Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-27 / 212. szám

1917. szeptember 27. A négyszáz éves reformáció A középszaboicsi református egyházmegye ünnepe Nyíregyháza, szeptember 26. (A Nyirvidék tudósítójától.) Belsőleg csakúgy, mint külsőségekben nagyszerű ünnepség folyt le tegnap és ma Nyíregyházán. A középszabolcsi református egyházmegye ünnepelte a reformáció négyszáz éves évfordulóját hatalmas keretekben, de mindamellett impozáns egyszerűségben, ami a mai idők komoly méltóságának megfelel. A négy századdal ezelőtt élt hitujitók követői, utódai: lelkészek és a nép ünnepe volt ez, hogy lerója háláját azok iránt, akik uj időkről, uj szellemről mertek beszélni már négyszáz év előtt, A szeretet, az emlékezés, a hála ünnepe volt eq, megható dokumentuma a ragaszkodásnak. Végigvonult a reformáció története 1517-től egészen a legutóbbi korig hatalmas, nagyszerű tanulmányokban, amelyek általános és mély érdeklődést keltettek. A két napos ünneprőt a következő tudósításunk számol be: Vallásos estély a megyeházán A két napos ünnepség tegnap délután kezdődött a vármegyeháza nagytermében tartott vallásos estéllyel. * Nagyszámú ós igen előkelő közönség gyűlt egybe a vármegyeháza nagytermében ahol dicsérettel nyitották meg a vallásos estét, majd Görömbey Péter esperes köszöntötte meleg, közvetlen szavakkal a megjelenteket és röviden, összefoglalóan méltatta a reformáció nagy fontosságát. Azután fölkérte az ünnepi szónokokat, Andrássy Kálmán református lelkészt és Szesztay Zoltán dr. főügyészt, hogy tartsák meg előadásaikat. Általános csöndben, feszült érdeklődés mellett kezdte meg előadását Andrássy Kálmán Kálvin János lelkivilágáról és részletesen kifejtette, mennyiben volt hatással Kálvin lélki élete, magas, független és egyéni gondolkodása a hitújításra. A nagy gonddal készült és alapos tamümányokon fölépített nivós előadást nagy tetszéssel f ogadta a közönség és sokáig lelkesen ünnepelte az előadót. Majd Szesztay Zoltán dr. egyházmegyei főügyész tartott előadást a^ világi 'rend szerepléséről a hitéletben. Uj, egyéni és igen érdekes gondolatai, amelyekkel a világiak minél intenzivebb munkálkodásának szükségességét hangoztatta a hitéletben, és amelyekkel megmutatta az utat, hogy a világiak is komoly hasznára lehetnek vallásuknak és felekezetüknek, — általános helyesléssel találkoztak és előadásának végén Szesztay Zoltánt is melegen ünnepelte a közönség. Az intim, közvetlen hangulata ünnepség a himnusz eléneklésével ért véget. Ünnepi istentisztelet a ref. templomban A két napos emlékünnep kimagasló eseménye volt az az ünnepi istentisztolet, amelyet áz egyházmegye elnöksége ma délelőtt rendezett a nyíregyházi református templomban. Zsúfolásig megtöitötte a hivők serege a templomot, amelyben pont kilenc órakor hangzott föl többszáz ember ajkáról a 90. zsoltár magasztos dallama. Majd egy közének után Görömbey Péter esperes, az egyházmegye elnöke lépett a szószékre és magas szárnyalású, gondolatokban gazdag, költői hasonlatokban fordulatos imádsággal fordult az egek urához, hogy megérni engedte a reformáció négyszázados jubileumát, amelynek ünneplésére, most JS, amikor vasba öltözve vérzik a világ, örömmel, szent lelkesedéssel jöttek össze. Áz első szó istenhez vezessen innen, az ő dicséretét zengjék mindnyájan. Utána karének következett, majd Bokross Elek egyházmegyei főjegyző egyházi beszédet tartott, amelyben hosszan méltatta a reformációt, annek múltját és jelenjét. A komoly hatású beszéd után imát mondott a főjegyző, majd közének után ugyancsak a református templomban kezdetét vette a? ünnepi közgyűlés Az ünnepi közgyűlést is Görömbey Péter nyitotta meg, nagyhatású, megkapó beszéddel, amelyben avval foglalkozott, hogy minő hatással volt a reformáció a tudományokra cs azok fejlődésére. A beszéd, amely az esperes széleskörű, nagy tudását dicséri és amelyet elismert szónoki képességgel adott elő, igen nagy hatást keltett. A reformáció volt a modern tudományok szülőágya, a reformáció nemcsak a hitet, hanem a nyelvel, a tudományt, magát az életet is megújította, uj szellemével áthatott mindent. Ez a hitújítás melleit különösen nagy fontossága a reformációnak, arnit soha nem szabad elfelejteni. Az evangélikusok küldöttsége Az ünnepélyen a helybeli evangelikus egyház is képviseltette magát egy nagyobb küldöttséggel, a melyet Paulik János lelkész s dr. Vietórisz József másodfelügyelő vezetett. Kiemelkedő része volt a díszközgyűlésnek, amikor Paulik János lelkész, egyházkerületi főjegyző, a következő beszédet intézte egyháza nevében a testvérfelekezethez: Nogytiszteletü és tekintetes ünnepi közgyűlés! Mélyen tisztelt hitrokonok! A helybeli evangelikus egyház örömmel vette azt a meghívást, mely őt a most lefolyt lélekemelő emlékünnepélyen való részvételre szólította, s egyházunk tanácsa bennünket bízott meg azzal, hogy itten megjelenve egyházunknak testvéries üdvözletét s nagyrabecsülését tolmácsoljuk az ünneplő református ne mes eklézsia előtt. Az a nagy esemény, amelynek emléke bennünket ma e szent helyen összehozett, kell hogy örömre, Isten iránt való hálára s az ősök iránt váló kegyeletre hangolja a két protestáns egyházat. Mi, protestánsok, tudjuk, hogy mit jelent számunkra s mit jelent az emberiség számára a reformáció, aminthogy a világnak elfogulatlanul ítélő része is felismerte azt, amikor eit az eseményt a világtörténelem legragyogóbb tényei közzé iktatta Nekünk, magyar protestánsoknak, nemcsak életet, kanén egy keresztyén hőstettekben gazdag multat is adott a reformáció s a benne rejlő erkölcsi erőknél fogva az emberiség jövő fejlődését is folyton táplálja. Ha Pál apostol a vallásos lélek benső örömével ós önérzetével elmondhatta hajdan : „uem szégyenlem a Krisztus cvangéliomát, mert Istennek hatalma az minden hivönek üdvösségére", — ugy mi is, mindkétfelekezetü protestánsok, a négyszázados határmesgyén íhegállva elmondhatjuk szintén: nem szégyeneljük a magunk egyházát, amelynek alapja s vezércsillaga épen az az üdvötadó krisztusi evangélium, mert múltja a mily gazdag cvangéliomi erőmegnyilatkozásokban, jelene is époly gazdag az emberiség javát célzó nemes törekvésekben és áldozathozatalokban. A jelen ma ugyan komor és leverő, mert hisz vérben fürdik s fájdalmas zokogással van tele az egész viláj. A jelen válságos időkben is azonban vigaszul s bátorításul szolgálhat nekünk a reformációnak épen most esedékes négyszázados évfordulója, mivel azt az evangéliumi igazságot szemlélteti velünk, hogy „ami Istentől született, annak győznie kell", amiből mi, szenvedő magyarok, azt a reményt meríthetjük, hogy a mi igazaink s szent érdekeink is, amelyekért most annyit szenvednek s véreznek hős fiaink, diadalra fognak jutni, mint jutottak a reformáció szent igazságai; s hogy az a tengernyi fájdalom, mely a mai véres küzdelem nyomán támad, uj áldásoknak válik kútfejévé, mint a hogy váltak hajdan protestáns őseinknek is sok-sok szenvedései és nehéz sóhajai. Mi ugy érezzük, hogy ha valamikor, akkor főkép ezekben a borús napokban keli nekünk a reformátorok által közkinccsé tett evangéliom fáklyáját magasan iobogtatnunk, mint amely fáklya fényének a szivekben való elhomályosulása a legfőbb oka a mai nemzedék nagy tragikumának. Azt is érezzük, hogy a két magyarhoni protestáns egyháznak össze kell fognia, az emberiség hitvilágát mélyitoni s erkölcsi szinvonalat emelni célzó munkában, mint ahogy a múltban is összefogott, — együtt örülve, együtt szenvedve. Azt mondom, testvérek, hogy nem lehet a szivünkben elég meleg érzés, nem lehet a karjainkban elég erő, nem lehet a kalamárisunkban elég tinta, nem lehet ajkainkon elég baráti szó amelyeket latba ne kellene vetnünk az összetartás ápolására, hogy annál erősebbek lehessünk közös ellenségeinkkel s különösen az emberiség legnagyobb ellenségével: a vallástalanságga' s a belőle eredő korrupcióval szomben, mely a mai háborúban oly borzalmasan érezteti az egész világgal a maga, életeket és boldogságokat gyilkoló mérgét. Azért jöttünk ide, kedves testvérek, hogy testvéri jobbot nyujtsunk tinéktek s kifejezzük irántatok szeretetünket s nagyrabecsülésünket. Fogadjátok el jobbunkat ; s amint hajdan Luther és Kálvin lelke összefonódott az emberiség üdvének munkálásában: ugy fonódjék össze ma a két testvérfelekezet szive és keze a testvéries együttérzésre s egymást támogató munkálkodásra ! Ugy legyen! Paulik János szavaira Görömbey Péter válaszolt, ö köszönte meg az egyházmegye nevében a testvérfelekezet barátságos üdvözlését. Majd a beteg Porzsolt István helyett Korocz József t. biró tartott alkalmi beszédet, amelyben a reformáció történelmi kialakulásával, a reformáció előfutárjaivaf és a főbb reformátorok életével és munkásságával foglalkozott alaposan, behatóan. A nagy készültségre valló előadás, amely felölelte a reformáció egész történetét €3 uj szempontokból világította azt meg, komoly hatást váltott !:i. Az egybegyűltek azután elénekelték a Himnuszt, majd az egyházmegye tagjai a vármegyeházára vonultak, ahol a kisteremben folytatólagosan megtartották közgyűlésüket, amelyeken az egyházmegye belső ügyeivel foglalkoztak. £ÍBBS3BBai<í§ a e a E S S El » ís 85

3 VÁROSI SZÍNHÁZ - MOZGÓ. 833 -•= Szerda—Csütörtök Amerikai remekmű Egy élet regénye 4 részben. Péntek Szombat Vasárnap Világszenzáció Nincs m veszve Lengyelország — A magyar kir. oszdálysopajáték 8. sorsjátékának sopsjegyei a fiyirvídéki Takarékpénztár részvénytársaságnál kaphatók. lÜ61-?-l Szerdán—Csütörtökön w TITOKZATOS ÁRNYAK | "*> p. | Delektivdráma 3 feívonásbar. Föszerepla Mas Landa | f&YORSFlS T Őfj 8 Vígjáték 3 felv. Főszereplő Erika Glaersne

r I $ Előadások hétköznap fél 7 és fél 9 $ i Vasárnap és ünnepnapokon fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 f!