Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-08 / 146. szám

• JNTYÍRVIDÉK 1917. julius 8. sát előmozdítja, s azonkívül a vért tisztítja. A stuttgarti Ludvigspitai felosztatván végzett orvosi megfigyelések azt tanúsítják, hogy a Ferenc József víz minden esetben kellemes és biztos hashajtónak bizonyul. — A Nyugat. Ignotus, Ady Endre és Babits Mihály szerkesztésében megjelenő folyóirat julius elseji száma a szokott becses irodalmi tartaimon kivül különösen aktuális és értékes politikai közleményekkel jelent meg. Ilyen Bíró Lajosnak egy tanulmánya a Nemzeti és nemzetiségi politikáról, melyben a hadseregre vonatkozó nemzeti követeléseket kapcsolja össze a nemzetiségi kérdés megoldásával. Ilyenek Jancsó Káról v fejtegetései A magyar köztisztviselőről. melyben gyökeréig nyúló taglálatát adja e rend fájdalmas kérdéseinek. Ilyen Ignotus cikke A főrendi demokráciáról, melyben elégtétellel állapítja meg a Nyugat neo-széchenyiánus törekvéseinek diadalát. — Ilyenek végre, Gellért Oszkár jegyzetei a háború és béke felségjogának osztrák felfogásáról s a Grimm-íesctről. A földspekuláció A föld értékének háborús emelkedéséről még csak nem régen volt alkalmunk előkelő nemzetgazdáktól nagyon aggasztó véleményeket hallani Meg lehet ezzel kapcsolatban állapítani, hogy a földárak s a mezőgazdasági proiuktumok értéke és értékesítése között tényleg ígen sok esetben nincs meg az egészséges arány, de főleg s ami még ennél nagyobb baj, mind a két részen szélsőségek lettek úrra. A fiildőhes nép, amely teljességgel a pénzbőség helyzetét évezi, minden, tehát a jövedelmezőséggel egyáltalán arányban nem álló árat is, megad a földért. A föld jövedelmezőségének fokozása pedig ma és valószínűleg a háborn további tartama alatt is csak illuzoríus jelszó marad, amennyiben legközelebb a gabonanemiieken kivül a föld összes kőzve len, sőt bizonyos mértékben egyes közvetett produktumait. is maximálni fogják. Mindennek dacára a földárak tendenciája mértéktelen hansse-ot mutat, eredményeképpen annak a törekvésnek, amely a háború harmadik esztendejében alakult ivi a tőkepénzesek körében és amelynek jelszava volt: minden pénzt lehetőleg ingatlanba fektetni. A tőke földspekulációja tehát egyrészről az az árfelhajtó tényező, arnoly a legitim agrár elemmel a földszerzésben versenyre kelt. A helyzet ma tehát az, hogy a földárak meghatározásánál a vevő nem kalkulálja a jövedelmezőséget, nem végez még általánes rentabilitás-számítást sem. Igen, mert a vásárlók nagy része nem agrárius, aki több t-rmelési üzemre gondol, amelyet a háború után íog a gazdaságában bevezetni, hanem egyszerűen tőkepénzes, aki a befektetési értébek közül ma legbiztonságosabb objektumnak tartja a földet, amely nem veszhet el és amely az ország jövő ekszisztenciájának eredeti és biztos alapja. A nem mezőgazdasági elemek földvásárlását tehát éppen ugy, mini az idegenek ezirányu törekvését ebből a szempontból határozottan el lehet ítélni. A magyar földe' s a rajta és belőle élő középbirtokos osztályt nem szabad kisajátítani a könnyen szerzett tőkének. Az általános gazdasági érdekek a föld birtokában csak tényleges, képzelt és gyakorlati mezőgazdát I űrnek meg. A mezőgazda földvásárlása, tulmagas árakon, bizonyos mértékben és az alább kifejtendő szempontokból azonban szintén elítélendő lehet Azt is hallottuk egy nyilatkozat kapcsán, hogy a mezőgazdasági üzem szédületesen rohan az anarchia leié. Ennek egyik lényeges oka szerintem is az, hogy a föld jövedelmezőségével szemben abnormális magas földárak alakultak ki, amivel szemben a földet vásárló gazdának ne« a határozóit ellenállása törekszik érvényesülésre, hanem az a kevésbé becsületes és biukolt óhaj, hogy gazdasági produktumait majd titokban á makszintális áron felül fogja értékesíteni. Ezeknél a gazdáknál ezt a gondolkozást csak a pénzbőség s a sok pénz demoralizáló hatása érlelhette ineg s csak a konjukturák ilyen lehetetlen szélsőségei fejlesztenék ki a morál ellenes elhatározásokat. Mindezek mellett azonban hátramaradt az a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha ti drágán vett földön nem üt be a termés, ha ko.vés silány gabona terem a 3-—4000 koronás földön vagy a 00—120 koronás bérleteken ? Ebben az esetben ténylegesen érvényesülni fog a földár és a jövedelmezőség között ma tényleg fennálló veszedelmes arány, mely minden ilyen abnormális áron való vásárlásnál a mezőgazda biztos tönkremenetelét fogja eredményezni. Ugyan ez az eset áll elő akkor is, ha a mezőgazda becsületes elveket követ a termények értékesítésénél, azaz nem törekszik a maximális árak kijátszására. Természetesen ebben az esetben a drágaság igen nyomasztóan fogja terhelni ezt a gazdát, sok esetben annnyira, hogy megélhetése is erősen veszélyeztettnek látszik Amikor a kisgazda maga és az egész családja évi fáradsá gának és munkája eredménytelenségének szomorú valóságáról lesz kénytelen meggyőződni, akkor az a bizonyos és az ország közgazdaságára is végtelenül káros demoralizáló hatás valóban érvényesülni fog s a kisgazda vagy meg nem engedett utakon fog haladni vagy pedig meginog a földben való eddigi nagy és erős hite és megrendül közte és a föld között az a törhetetlen ragaszkodás, amely nemcsak a saját osztályának létalapja, hanem az ország gazdasági struktúrájának fontos támasza volt mindig. Mi következhetik mindebből? Sokan különösen a gazda párt emberei, ingatlanválságot látnak már most a földárak túlságos emelkedésében s vele kapcsolatban a legitim gazdáknak ősi terrénumaikról való kiszorításában. Ez a válság nem éppen lehetetlen Általános gazdasági .szempontokból bírálva, ugyan még sem annyira sötéten volna megítélhető ez a helyzet, de viszont azt sem lehet állítani, hogy komoly aggodalomra nem adna éppen elegendő okot Végül ezek után fennmarad még egy kérdés, amely nagy problémáknál mindig fel szokott merülni s amely ma, mikor az ország harmadéve visel egy borzasztó áldozatokba kerülő háborút, sokszorosan indokolt: mi itt az állami feladat ? Kétségtelen, hogy az állam hal alomnak a törvényes eszközök mind rendelkezésére állanak, rmielyek segítségével befolyást képes gyakorolni a földárak alakulására. Ilyen inderekt törvényes intézkedés lenne elsősorban az összes töldproduktumok árának maximálása, még pedig olyan nivőn, amelynek következtében a föld jövedelmezősége érezhetően csökkenne. Természetes, hogy a földhozadék árának csökkenése magára a földárra is befolyást fog gyakorolni és igy egyetlen törvényes intézkedéssel három nagy érdekel szolgál a kormányhatalom: u gazdáét, fogyasztóét és végül az országét. A gazdára mégis csak előnyösebb az a helyzet, ha a föld ára olcsóbb és helyes arányban áll a jövedelmezőséggel. A maximális kiépítésére természetesen az egész vonalon szükség van, hogy az ingatlanárak stabilizálhatók legyenek. Szükség tehát az állatárak maximálása is, mert addig, amíg egy sertés árából egy hold földet, egy pár közepes marha kellő-három ezer koronás árából pedig két kis holdnyi birtokot Ind venni a gazda, addig mindig