Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-30 / 215. szám

JSföÉíflOÉK i 1917. szeptember 30 Jt váras szervezkedési szabály­rendeletét mődositják Félórás közgyflíés a városnál Nylregyháta, *3**tenűi«r 39. (A Kyirm'Udt tuMsüáfiiól.) Nyiregyházi város képviselőtestülete teg­nap délután tartotta szeptember havi reades közgyűlését/ Rövid, csendes közgyűlés roll ez, ejyeflen fonto" fölszólalás nem hangzott e], az egész közgyűlésnek félóra alatt vége volt. Fcntosabb tárgy sem igen szerepelt a tárgy­sorozaton, mindamellett is meglehetős érdek­lődést mulattak a városatyák a közgyűlés iránt. Kevéssel három óra után nyitotta meg Oltványi Ödön -li. polgármester a közgyűlést és miután semmi bejelenteni valója nem akadt, mindjárt rá is térhettek a tárgysorozatra, ame­lyet részben Bencs Kálmán dr., részben pe­dig Gfay Kálmán dr. tanácsosok referáltak. Az első pont a sóstói szőllőtelep átcsatolásá­nak kérdése volt, amelynél elfogadták a ta­nácsnak azt a javasíutát, hogy az átcsatolás módozatainak, valamint a Paztmy által igé­nyelt kártalanítás összegének megtárgyalása végett a polgármester elnöklete alatt bizottsá­got küldenek ki. A legtöbb adót fizető város­atyák névjegyzékének az összeállításához a képviselőtestület bizalmiférfíakul kiküldötte Garay Kálmán dr. h. főjegyzőt és Imre János képviselőtestületi tagot. Miután megállapították a város nyugdíja­sainak és egyéb alkalmazottainak segélyjogo­sultságát, kimondották, hogy jegyzőkönyvi ki­vonatban üdvözlik Samassa Adolf dr. állam­titkárt, aki a belügyminisztériumban a városi ügyek osztályának a vezetője. A néhai Géczy Géza dr. főjegyző halálával megüresedett köz­ségi iskolaszék! tagsági és tanügyi előadói, he­lyet Oltványi Ödön főjegyzővel -töltötte be | a képviselőtestület-' - n í'íVSVt A város képviselőtestülete n háború lég­elején egy alkalommal kimondotta, hogy a há­ború alatt olyan kérdésekkei, amelyek a város szervezkedési szabályrendeletét érintik, nem fog foglalkozni. Most Lippay Ka renc és több végrehajtótársa azt kérte a képviselőtestület­től, hogy emelje föl a város a fizetésüket meg­felelő arányban és sorozza b? őket a 11-ik fizetési osztályba. A képviselőtestület ülőbb említett határozata értelmében elutasította a kérelmet, mivel a kérelem teljesítése a szer­vezkedési szabályrendelet módosítását kívánna még, ellenben Murányi László dr. és Somogyi Gyula dr. indítványára kimondották, hogy a szervezkedési szabályrendelet módosítása sür­gősen szükséges. Egyben megbízták a" taná­csot, hogy a legközelebbi közgyűlés elé ter­jesszen javaslatot egy bizottságról, amely hi­vatva lesz arra, hogy a város szervezkedési szabályrendeletét megfelelő módon átdolgozza. A központi szeszfőzde fölállításához és föntartásához a város tudvalevőleg 320000 koronás kölcsön fölvételét határozta ei. A vá­ros több nyíregyházi pénzintézettől kért ajáa­latot és a kölcsönre a Nyíregyházi Takarék­pénztár Egyesület, a Nyírvidéki Takarékpénz­tár és a Szabolcsi Hitelbank teltek ajánlatot Mivel az ajánlatok közül a Nyírvidéki Takarék­pénztár ajánlata a legelőnyösebb, a tanács Ja­vaslatára a közgyűlés ezt fogadta el. Ezután bérleti, szabadságolási és illetőségi ügyeket intézett el a közgyűlés, amely három­negyed négyker ért véget, wwwrt^w wm ww ^ n ni MM W *m*mm0* piiiiaBBsaiiaiiiiip m VAROS! SZÍ NHÁZ­MOZGÓ . ® Péntek-Szombat-Vasár nap Vlü^zeazáeM fl) S NiDfis még veszve Lecpbrszíg« ®® Akta&lis tktuj hiborus áeímt * £3 — ü Gazdasági Egyesület fdlirata Mezéhez ~ •mm _ ^wp 1^ Nópplís a nagykállói választókerületben Nyíregyháza, szeptember 29. (A Nyirvidék tudósMjÁUa.l Azok a támadások, amelyek az utóbbi időben Mezőssy Béla földmivelésügyi minisztert értek, — ugy látszik — befejezést nyertek és a magyar közönség általános érdeklődéssel néz az elé a sajtópör elé, amelyet Mezőssy Béla támadói ellen indított. Addig is, míg a függet­len magyar bíróságnak módjában lesz ítéletet mondani arról a hajszáról, amely Mezőssy allén ip.dult, azok, akik ősmerík Mezőssy működését, puritán becsületességét, muris Ítéletet mondanak az ügyben. Közöltük tegnap azt a memorandumot, amelyet a nagy, és kiskállói gazda- és iparos­kör intézett Mczössyhez, ma pedig a szaboles­vármegyei gazdasági Egyesület tartott igazgató­választmányi gyűlést, amelyen Megyery Géza indítványára az egyesület legteljesebb bizalmát fejezte ki a miniszter iránt Az egyesület erről a következő határozatba* értesitette .Mezőssy Bálát: Nagyméltósága Miniszter fi ! Kegyelmes urunk! Azon legfelsőbb királyi elhatározás, mely­nek alapján Nagyméltóságod a választójogi kormányba földmivelésügyi miniszterré hivatott meg : Szabolcsvármegye Gazdasági Egyesületi; igazgató választmányában a?, általános öröm érzetét váltotta ki Bizalommal üdvözöltük Nagyaiéitőságoda:. miniszteri széke elfoglalása alkalmából, mert megvoltunk győződve arról is, hogy a vezeté­sére bízott minisztérium irányítása, a közgaz­dasági erdekeknek mindenben megfelelő leend. Most, raidőn hírlapi támadások láncolatá­val vétetett c-élba Nagyméitóságod agyeni tisz­tességének bemoeskolása, általános .helyeslé­süskkel találkozik azon elhatározása, hogy igazainak védelmét a l'üggetlíu bíróságra bizza. Mi bizalommal nézünk a bíróság döntése és Nagyraéltóságod további működése elé. Sziksimy Sénder. titkár. Megyery Géza, elnök. A nagykállói választópolgárok, akiket Mezőssy közel húsz éve képvisel a parlament­ben, szintén ki akarják fejezni bizalmukat Mezőssy Bélával szemben és holnap, vasárnap délutánra nagyszabású népgyűlést hívtak egybe, amelyen visszautasítják azokat a vádakat, amelyekkel Mezössyt hetek óla támadják. A német kancellár beszéde A külügyi államtitkár a háború folytatásáról Métfim-KetMea A vörös herceg S*d*p«ft, tupUmktr 39. {A *j,diyXÁjÍ%&.) VB^abőt-távk'atb-í2ák í 'A'ítírüékiúú gyüléi főbizottságában Mícfatelis kancellár elsősorban Németországnak a semlegesekkel való kielégítő viszonyáról beszélt, amelyet az ellenséges sajtó hallatlan uszításai sem tudtak meg?a arai. Ki­jelentette. hogy az antanttal vaió gazdasági háború miatt a semlegeseknek okozott szenve­déseket legmélyebben sajnálják és mindig készek a nématek a semlegesek ellátásában résztvenni. Franciaország gazdasagi és pénzügyi bajai gyorsan növekednek, ínég jobban kiélesedik a gazdasági szükség a belső politikai kisérő jelenségeivel együtt Olaszországban. Angliára, könyörtelenül ránehezedik a tengeralattjárók háborújának biztos sikere. Az angol államférfia­kat csak a nálunk íamadtiaté egyenetlenségben való - reménykedés bírhatja rá, bog}' liadi­eéljaikhoz ragaszkodjanak,, vagy legalább olyan célokat hirdessenek, amelyek Németország