Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-23 / 209. szám

Nyíregyháza, 1G17. szeptember 23. * Vasárnap XXXVIII. évfolyam - 20S. szám agUMHKU wmn.ll I IH. > Hl—MTW mümm: Egész évre 24 K, félévre... 12 K, negyedévre 6

f~ K. Egyes szára S f. Tanítóknak félévre S fcerons. POLITIKAI 5MAPIE.AP A SwWfcívámcsjyéí Közsági jegyiák f Sierfceszt&Jég és Kiadóhivatal ec a S?»b4>iíívárHiegyei TsnitéegycÉíilst feivaíalös fcé2l«Bye. S2ÉCHEKY l-ÜT 9. SZÁM. Ttii.2?0tt 6KÁW 53?. POSTACUBWB M6U. Késiratoíui cem atáuak viasza, sz tatéi Budapest, szeptemler 22. (Saját tudósítónktól) Berlinből táviratozzák, hogy az esti Wolffjeíentés a következőket mondja: Flandriában délután fokozódó tűztevékenység, 3ste helyi gyalogsági harcok. Keleten a Duna balpartján Jakohstadtól északra csapataink áttörték az oroszok állásait. Eddig ezernél több foglyot és több ágyút zsákmányoltunk. (Saját tudósítónktól.) Berlinből táviratozzák, hogy hivatalosan jelentik: A német csapatok Jakobstadtnál negyven kilométer szélességben és tiz kilométer mélységben áttörték az ellenséges frontot. Eddig négyezer foglyot ejtettek és ötvennél több ágyut»zsákmányoltak. A monarchia és Németország válasza a pápa hékejegyzékére UuJajíoat, s:epteihber 22. (A Nyirvidék tudósítój'Ml.) Bécsből jelentik: Királyunk a pápa bé kejegyzékére a következőket válaszolta: Szent Atya! . Megindultsággal vettünk tudomást Szentséged ama lépéséről, amelyet avval a szándékkal tett, hogy a népeknek visszaadja a békét. Mindig" ugy tekintetlünk föl Szentségedre, mint aki magasan fölötte áll a hadviselő népeknek és megtalálja az utat, hogy tartós és mindenkire tisztességes békét köthessünk. Mióta megdicsőült Elődünk trónját átvettük, célunk volt, hogy népünknek mielőbb visz•szaszerezzük a béke áldásait. Közvetlenül kormányra lépésünk után és az osztrák parlament megnyitásán elmondott trónbeszédünkben megtettük a kezdeményezést a tartós béke elérésére. Közös kormányunk is kifejezte beszédeiben a monarchia népeinek amaz akaratát, hogy a vérontásnak végét vessük. Szentséged jegyzékének .beható megfontolása után a következő eredményre jutottunk: Üdvözöljük Szentséged gondolatát, hogy a jövőbeli világrend a fegyver hatalmának kikapcsolásával a jog, erkölcs és törvényesség uralmán alakuljon, csatlakozunk Szentséged fölfogásához abé ke biztosításának kérdésében, tudatában vagyunk a döntőbíróságok békeszerető lehetőségének és hajlandók vagyunk erről tárgyalni. Ha a népek békehajlandósággal tárgyalást kezdenének, ebből kivirulhatna a tartós béke. Ettől a szellemtől vezéreltetve Szentséged javaslatában alapot találunk a béketárgyalásokra és reméljük, hogy ellenségeink hasonlóan gondolkodnak. Kérjük áldja meg a Mindenható Szentséged által kezdett béke müvét. Szentségednek nagyon engedelmes fia Károíy, s. k. Hndapest szptember 22. (A Nyirvidék tudósitójától.) Berlinből táviratozzák, hogy a német kormány a pápa békejegyzékére a következőkben válaszolt: Szeptember másodikán volt szerencsém átnyújtani Császáromnak a pápa Ő szentségének nyilatkozatát, amelyben bánkódással eltelve a világháború pusztításai felelt, nyomatékosan felhívást intéz a hadviselő népek államfőihez, őfelsége megbízott. engem a válaszadással. Őfelsége huzamosabb ideje mély tisztelettel nézi őszentsége igyekezetét a világháború befejezésére. Őszentsége lépésében ujabb bizonyítékát látja nemes emberbaráti érzésének és azt az élénk óhajt táplálja, hogy az egész világ üdvére a pápai szózatnak sikere legyen. A pápa törekvése annál biztosabban számithatott Őfelsége rokonérzésü fogadtatására, mert a császár uralkodásának kezdete óta legfőbb és legszentebb föladatát látta abban, hogy a német