kell, hogy keltse, mindenképen helyes. Semmi ok nincs ugyanis arra, hogy a társulat autonómiájától megfosztva működjék és egészen bizonyos, hogy önkormányzati joggal fölruházva is ko­moly, közhasznú munkát fog kifejteni. Arra nézve, hogy az önkormányzati jogát vissza­kapott társulat mikor fogja tartani alakuló közgyűlését, — természetesen még nem tör­tént döntés, mivel az részben az ideiglenes miniszteri biztostól, részben pedig a társulat mostani vezetőségétől függ. Valószínű, hogy szeptemberben, vagy októberben tartandó őszi közgyűlésen fog megalakulni a társulat autonóm szervezete. OPDD OOOCOOOO ÖOOÖC3OG0 D • ö A m. kir. Belügyminiszteri rendelet sz. ö '* MKiíív.urjkiuy teljesen fefcszerel ve, valamint egyes részei legolcsóbban kaphatók Q BLUMBERG JÓZSEF keztyü- és kötsze 1 gyárában, Nyíregyházán, feí Telefon 96. Alapíttatott 1880. fe* r-maamo oamnoaGocios k 05-ös bakák dicsérete Möller alezredes napiparancsa Nyíregyháza, julius 25. (A Nyirvidék tudósítójától.) A legutóbb lefolyt harcokban véres, di­csőséggel teli küzdelmeket vívtak meg a nyíregyházi iiletőségüekből rekrutált 65-ös bakák is, akiknek hősi viselkedését a vezér­kar maga is elismerte. Ennek a dicsőséges időnek legfényesebb okmánya azonban az a napiparancs, amelyet Möller Károly alezredes, a 65-ösök legendás alezredese adott ki és amely a következőket mondja: A 65. gyalogezred julius 6-án, 7-én és 8-án reggel a következő orosz támadá­sokat hárította el : Visszaverte a 19. orosz gyaloghadosztály rohamzászlóalját, mely 400 emberből állott; a „halhatatlanokat" (2400 embert) és a 73., 74., 75. és 76. orosz gya­logezredeket (négyszer 2400 embert). Nem törődött a 60 ütegre becsült ellenséges tü­zérséggel, amely többórás, folyton meg­ujuló pergőtűzzel sújtotta tölcsérfölddé ala­kult állásainkat. Az ellenség támadásait részben elhá­rítottuk, részben az 1. és H./65. sz. zászló­aljaknál elszánt ellentámadással győzelme­sen visszavertük. Csak julius 8-án délben, amikor a meg­ujuló és hihetetlen mértéket elérő tüzér­ségi és aknavető tűz árkainkat földből, hús­ból és csontból való péppé alakította át, vonultunk vissza a jobb oldalról bekerítő és átkaroló ellenség elől győzelmesen, de véres veszteség után, maroknyira elolvadva. A tisztek és legénység a „jamnicai pokolban" az óriási szenvedések dacára emberfeletti magatartást tanúsítottak, győ­zelmi akaratuk hihetetlenül erős és magasz­tos volt. Én, a ti ezredparancsnokotok, aki ju­lius 6-án az első hat órát a derék I./65. körében, a pergőtüz alatt álló Jamnica fa­luban töltöttem, a következő napokban azonban ütközeti állásomban, ahol az egész harci terület előttem állott, tanuja voltam az ellenséges tüzérség hatalmas pusztító munkájának, és ott megrendült szívvel fo­gadtam sürgönyi Ígéreteteket, hogy az utolsó emberig ki fogtok tartani, — meg­hajlok a Ludwig-bakák klasszikus és felül­múlhatatlan hősiessége előtt, akik 1917. julius 6, 7. és 8-án Stanislau mellett ieg­véresebb, de egyúttal legfenségesebb lap­ját örökítették meg az ezred történetének. Az ezred most újjáalakítás alá kerül. Akik azonban az óriási harcot túlélték, az uj ezrednek bizonyságot fognak tenni a félévi becsületes munkával nevelt és julius 6., 7. és 8-án fényesen kipróbált hősies szellemükről. Elvárom, hogy az uj ezred nem lesz rosszabb, mint az állásaiban szétlőtt és szétzúzott gépfegyverei és szétrombolt ak­navetői alatt betemetett régi. SZÍNHÁZ rOűsor: Szerdán itt elöször Vengerkák, a század dráma­szenzációja. Csütörtökön itt másodszor Vengerkák. Pénteken itt harmadszor Vengerkák. Szombaton itt először Lavotta szerelme, legújabb operette. Vasárnap délután félhelyárakkal Balta, nagy ope­rette, este itt másodszor Lavotta szerelme. Hétfőn Gömöry László estéje Tiszavirág, operette. Kedden