poli­tikai és gazdasági életszükségleteivel teljesen összeegysztethetetjeaík. A;. Egyesült Államok kormánya niindon eszközzel, a leghallatlanabb terrorizmussal is arra törekszik, hogy a hiány­zó harci kedvet a legszélesebb körökben életre keltse. Az Uniónak bejelentett katonai erőki­fejtésével nyugodtan, bizakodóan nézünk szem­be. Oroszországban súlyos gazdasági válság van, főképpen a szállítási eszközült nem tud­ják elvégezni a reájuk nehezedő föladatokat. A pápa jegyzékéről kijelentette a kancel­lár, hogy a német jegyzéket barátaink, szö­vetségeseink tetszéssel fogadtak, ellenségeink nagy részét pedig nyilvánvalóan zavarba hozta. Nehezen lehet megérteni, hogy a nemzetközi helyzet és a nemzetközi szokások ismerője hogy hihette valaha, hogy olyan helyzetbe jut­hatunk, hogy fontos kérdéseket, amelyek elvá­laszthatatlan összefüggésben vannak az eset­leges faéketárgva'úsokoa megtárgyalandó anyag­gal egyoldalú nyilatkozattal akarjanak ránk nézve kedvezőtlenül megállapítani. Minden ilyesfajta kijelentés csak zavaró hatással lehet és csak árthat a német érdekeknek, ha mi ilyen nyilatkozatot tettünk volna. Egy lépéssel sem jutunk közelebb a békéhez, sőt bizonyára hozzájárultunk volna a háború meghosszabbí­tásához. Ezidőszerint nem tehet tüzetesebb ki­jelentést . a hadicélokról és azt sem állapithat­-jan merthogy terk-legyenek a békeközvetitök. Végíii a pápának WiWnhoz intézett jegy­zékéve! foglalkozott Wifson ama kísérlete — mondta a kancellár — hogy a német nép és a német kormány között egyenetlenséget szít­son, teljesen kilátástalan. A jegyzék éppen el­lenkezőjét érte el annak, amit akart. Még szo­rosabbin összekovácsolta a német nomzetet abban a kemény akaratban, hogy minden ide­ges beavatkozással elszántan erőteljesen szem­beazáiijoíj. A kancellár nagy érdeklődéssel várt be­szádét á főbizottság tagjai helyesléssel fogad­ták. Azután Ktihlemann külügyi államtitkár szólalt föl és egészítette ki a kancellár előíi dását. A legvakmerőbb koholmánynak mondja a reggeli íapol nak azt . a hírét, mintha egy ué­met jegyzek volna Belgiumról, Ex a koholmány valószinüieg francia oredetü. Áttérve Asquith beszédére megáüapitjá, hogy ez a beszéd egyetlen lépéssel sém visz bennünket előbbre azon az uton, amely Európára nézve oly fon­tos A pápa jegyzékére adott válaszunk olyan okirat, ataely mértfóldkövet jelent a német nép fejlődésében. Megállapítja, hogy a német kormány és a német nép azonos politikát foly­tat. Ellenfeleink kísérletei, hogy a császár, a német nép és a kormány közé éket verjenek, megfognak hiusulni. Amaz őrületből indulnak ki, hogy eljöhet olyan pillanat, amkor a német nép zsákba ültözvö, hamuval, a fején vezekelni jön és bűnbánattal verve a mellét, követelések gaudiumi igája alá hajtaná a fejét. Addig keli, hogy a kardé maradjon a szó. Ezután a kancellár ismételten fölszólalt és kijelentette, hogy az utóbbi hetekben birs járt, hogy a birodalom vozelősége az ellensé­ges kormányok egyikmásikával érintkezésbe lé­pett és ez alkalommal a birodalmi vezetőség a megszállott területeket, a béketárgyalásokon a legértékesebb tárgyalási előnyeinket föladtuk volna,, valótlan. A birodalom vezetőségének esetleges tárgyalások tekintetében szabad keze van Ez áll Belgiumra nézve is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom