Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-11 / 148. szám

G> >KYÍR¥IDÉK. 1917 . julius 11 1 nagyká11úi képviselőválasztás Mezőssy Bélát egyhangúlag megváiasztották Nyíregyháza, julius 10. (A Nyirvidék tudósítójától.) Ma délelőtt a nagykállói kerület Me­zőssy Béla dr. földmivelésügyi minisztert egyhangúlag képviselőjének választotta meg. Mezőssy eddig is képviselője volt ennek a kerületnek, amelynek mandátu­máról miniszterré történt kinevezésekor mondott le. A választást a központi vá­lasztmány a mai napra tűzte ki és ma egyhangúan újból megválasztották a mi­niszteri. Ezt a választást valóban nem előzték meg az izgalmak. A választás kitűzése u­tán nagy küldöttség kereste föl Mezőssy Bélát, akinek fölajánlották újból a mandá­tumot. A miniszter szívesen fogadta vá­lasztóit és elfogadta a jelölést, mire a választás előkészítése már be is volt fe­jezve, ugy, hogy azontúl még csak gyűlést sem tartottak. Ma reggel azért választási képe volt JS'agykáJJónak. Már a kora reggeli órákban érkeztek a kerülethez tartozó falvakból szekereken a választók, akiknek ott volt a fehér toll a kalapjuk mellett a Mezőssy nevével. A fehér tollak Mezőssynek az 1910. évi választásból maradtak meg emlé­kül. A nagykállói házakra is kitűzték a nemzetiszínű lobogókat, amelyen ott ékes­kedett, hogy Éljen Mezőssy Béla országgyűlési képviselőjelültünk! Ezek a zászlók is a legutóbbi válasz­tási harc emlékei közé tartoznak. Nagy ugyan a békesség, de azért szabályszerű­en' kirendelték a karhatalmat, amelynek Szigetváry huszárkapitány a parancsnoka és amely mindössze néhány csendőrből áll A községházán a választásnál szerepet betöltő urak és néhány választó várja a választás megkezdéséi. Vidám beszélgetés közben azt mondja valaki, hogy ha Me­zőssynek valamelyik ellensége az utolsó éjszakán tréfát akart csinálni, hát most könnyen lehetne az utolsó percben zavart csinálni. Régi választási trükk ez, amelyre azonban Mezőssyvel szemben aligha le­hetne embert kapni. De meg a Mezőssy közvetlen jóemberei sem feledkeztek meg egy ilyen trükk lehetőségéről és jó né­hányszáz választó gyűlt össze Nagykálló­h vősáráthelyezések és a vásárok engedélyezése pót­Az alispán adja meg ezentúl az engedélyt Nyíregyháza, julius 10. (A Nyirvidék tudósítójától.) A kereskedelemügyi miniszter rende­letet bocsájtott ki, amely a kivételes vá­sáráthelyezéseket és a pótvásárok engedé­lyezését az alispánok hatáskörébe utalja. A rendelet, amely Szabolcsvármegye alis­pánjához is megérkezett, igy szól: A kivételes vásáráthelyezések és a pótvásárok engedélyezését a községekben és a rendezett tanácsú városokban tartott országos, havi, valamint heti vásárokra nézve, az illetékes alispánoknak és törvény hatósági joggal felruházott városokban tar tott vásárokra nézve pedig az illető város tanácsának a hatáskörébe utalom át. ban. Annyi mindenesetre, hogv avval még komoly harc esetén is biztos a győzelem. Maga a miniszter ugyan távol tarottta ma­gát az egész választástól, sőt még prog­rammbeszédet sem mondott, kijelentvén a nála járt küldöttségnek, hogy a mi­niszterelnök programmja iaz övé is és igy mindenki tudhatja, ismerheti a prog­rammját, de a hívei azért csak nagy szám­mal jcttek össze, mert képviselőválasztás­nál mindenre el kell készülni. Nyolc órakor nyitotta meg a válasz­tást Megyerv Géza ny. kúriai biró, válasz­tási elnök, akinek a következő ajánlást ad­ták ál: Méltóságos Megyerv Géza választási elnök urnák Nagykálló. Az 1899. XV. t. c. 156. §-a rendelke­zésének megfelelően Szabolcsvármegye központi választmánya 269—1917. Kpv. számú határozatával a nagykállói kép­viselőválasztó kerületben 1917. évi ju­lius hó 10. napjára elrendelt időközi képviselőválasztás alkalmából képviselő­ül dr. Mezőssy Béla m. kir. földmivelés­ügyi miniszter urat ajánljuk. A netalán elrendelendő szavazáshoz bizalmi férfiakul kijelöljük az 1. számú szavazatszedő küldöttséghez Morgen­stern Lajost és Szondy Sándort, a 2. számú küldöttséghez pedig Sovány Fe­rencet és Ragály Bertalant. Az ajánlást Marnó Gyula róm. kath. plébánossal az élén 16-ían irták alá. A választási elnök félórai időt adott arra, hogy esetleges más jelölés is - meg­történhessék. Fél kilenckor letelt a fél­óra és Megyerv elnök a választási eljá­rást befejezte, azután az elnök a községhá­za udvarán várakozó néhány száz vá­lasztó előtt Mezőssy Béla dr. ujfehértói lakost, földmivelésügyi minisztert a nagy­kállói kerület egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselőjének jelentette ki. Az elnöki enunciációt nagy és hosszas él­jenzés követte. A nagykállói választás evvel véget is ért. A kerület választópolgársága a napok­ban nagy küldöttséget meneszt Budapest­re, hogy átadja a miniszternek a nagykál­lói kerület mandátumát. A kivételes vásáráthelyezések és a pófy­vásárok engedélyezésénél követendő eljá­rás tekintetében a következőket rendelem: 1. A kivételes vásáráthelyezéseket ki­zárólag az illető vásár jogtulajdonosok ré­széről idejekorán előterjesztett kérelmek alapján csakis kellően megindokolt ese­tekben 15 km. körzetben fekvő vásártartó községek és vásárok, illetőleg vásártulaj­donosaik vásári érdekeinek gondos mér­legelése mellett szabad engedélyezni. 