Seigethy Irén estéje: Csárdáskirálynő, operettesláger, utolsó előadás. Kovács Viora búcsúja. Tegnap búcsú­zott a közönségtől a társulat koloraturénekes­nője, Kovács Viora, e Csárdáskirálynő cím­szerepében. A pompás hangú művésznőt igen meleg ünneplésben részes tette a közönség. Kiss Mariska pénteken búcsúzik. Kiss Mariska, a társulat egyik legértékesebb tagja, akinek sok alakítása marad a közönség em­lékezetében, jövőre szintén nem jön vissza a Patek-társulattal. Kiss Mariska, aki szerepeit mindig nagy drámai készséggel és szívvel játszotta meg, az elmúlt három hónap alatt teljesen benőtte magát a közönség szivébe és minden egyes föllépésekor melegen ünnepel­ték. Utolsó föllépése pénteken lesz a Ven­gerkákban, Pásztor és Góth nagysikerű da­rabjában és ez alkalommal vesz bucsut a nyíregyházi közönségtől. ÚJDONSÁGOK — Mezőssy Béla üdvözlése. Megírtuk, hogy Szabolcsvármegye törvényhatósági bi­zottsága határozatilag kimondotta, hogy Me­zőssy Bélát, a vármegye törvényhatósági bi­zottságának régi, érdemes tagját abból az al­kalomból, hogy a király földmiveiésügyi mi­niszterré nevezte ki, üdvözölni fogja. Mikecz Dezső alispán ennek a határozatnak az alap­ján a következő táviratot intézte Mezőssy Bélához : A mai napon tartott főispáni beiktató közgyűlésünkben elnöklő alispán hivatalo­san is bejelentette azon reánk„ nézve felette örvendetes eseményt, hogy Ő császári és Apostoli királyi Felsége Nagy méltóságodat ezen válságos nehéz időkben Hazánk egyik legfontosabb miniszteri tárcájának az élére állította. Törvényhatósági közgyűlésünk Nagy­méltóságod személye iránt viseltetett nagy­rabecsülése által vezéreltetve, ezen felelős­ség teljes magas méltóságának elfoglalása alkalmából tiszteletteljesen üdvözli s a ve­szélyben forgó Hazánk érdekében kifej­tendő buzgó munkálkodásához erőt és Isten áldását kívánja. — A Sóstó-fürdő e hó 28-án, szomba­ton kuttisztitás miatt zárva lesz. — Foottbal mérkőzés. A Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület vasárnap, e hó 29-én tartja saját pályáján, a bujtosi sporttelepen, hosszú pihenés után első mérkőzését a Deb­receni Egyetértés Vasutas Sportklubbal. A vendég csapat igen jó erőkből áll, tekintve hogy tagjai nagyrészt felmentett, régi fottbal­játékosok. Ettől eltekintve nemrég résztvettek az 1916—17. évi vidéki hadibajnokságban és ott igen szép eredményeket értek el. Játéko­sai nem annyira az erős rámenő játékot kul­tiválják, mint inkább a szép kombinációs já­ték hívei. A Ny. T V. E. néhány régi tagon kívül, csupa ifjú uj erőkből áll és tekintve szorgalmas tréningjüket, első mérkőzésüket becsülettel és remélhetőleg szép eredménnyel fogják végig küzdeni. — A cselédleány büne. Pár héttel eze­lőtt behozták a nyíregyházi Erzsébet közkór­házba Csobádi Piroska ököritói illetőségű 22 éves cselédleányt, akinek a fején komolyabb természetű sérülések voltak. A leányt, aki azt mondotta, hogy szolgálatadójánál leesett a pincébe és eközben sérült meg, gondos ápo­lás alá vették, ennek dacára azonban pár nappal ezelőtt meghalt. Halála után bizalmas értesítést kapott a hatóság, és ennek követ­keztében Krasznay Sándor vizsgálóbíró el­rendelte a cseládleány fölboncolását. Közben azonban a leányt eltemették és így exhumá­lása vált szükségessé. Az exhumálást tegnap ejtették meg és az orvosi vizsgálat megálla­pította, hogy bár a Csobádi Piroska fején levő sérülések igen súlyosak, halálát még sem azok okozták, hanem belső elvérzés. Megál­lapította ugyanis a bizottság, hogy a leány teherbe esett és három hónapos magzatát el­hajtotta magától, orvoshoz azonban félt men­ni, dacára, hogy a műtét következtében sú­lyosan megbetegedett. Pár nappal ezután tényleg leesett egy pincébe, ami állapotát

Next

/
Oldalképek
Tartalom