Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-23 / 209. szám

Nyíregyháza, 1G17. szeptember 23. * Vasárnap XXXVIII. évfolyam - 20S. szám agUMHKU wmn.ll I IH. > Hl—MTW mümm: Egész évre 24 K, félévre... 12 K, negyedévre 6 f~ K. Egyes szára S f. Tanítóknak félévre S fcerons. POLITIKAI 5MAPIE.AP A SwWfcívámcsjyéí Közsági jegyiák f Sierfceszt&Jég és Kiadóhivatal ec a S?»b4>iíívárHiegyei TsnitéegycÉíilst feivaíalös fcé2l«Bye. S2ÉCHEKY l-ÜT 9. SZÁM. Ttii.2?0tt 6KÁW 53?. POSTACUBWB M6U. Késiratoíui cem atáuak viasza, sz tatéi Budapest, szeptemler 22. (Saját tudósítónktól) Berlinből táviratozzák, hogy az esti Wolff­jeíentés a következőket mondja: Flandriában délután fokozódó tűztevékenység, 3ste helyi gyalogsági harcok. Keleten a Duna balpartján Jakohstadtól északra csapataink áttörték az oroszok állásait. Eddig ezernél több foglyot és több ágyút zsákmá­nyoltunk. (Saját tudósítónktól.) Berlinből táviratozzák, hogy hivatalosan jelen­tik: A német csapatok Jakobstadtnál negyven kilométer szélességben és tiz kilométer mélységben áttörték az ellenséges frontot. Eddig négyezer foglyot ejtettek és ötvennél több ágyut»zsákmányoltak. A monarchia és Németország válasza a pápa hékejegyzékére UuJajíoat, s:epteihber 22. (A Nyirvidék tudósítój'Ml.) Bécsből jelentik: Királyunk a pápa bé kejegyzékére a következőket válaszolta: Szent Atya! . Megindultsággal vettünk tudomást Szentséged ama lépéséről, amelyet av­val a szándékkal tett, hogy a népeknek visszaadja a békét. Mindig" ugy tekintet­lünk föl Szentségedre, mint aki magasan fölötte áll a hadviselő népeknek és meg­találja az utat, hogy tartós és mindenki­re tisztességes békét köthessünk. Mióta megdicsőült Elődünk trónját átvettük, cé­lunk volt, hogy népünknek mielőbb visz­•szaszerezzük a béke áldásait. Közvetlenül kormányra lépésünk után és az osztrák parlament megnyitásán elmondott trón­beszédünkben megtettük a kezdeménye­zést a tartós béke elérésére. Közös kor­mányunk is kifejezte beszédeiben a mo­narchia népeinek amaz akaratát, hogy a vérontásnak végét vessük. Szentséged jegyzékének .beható meg­fontolása után a következő eredményre jutottunk: Üdvözöljük Szentséged gondo­latát, hogy a jövőbeli világrend a fegyver hatalmának kikapcsolásával a jog, er­kölcs és törvényesség uralmán alakuljon, csatlakozunk Szentséged fölfogásához abé ke biztosításának kérdésében, tudatában vagyunk a döntőbíróságok békeszerető le­hetőségének és hajlandók vagyunk er­ről tárgyalni. Ha a népek békehajlandó­sággal tárgyalást kezdenének, ebből kivi­rulhatna a tartós béke. Ettől a szellemtől vezéreltetve Szent­séged javaslatában alapot találunk a bé­ketárgyalásokra és reméljük, hogy ellen­ségeink hasonlóan gondolkodnak. Kérjük áldja meg a Mindenható Szentséged által kezdett béke müvét. Szentségednek nagyon engedelmes fia Károíy, s. k. Hndapest szptember 22. (A Nyirvidék tudósitójától.) Berlinből táviratozzák, hogy a német kormány a pápa békejegyzékére a kö­vetkezőkben válaszolt: Szeptember másodikán volt szeren­csém átnyújtani Császáromnak a pápa Ő szentségének nyilatkozatát, amelyben bán­kódással eltelve a világháború pusztításai felelt, nyomatékosan felhívást intéz a had­viselő népek államfőihez, őfelsége megbí­zott. engem a válaszadással. Őfelsége huzamosabb ideje mély tisz­telettel nézi őszentsége igyekezetét a világ­háború befejezésére. Őszentsége lépésé­ben ujabb bizonyítékát látja nemes em­berbaráti érzésének és azt az élénk óhajt táplálja, hogy az egész világ üdvére a pá­pai szózatnak sikere legyen. A pápa törek­vése annál biztosabban számithatott Ő­felsége rokonérzésü fogadtatására, mert a császár uralkodásának kezdete óta leg­főbb és legszentebb föladatát látta abban, hogy a német nép és a világ számára meg­óvja a béke áldásait. Első trónbeszédében megfogadta a német hadsereg iránti sze­retetet, ahhoz való viszonya sohasem fog­ja abba a kísértésbe juttatni, hogy az or­szágtól a béke jótéteményét megvonja, ha a háború nem válik rá kényszerítő szük­séggé azzal, hogv birodalmát vagy annak szövetségeseit megtámadják. A császár fogadalmát minden ellensé­geskedés, megkísértés ellenére tettekkel e­rősitette meg a mostani háborúban, a­mely kívánsága, akarata ellenére tört ki. A császár szövetségeseivel elsőként nyil­vánította a készséget, hajlandóságot a bé­ketárgyalásokba való bocsátkozásra. —Ő felsége mögött állott a békére tettrekész akarattal a német nép. Az, események vé­res kapcsolata 1914. évben a reményteljes fejlődés menetét hirtelen megszakította, — Európát véres küzdőtérré változtatta. Méltányolva őszentsége szózatának je­lentőségét, a kormány nem mulasztotta el az abban foglalt kérdéseket komolyan, lelkiismeretesen megvizsgálni. Különös ro­konérzéssel üdvözli a császári kormány a békeszózat vezérlő gondolatát, hogy a jö­vőben a fegyverek materiális hatalmának helyére a jog erkölcsi hatalmának kell lépnie. Mi is át vagyunk hatva attól, hogy az emberi társadalom beteg testét csak a jog, erkölcs erejével lehet meggyógyítani. Mi osztozunk őszentségének aunia fölfogá­sába u, hogy meghatározott szabályok, bi­zonyos biztosítékok » szárazföldön, vízen és levegőben való xégyverkezések egyide­jű kölcsönös elhatárolása, valamint a — nyílt tengerek szabadságának biztosításá­ra azok az eszközök, amelyekre nézve az uj szellem, amelynek a jövőben az álla­mok egymáshoz való viszonya tekinteté­ben kell majd uralkodni, igéretteljes mó­don kell, hogy kifejezésre jusson. Ebből nehézség nélkül előállna az a föladat, — hogy a fölmerülő nemzetközi nézetkü­lönbségeket ne haderő föl vonul tatásával, hanem békés eszközökkel, köztűk a dön­tő bíró sági eljárással intézzék el, amely­nek jelentős békeszerző hatását teljes mér tékben elismerjük. A császári kormány ezirányban támo­gatni fog minden javaslatot, amely a né­met birodalom létérdekeivel összeegyez­tethető. Egyik nép sem kívánhatja in­kább mint a német, hogy az általános gyű­lölet helyébe az engesztelékeny testvéri szeretet jusson érvénvre a nemzetek kö­zött. ' Ha a népek ettől a szellemtől vezé­reltetve saját érdekükben fölismerték, — hogy egyesítő nézőpontokat kell hangsú­lyozni az egymásközötti viszonyban, ugy; fiikerül nekik, hogy egyenként is szabályoz zák a még meglevő vitás kérdéseket, hogy minden népnek megadassák annak kielé­gítő létföltétele, hogy ezzel a nagy nép­katasztrófa \isszalérése kizáródnék. Csak ezekkel az előf öl tételekkel lehet meg­vetni a tartós béke alapját. Ez a komoly és őszinte meggyőződés fölbátorít benním ket arra a bizakodásra, hogy ellenfeleink is az őszentsége által megfontolás végett előterjesztett gondolatnak alkalmas ala­pot kívánnak találni, hogy olyan föltétel ek mellett, amelyek a méltányosság szellemé­nek és Európa szellemének megfelelje­nek, hozzálássanak a jövőbeli béke előké­szítéséhez. Michaeiis. Hndapest, setptember 22. Amsterdamból jelentik: A pápa, aki elő­zetesen értesült a német békejegyzék tartalmá­ról, általában megelégedéssel vett arról tudo­mást, azcr.ban arra kérte a német kormányt, kogy bizonyos módosításokat eszközöljön. Mi­után ez megtörtént, és a pápát a módositás kielégítette, elküldték a jegyzéket a pápának. , Budapest, szeptember 22. Berlinből táviratozzák, hogy a lapok Károly király válaszát megjegyzés nélkül köz­lik, a kancellár válaszát ellenben bőven kom­mentálják.-A német lapok, még a szocialista sajtó is, szimpátiával fogadták a jegyzéket, kivéve az annexionitam nagynémet sajtót. Ára 8 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom