Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-24 / 159. szám

>> 1917. julius 24 Meskó László installációja Nyíregyháza, julius 23. (A Nyirvidék tudósítójától.) Kevés külső dísszel, de a megbecsülésnek annál komolyabb megnyilatkozásával iktatta be ma délelőtt Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága az uj főispánt, Meskó Lászlót. A hivatalos eskütétel után az alispán valóban emelkedett beszédére mondotta el az uj főispán a beiktató beszédét, amely avval a szónoki nagy képességekkel épült föl, avval a komoly tónussal hangzott el, amelyet megszokott már ez a vármegye Meskónál. Kiváló szónkoi tehetsége, szép előadása és meggyőző hangja egyaránt hozzájárultak ahhoz a sikerhez, amelyet az installációs beszéd elért. Meskó László tartalmas bsszéde hatalmas csoportja volt a komoly ígéreteknek. Átfogták ezek az Ígéretek a vármegyei közélet minden ágát, az emberi együttélés minden lehetőségében támogatást, segítséget és az emberi jogok, a szabad véleménynyilvánítás,

1 a tisztviselők elhatározási szabadságának tökéletes és tiszta védelmét hirdette az uj főispán, akinek ugy a múltja, mint az egyénisége nem ad jogot senkinek ahhoz, hogy az elhangzott Ígéretek becsületes őszinteségében egy pillanatra is kételkedjék. A törvényhatóság örömmel és helyesléssel fogadta az uj főispán kijelentéseit, amelyeket a vármegye jegyzőkönyvében örökitenek meg. A főispán fogadtatása A vármegyeháza homlokzatát és előcsarnokát az elmúlt éjszaka Ízlésesen földíszítették. Tölgyfafüzérrel fonták be a vármegyeháza kerítését, amelyen gazdagon pompázott a nemzetiszínű és a vármegye színeit képviselő zászlók sokasága. Az előcsarnokot is teljesen ellepte a zöld lomb, az erkélyről a magyar nemzetiszínű íobogó mellett pedig ott függött a vármegye ősi zászlaja. Az előcsarnokban Mikecz István vármegyei főjegyzővel az élén a vármegye, Bencs Kálmán dr. h. polgármester vezetésével pedig a város tisztikara várta az uj főispánt, aki pont kilenc órakor érkezett meg a város diszfogatán. Hosszan tartó éljenzés fogadta Meskó Lászlót, majd a vármegye tisztikara nevében Mikecz István főjegyző üdvözölte a vármegye uj jj főispánjáta következőkép : Méltóságos Uram! f Vármegyénk székházának, Méltóságod j! jövőbeni hivatalos működése színhelyének I küszöbénél tisztelettel és szeretettel üd- » vözli Méltóságodat Szabolcsvármegye tisztikara. Válságosán nehéz időkben állította Mél tóságodat ez ősi vármegye élére a politikai helyzetben beállott változás folytán a kormány bizalmából a királyi hatalom. Mi a vármegye tisztviselői, kik immár három évé viseljük vállainkon a nagy idők nagy feladatainak felelősségét és ^súlyos terheit, bizunk a Gondviselésben, hogy ez a változás részünkre megértő és támogató vezetőt és munkatársat hozott, ki hatékonyan segít majd nekünk megoldani azt a feladatot, melynél szebbet magyar köztisztviselő nem ismerhet: egyrészt meg

L adni a létért való küzdelmünkhöz azokat az eszközöket, amelyeket a veszélyben forgó haza a vármegyétől megkíván, másrészt féltő gonddal és érző szívvel termi elviselhetőbbé a vármegye közönsége részére azokat a súlyos szenvedéseket, áldozatokat és megpróbáltatásokat-melyekkel e népet ezen véresen nehéz idők sújtották. Ehez a szép, egész férfit és hü szivet igénylő munkához fogadja Méltóságod Szabolcsvármegye tisztikarának lelkes felajánlkozását s ennek a munkának mocsoktalan zászlaját nyújtom én lnost át Méltóságodnak, hogy lobogtassa azt előttünk tisztán és büszkén, szép feladataink dicsőséges megoldására vezetve. Egy vármegye szülöttei, lakói vagyunk mindannyian, évtizedek óta látjuk az egymás munkáját és küzdelmét a közélet porondján. Mi ismerjük Méltóságodat, Méltóságod ismer minket. Ez a kapocs már is könnyíti az együttes munkát, már is záloga a közös munka sikereinek. Isten hozta, Isten tartsa Méltóságodat közös munkánk szeretett otthonában. A főjegyző üdvözlő szavaira Meskó László meghatottan válaszolt: — A vármegye székházába érkezve — mondotta — és keresztülhaladva a székház előtt elterülő kies kerten, amelynek üdén pompázó zöldje az alispán finom Ízlését dicséri, ugy érzi magát, mint a családfő, aki messzi, nagy útról érkezik haza azokhoz, akik szeretettel, bizalommal várnak reá. A vármegye és a székváros tisztviselőihez ilyen érzelmekkel közeledik, a bizalmat bizalommal, a szeretetet szeretettel, a ragaszkodást ragaszkodással fogja viszonozni Régi ösmerősei egymásnak : ő az uj főispán és a vármegye tisztviselői. Nem egynek, aki most itt dolgozik ebben a nagy komoly épületben, ott volt a bölcsőjénél, másokkal évtizedekken keresztül itt dolgozott a | zöldasztalnál és ezekre az időkre mindig kellemesen fog visszaemlékezni: Az eljövendő munkában, az elvégzendő föladatok megoldásában a tisztikarral mindig egyetértve akar dolgozni és már most Ígérheti hogy mindég szivén fogja viselni a tisztviselők erkölcsi, szellemi és anyagi érdekeit egyaránt. Már most haagsulyozni kívánja, hogy a tisztviselők érdemeit nem csak méltányolni kivánja, hanem jutalmazni is. Dolgozni jön ide és bízik benne, hogy a vármegyei tisztikarban hü, odaadó, lelkes munkatársakra fog találni. Azután Mikecz István főjegyző fölve- -j zette a főispánt a vármegyeházára. Az installáló közgyűlés A vármegyeháza közgyűlési terme teljesen megtelt az installációra egybegyűlt közönséggel. A karzatokon a hölgyek szép sora ült, lent a teremben pedig a lelkészek palástjai tették változatossá a képet. Pontban tíz órakor lépett a teremben a vármegyei tisztikar élén Mikecz Dezső alispán, aki a következő szavakkal nyitotta meg a közgyűlést : Mai közgyűlésünk tárgysorozata jelzi, hogy az egybehivást dr. Meskó László országgyűlési urnák a vármegye főispánjává történt kinevezése tette szükségessé amennyiben a kinevezett uj főispán a mai közgyűlés szine előtt fogja hivatalos- esküjét letenni. Jelentem, hogy törvényhatósági bizottságunk egyik illusztris tagja: Dr Mezőssy Béla őfelsége koronás királyunk bizalma folytán földművelésügyi m. ki:, miniszteré neveztetett ki Önagyrneltósága több mint két évtizede képviseli az országgyűlésen vármegyénk egyik választókerületét s mint egészen fiatal ember vármegyénknél kezdte meg mint tb. aljegyző közpályáját, amikor is saját óhajtására tiszteletbeli minőségben szolgálattételre berendeltetvén, derekasan kivette részét a munkából. Mindnyájan akik őt pályája kezdetén figyelemmel kisérték, a legnagyobb várakozást fűzték az ő fényes képességeihez s ebben a várakozók nem csalódtak, mert rövidesen egyik legértékesebb tagja lett a parlamentnek s immár másodízben, először mint államtitkár, most pedig mint miniszter, tagja a kormánynak A mai viszonyok között talán a legnehezebb tárcák egyike van az ö kezeire bizva és én*biztos vagyok benne, hogy Onagyméltósága fényesen fogja helyét ott is megállani. Indítványozom hogy a törvényhatóság dr. Mezőssy Béla urat földmivelésügyi miniszterré történt kinevezése alkalmából tisztelettel üdvözölje. Bejelentem továbbá, hogy a vármegyének egyik derék, munkás tisztviselője: Mezőssy László főszolgabíró Bereg vármegye főispánjává neveztetett ki. Javaslom hogy őt a törvényhatóság ez alkalomból üdvözölje és főispáni működéséhez sikert kívánjon. Éljenzés követte az alispán szavait, majd a kitűzött pontok letárgyalása következett. A beiktatás Mikecz István főjegyző olvasta föl azután a belügyminiszter leiratát, amelyben közli, hogy a király Meskó László dr. volt főispánt, Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjét nevezte ki Szabolcsvármegye főispánjává. Az alispán proponálta azután, hogy vegye tudomásul a vármegye törvényhatósága a kinevezésért és ősi szokás szerint küldöttséget menesszen az uj főispánért. Id. Kállay András vezetésével Megyery Géza, Haas Ignác, Geduly Henrik és Okolicsányi Béla mentek a főispánért akit a terembeléptekor nagy éljenzés fogadott. Mikecz Dezső alispán fogadta a főispánt és közölte vele, hogy a törvényhatóság tudomásulvette főispánná történt kinevezését és kéri, hogy a hivatalos eskü letételével vegye át az elnöki széket. A vármegyei főjegyző olvasta az eskümintát, a melyet érces hangon mondott utána a főispán. Az eskütétel után ismét fölhangzott az éljenzés, majd az alispán a következő, magas szárnyalású beszéddel üdvözölte a főispánt. Az alispán beszéde Méltóságod hivatali esküjének letételével immár a főispáni joghatóság birtokában lépvén: van szerencsém ezennel az elnöki széket mint Szabolcsvármegye törvényes főispánjának átadni. A vérzivataros háború megujult küzdelmei között, olyan időben, amikor a harctereken bömbölő ágyuk hangja a mi áldott szabolcsi rónáinkon is hallható, amiclőn a vasutak szakadatlanul szállítják a betörni szándékozó ellenség visszaszorítására hivatott katonaságot vármegyénken keresztül és a Nyíregyházán létesült tartalékkórház egymásután fogadja magába a sebesült szállító vonatok szomorú s is mindnyájunknak oly fájdalmas terhét: ez aggodalommal terhes napokban foglalja el Méltóságod főispáni állását, mellőzve az ilyenkor megszokott külsőségeket és pompát, amik a mai háborús viszonyok hangulatával összhangban nem volnának. De ha a külső fény és zajos ünnepségek hiányoznak is e mai beiktatóból, ez nem jelenti azt, hogy híjával volna a benső érzelmi kapcsolatnak és melegségnek. Hiszen Szabolcsvármegye Méltóságod személyében közéletünk egyik legjelentősebb egyéniségét, kihez több évtizedes együtt működés ideje alatt megerősödött ragaszkodás, és nagyrabecsülés köti, iktatta e mai napon főispáni Méltóságába. E terein falai hány fényes sikerről tehetnének tanúságot, ha beszélni tudnának, amely sikerek mind Méltóságod közéleti szerepléséhez fűződnek. Hánv fényes szónoklat hangja cseng még fülünkben, mely itt ia Méltóságod ajkairól elhangzott. S e szónoklatok nemcsak az előadás művészetével kápráztató tűzijátékok voltak, hanem mindenike a jog,, törvény és igazság egyegy védőbeszéde^ a vármegyei önkormány zat érdekeinek hathatós támogatója és védelmezője volt. És itt jutok el ahoz a ponthoz, melyet e pár szóban érinteni kívántam. Méltóságod az önkormányzat rendithetetlen hive volt mindig; ennek ismertük egész eddigi közéleti tevékenységéből. — Mindig nagyra értékelte a polgárság önrendelkezési jogát s minden olyan ténykedésnek, kísérletnek, mely azt elhomályosítani annak érvényesülését meggátolni ' akarta, heves ellenzője volt. S ez az ami Méltóságod személyét, előttünk, önkormányzati közegek és testületek előtt, fényes képességeitől eltekintve, ideális főispánná teszi! Ilyen közéleti tevékenység után biztosak vagyunk abban, hogy Méltóságodat főispáni tevékenységében min-