nép és a világ számára megóvja a béke áldásait. Első trónbeszédében megfogadta a német hadsereg iránti szeretetet, ahhoz való viszonya sohasem fogja abba a kísértésbe juttatni, hogy az országtól a béke jótéteményét megvonja, ha a háború nem válik rá kényszerítő szükséggé azzal, hogv birodalmát vagy annak szövetségeseit megtámadják. A császár fogadalmát minden ellenségeskedés, megkísértés ellenére tettekkel erősitette meg a mostani háborúban, amely kívánsága, akarata ellenére tört ki. A császár szövetségeseivel elsőként nyilvánította a készséget, hajlandóságot a béketárgyalásokba való bocsátkozásra. —Ő felsége mögött állott a békére tettrekész akarattal a német nép. Az, események véres kapcsolata 1914. évben a reményteljes fejlődés menetét hirtelen megszakította, — Európát véres küzdőtérré változtatta. Méltányolva őszentsége szózatának jelentőségét, a kormány nem mulasztotta el az abban foglalt kérdéseket komolyan, lelkiismeretesen megvizsgálni. Különös rokonérzéssel üdvözli a császári kormány a békeszózat vezérlő gondolatát, hogy a jövőben a fegyverek materiális hatalmának helyére a jog erkölcsi hatalmának kell lépnie. Mi is át vagyunk hatva attól, hogy az emberi társadalom beteg testét csak a jog, erkölcs erejével lehet meggyógyítani. Mi osztozunk őszentségének aunia fölfogásába u, hogy meghatározott szabályok, bizonyos biztosítékok » szárazföldön, vízen és levegőben való xégyverkezések egyidejű kölcsönös elhatárolása, valamint a — nyílt tengerek szabadságának biztosítására azok az eszközök, amelyekre nézve az uj szellem, amelynek a jövőben az államok egymáshoz való viszonya tekintetében kell majd uralkodni, igéretteljes módon kell, hogy kifejezésre jusson. Ebből nehézség nélkül előállna az a föladat, — hogy a fölmerülő nemzetközi nézetkülönbségeket ne haderő föl vonul tatásával, hanem békés eszközökkel, köztűk a döntő bíró sági eljárással intézzék el, amelynek jelentős békeszerző hatását teljes mér tékben elismerjük. A császári kormány ezirányban támogatni fog minden javaslatot, amely a német birodalom létérdekeivel összeegyeztethető. Egyik nép sem kívánhatja inkább mint a német, hogy az általános gyűlölet helyébe az engesztelékeny testvéri szeretet jusson érvénvre a nemzetek között. ' Ha a népek ettől a szellemtől vezéreltetve saját érdekükben fölismerték, — hogy egyesítő nézőpontokat kell hangsúlyozni az egymásközötti viszonyban, ugy; fiikerül nekik, hogy egyenként is szabályoz zák a még meglevő vitás kérdéseket, hogy minden népnek megadassák annak kielégítő létföltétele, hogy ezzel a nagy népkatasztrófa \isszalérése kizáródnék. Csak ezekkel az előf öl tételekkel lehet megvetni a tartós béke alapját. Ez a komoly és őszinte meggyőződés fölbátorít benním ket arra a bizakodásra, hogy ellenfeleink is az őszentsége által megfontolás végett előterjesztett gondolatnak alkalmas alapot kívánnak találni, hogy olyan föltétel ek mellett, amelyek a méltányosság szellemének és Európa szellemének megfeleljenek, hozzálássanak a jövőbeli béke előkészítéséhez. Michaeiis. Hndapest, setptember 22. Amsterdamból jelentik: A pápa, aki előzetesen értesült a német békejegyzék tartalmáról, általában megelégedéssel vett arról tudomást, azcr.ban arra kérte a német kormányt, kogy bizonyos módosításokat eszközöljön. Miután ez megtörtént, és a pápát a módositás kielégítette, elküldték a jegyzéket a pápának. , Budapest, szeptember 22. Berlinből táviratozzák, hogy a lapok Károly király válaszát megjegyzés nélkül közlik, a kancellár válaszát ellenben bőven kommentálják.-A német lapok, még a szocialista sajtó is, szimpátiával fogadták a jegyzéket, kivéve az annexionitam nagynémet sajtót. Ára 8 fillér