természetellenes arányban log a föld ára emelkedni. Az ország és népesség létalapja a föld, erre kell a legjobban vigyázni és éppen azért kell ennél minél sürgősebben a legjobban átgondolt törvényeket hozni 111 fi, A LEGJOBB SÉRVKÍITŐ-t készíti iSLUMBERG JÓZSEF *oii kötszerész, Küíre^y^, fik, parüchia-ípíilet; SZÍNHÁZ ÍHűsor: Szombaton Csárdáskirálynő, nagy operette. Vasárnap délután félhelyárakkal fíólem, operette újdonság, este A cigányprímás, napy operette. Héll'fin itl először Dollárjmjia, Gábor Andor legujabb vígjátéka. Kedden itt másodszor Dnllárpapa. Szerdáit Molnár János esléje: '/.snzsi kisasszony, operette. Csütörtökön Xayy júliusi kabaré. Pénteken Forgács Sándor es éje : Trilhy. Szombaton itt először Csillagok bolondja—Der Steriigücknr, t.ehár legújabb operettéje. Vasárnap délután télhelyárakkal Három ahsláiiy, operetteujdonság, este itt másodszor t'si'Jagol; bolondja. A baba Telt ház nézte végig tegnap Audran régi, szép. bájos muzsikájú és talán még bajosabb meséjü operettjét, A babát, amelyet a Heltay Hugó minden elismerésre méltó rendezése, valóságos látványosságé varázsolt. \ címszerepet Kálmán Manci játszotta, lebilincselő bájjal, sok közvetlenséggel, szívvel. Játéka, előadása frappáns, de amellett tökéletes. Igen sok tapsol és virágól kapóit a közönségtől, amely nagy szeretettel ünnepelte. Szigeti Irén nadrágsz'Tepben igen diszkrét, szép jálékol produkált. Kedvesen énekelt, szintén sok tapsot kapott. Mulatságos volt Kova esi cs .Margit, Hellav Hugó és Forgács Sándor alakítása, míg Molnár János szép énekszámaival, Xádassv Mici pedig tüzes temperamentumos játékával aratott elismerést. Forgács Sándor estéje. A színházi szezon utó

1,só hetei közelednek, a színészek a jövő héttől kezdve, egymásulán búcsúznak a közönségtől. Az első búcsúzók közöli van Forgács Sándor, a társulat kiváló és népszerű drámai színésze, aki most végleg elbúcsúzik a nyíregyházi publikumlói, mert jövőre tudvalévőéit az aradi társulathoz szerződött és így belátható időn nincs remény, hogy visszavárhassuk. Rucsiicsték. Három hét múlva vége a színiévadnak. Ezen a héten már megkezdődnek a kedvenc tagok estéi. Molnár Jánosi a Zsuzsi kisasszony Falsettijébcn, Forgács Sándori a Trilhy Svengáiijáhan fogja zsúfolt ház ünnepelni. A műsort Gábor Ando- ötletektől sziporkázó, pompás vigjátékujdonsága, a Dollárpapa vezeti be, a címszerepben llellai Hugóval, Aki egy egész hétre valót akar kacagni, az ne mulassza el megnézni a Dollárpapát. A hét végén Leltár-premier lesz. — Nyolckor kezdődik az előadás. A zárórarendelet, amely tudvalevőleg 11 óráig tolla ki a színházak záróráját, — a nyíregyházi színház rendjét is megváltoztatja. Elmarad az eddigi, tulkorai félnyolcas kezdés és mától kezdve az esti előadások nyolc órakor kezdődnek. TÖRVÉNYKEZÉS 8 Mikor a lürvénybiró rekvirál. Pelró Gábor nyírturai törvénybiró a mult év decemberéhen, elment l!. Pásztor Istváunéhoz, tikit arra kért, hogy adjon el neki kél zsák tengerit. Mivel Pásztorné erre nem volt hajlandó, a törvénybiró megfenyegette az asszonyt és azt mondta, hogy egy pár nap múlva ugy is ő, a bíró fog erre rekvirálni és akkor minden tengerijét elviszi. Az asszony följelentést lett a törvény bíró ellen, akit zsarolás bűntettének kísérlete címén fogott vád alá az ügyészség. A törvényszék zsarolás vétségének kísérletében bűnösnek mondotta ki Petró Gábor törvénybiró!, akii egv heti fogházra ítélt a bíróság. Fősztirkesstö é& kiadó; JÖBA fclfcK, t-'tjlelfii STsrkEsitS : KtRTÉSZ CAí tLO-