2. Pótvásárokat az 1. pontban foglalt rendelkezések szigorú betartásán kivül csak is tényleg teljesen elmaradt vásárok he­lyett közérdekű szükség indokából sza­bad engedélyezni. Pót állatvásár oknak állatbetegség miatt elmaradt áUatvásárok helyett való enge­délyezése alkalmával minden egyes eset­ben ki kell kötni, hogy az adott engedély az állatvásár megtartására vonatkozó ál­lategészségügyi tilalmakat és korlátozáso­kat kiem érinti. E rendeletem azonnal hatályba lép. Budapest, 1917. évi junius 27. Gróf Serényi sk. A QUEUE Ez a furcsa ántántos szó, átvitt érte­lemben jelenti azt a csoportosulást, amely a különféle boltok előtt keletkezik, ami­kor hire megy annak, hogy vagy lisztet, vagy cukrot, miegyebet lehet vásárolni. — Ezek a csoportosulások sok gondot okoz­nak mindenütt, nemcsak Nyíregyházán. Nemrégiben ankétet hivott egybe" a bu­dapesti ívj főkapitány, ennek a kérdésnek megoldására. Az uj termények szétosztása idejében, nálunk is aktuális ez a kérdés. A Queue a régi Franciaországban is meg­volt, farka lévén iá pék- és lisztes boltok­nak. Kezdetben igen hagy rend uralkodott ezekben a Queue-kben. Hogyne, hiszen a Bastille elveszett. A francia polgárok keb­lét a büszkeség dagasztotta és az olyan polgár tudja mi a rend. Később azonban nem mentek már oly rendben a dolgok, a Queue-knél a rend fenntartása végett kö­tetet kellett húzni, amelyen mindenki raj­ta tartotta a kezét. Itt is megtörténtek a­zonban ia hibák és csinytevések, mert a köteleket elvágták. Az ilyent soha sem le­het tudni, hogy kiteszi. Jobbnak bizonyul tak a láncok, mert azokat nem lehet el­vágni. De bizony igy sem ment minden rendén, mert sokszor volt olyan valaki, aki a lánc egyik oldalán előbbre helyezte kezefejét, mint az érkezés rendje ezt meg­engedte volna. Ebből szóváltás, majd pe­dig az egész Queue összeveszése követke­zett be. Szóval lakkoriban is voltak bajok. NáPunk is vannak ilyen bajok. Kez­detben az, üzletekből szereztük be liszt­szükségletünket. Ez talán a Queue-k mi­att nem volt kellemes, áttértek a hatósági lisztesboltokra. Itt a kezelés miatt-é, vagy másért, megint csak nem volt megelége­dettség, áttértünk az üzletekből való liszt­beszerzésre. Most ismét kisült, hogy jobb lesz a hatósági lisztüzleteketi megcsinálni, mert azt mondják, hogy az üzletekben nem sikerült egyenlő minőségű lisztet adni* mindenkinek, volt aki csak fehér lisztet kapott, viszont sokan kaptak csak fekete lisztet. Annyi tény, hogy a magánüzletek­ről a hatóságiakra. Valamint a hatóságiak­ról a magánüzletekre való áttérésnél min­dig azt mondták, hogy az ujabb mód jobb lesz, de mindig kisült, hogy sehogyan sem jó a rendszer, mindig nagy a csoportosu­lás, ennek kapcsán a tolongás, sokszor a kirakati ablakok szilárdsági, sőt törés­próbája, nem ritkán a puskatus kemény­ségének kipróbálása. Szóval ez sem volt valami jó rend. Megint áttérünk a hatósági lisztes bol­tokra. Ezeknél talán jó lenne alkalmazni azt a rendszert, íamelyet egyik igen ügyes kereskedőnk alkalmazott, (a nevét nem merem kiírni, mert lakkor mindenki oda menne a rendszer kipróbálására), a amely­nél a sorban következők sorszámot kap­nak és eruiek rendjén juthatnak be a bolt­ba. Aid korábban jött, az kisebb, aki ké­sőbben, az nagyobb Számot kapott. Az őrt álló katonának pedig semmi dolga sem volt e rendszer mellett. Talán lehetne ezt a módot általánosítani, de különösen a hatósági üzleteknél alkalmazni? Még egyet. Sok időt takarítana meg a vásárló közönség, ha félkilós és egészkilós vagy a szükségletnek megfelelő nagyságú csomagokat előre elkészítenének az ille­tő portékákból és meghatároznák, hogy rnely órától vaunak (nyitva az üzletek, egy­ben lazt is tudnák előre, hogy mennyi por­téka van, hogy akiknek részére nem jut. ne várakozzanak óraszámra hiába. Szóval rendet kellene teremteni a Queue-k megszüntetésére, mert eddig azt láttuk, hogy talán egyetlen nemzetnek sincs annyi felesleges" munkaereje, mint nekünk. Á Queue-k csak ennek bizonyí­tására alkalmasak. Pi^izer .János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom