Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-08 / 146. szám

JStYÍRVIDÉK. LeszneK-e ősszel választásoK? Készülődnek a pártok — Uj pártalakulások küszöbén — Országosan szervezkednek a kereskedők, az iparosok és a gazdák — Megalakul a városi polgárok pártja — Az uj választói törvény és az uj kerületi beoszíások alapján tartják meg a választásokat mondottan gazdaszövetség-párti program­mal vállaltok majd jelöltségei. A szociáldemokrata párt ugyancsak c­rősen szervezkedik és bizonyos is, hogy ennek a pártnak több képviselője jut szó­hoz a legközelebbi parlamentben. Beszél­nek azonban egy uj pártról is: az agrár­szociálista pártról, amely egyrészt a kis­gazdapártból rekrutálódnék, másrészt pe­dig egyesítené a szociáldemokrata párt­hoz közelálló földmunkás szervezeteket Utoljára említem meg, azonban sor­ban az elsők közé tartozik a városi pol­gárok pártja, amelynek szervezése Bárczy István dr. nevéhez és munkásságához fű­ződik és amely a legközelebbi időben szin­tén felveszi a harcot és a szervezés mun­káját azzal a programmal, amelyet alkal­mam nyílott már ismertetni a Nyirvidék hasábjain. Nagyjában ilyen a politikai horizont képe. Érdekes és rendkívül jellemző a viszonyokra, hogy az uj pártok egyike sem áll közjogi alapon, valamennyi párt tisz­tára közgazdasági alakulás, amely a ma­ga sorában egyesíti a különböző politi­kai pártokhoz tartozó elemeket. A meg­lévő pártok természetesen nem nézik jó szemmel az alakulásokat, félnek tőle — és joggal is félnek talán? — hogy ezek a köz­gazdasági pártok megbontják a belpoliti­kai pártok falanxát, de a demokratikus alapon szervezett pártok azért nem lép­nek fel az uj alakulásokkal szemben, a­melyek kevés kivétellel a legteljesebb de­mokratikus alapon állanak, sőt igyekeznek programrajukba bekapcsolni a közgazda­sági pártok kívánalmait. Több pártnál be­szélnek is már a prograinmpontok revízió­járól, amely kétségtelenül be is következik. Annyi bizonyos azonban, hogy nálunk a politikai élet az utolsó időben már köz­gazdasági alapon kezd fejlődni és hova­tovább oda jutunk, hogy a közgazdasági pártok vesznek fel programmjukba köz­jogi kérdéseket. Paál Jób. Budapest, julius 7. (Fővárosi munkatársunktól) Pártkörökben mostanában feltűnően sokat beszélnek az őszi választásokról. A parlament még együtt ül, nyári időben szokatlanul nagy érdeklődés mellett tart­ja üléseit, de a hon atyáinak idejük ma­rad arra is, hogy ellátogassanak kerülete­ikbe, ápolni a barátságot, szóval ők is ké­szülődnek már az uj választásokra. Mert politikai körökben befejezett ténynek tartják, hogy ősszel választások lesznek. A miniszterelnök nyíltan ki is jelentette a parlament ülésein, hogy a parlament mun kájának biztosítása érdekében esetleg nem lesz elkerülhető a mostani képviselőház feloszlatása, és aki figyelemmel kiséri az egyes partok belsőéletét, az tapasztalhat­ja, hogy mindenfelé erősen készülnek mái' az őszi választásokra. Az utói só szót még nem mondották ki, de azért már nevekről is beszélnek. Uj nevekről, amelyeknek tulajdonosai csak ezután jutnak esetleg mandátumhoz. Politikai körökben ugy tudják, hogy a koalícióra lépett pártok között kész a megállapodás arra, hogy egymástól nem hódítanak el kerületeket, az a megállapo­dás azonban egy sereg helyen illuzórikus mert az őszi választásokat, ha ilyenek lesznek, már az uj kerületi beosztás alap­ján tartják meg, már pedig ez a beosztás alaposan felforgatja a mostani kerülete­ket. ' A meglevő pártok között talán nem lesz olyan nagy a harc, mint a parlamenti­ben ma még szerephez nem jutott pártok és a parlamenti pártok között. Választá­sok előtt ugyanis egy egész csomó zász­lóbontás lesz. És valamennyi uj párt a készülő választásokra való tekintettel szer­vezkedik olyan erősen. Pozitív eredményei eddig leginkább a választójogi blokknak vannak, amelynek több fiókja már is erő- jj sen készülődik a választásokra. Igen in­tenziven indult meg a kereskedők poli­tikai szervezkedése is, amelyről módom­ban állott nemrég részletes tudósítást kül­deni. — Értesülésem szerint nagyarányú po­litikai pártalakulásra készülnek az iparo­sok is én ennek a szervezkedésnek a hul­lámai rövidesen eljutnak már a nyíregy­házi iparosokhoz is. Ez a mozgalom hi­vatalosan nem az országos Iparegyesül et­től indui ki, mert hiszen az Országos I­paregyesüJetnek az alapszabályai nem en­gedik meg, hogy itt politikai kérdések­kel is foglalkozzanak, azonban a mozga­lomban vezető szerepet játszanak az e­gyesütet érdemes vezetői. Ugy tudom, hogy az iparosok készülő pártja szorosan együtt dolgozik majd a kereskedők politi­kai pártjával, mert hiszen az iparosok érdekei sok esetben azonosak a kereske­dők érdekeivel. Ez az együttdolgozás a párt manifesztációjában is kifejezésre ke­rül. Az agrármozgalmakban külön fejeze­tet kell szentelni annak a mozgalomnak, a­melyet Almády Géza, a főváros nyugal­mazott tanácsnoka, békésmegyei birtokos indított meg, ós amely azt eredményezte, hogy a Békés vármegyei Gazdasági Egye­sület már átiratban is fordult a Szabolcs­vármegyei Gazdasági Egyesülethez egy or­szágos politikai agrárpárt megalakítása ér­dekében. Ez a mozgalom szoros kapcsolat­ban van a Magyar Gazdaszövetséggel és komolyan szó van arról, hogy a legköze­lebbi választásoknál egyes jelöltek ki­Trák Géza köszönete a vármegyei tisztikarnak Nyíregyháza, julius 7. (A Nyirvidék tudósítójától.) Abban a függő helyzetben, amelyben Nyíregyháza városa a vármegyével áll, — nagy a jelentősége ;a vármegyei tisztikar, különösen pedig az alispán és a várme­gyei főjegyző részéről megnyilatkozó jó­akaratnak a város iránt. Mi ezeken a ha­sábokon több izben mutattunk rá már er­re a jóakaratra, amelyből gyakran volt haszna és előnye ennek a városnak. Most ennek a jóakaratnak egyik legékesebb do­kumentumát adjuk itt közre. Ismeretes, hogy Trák Géza közigazgatási tanácsos, helyettes polgármester megválik a város közönségének a legteljesebb sajnálatára — Nyíregyházától, hogy elfoglalja Eger város főjegyzői székét. Ebből az alkalomból — Trak Géza elbúcsúzik a vármegye vezető­ségétől és a. búcsúzó Írásból kitűnik a vár­megye vezetőségének a város iránt érzett nagy jóakarata, amely a Trak Géza szere­tetében is megnyilatkozott a vármegyén. Trak Géza a következő sorokai intéz­te az alispánhoz: 1917. julius 8 Nagyságos Alispán Ur! Eger város főjegyzőjévé történt meg­választatáson! folytán a városnál eddig vi­selt közigazgatási tanácsnoki állásomról a képviselőtestülethez intézett beadványom ban lemondtam. A városnál eltöltött 15 éves köztisztvi­selői működésem ideje alatt a mélyen lisz­téit törvényhatóság támogatását állandóan volt szerencsém élvezhetni. Amikor egy más törvényhatóság tiszti kötelékébe lépek át, — kedves kötelessé­gemnek ismerem, hogy hálámat, köszöne­temet jelentsem ezért a támogatásért. És mindig hálásan fogok gondolni Nagyságodra, kiben a legjobb felügyeleti hatóságomat vesztettem. Amint mindig példányképem lesz arra, hogy miként le­het szeretettel, jóakarattal, fokozottabb munkára ösztönözni. Kedves emlékeim között fogom őrizni azt a barátságot s kar társi megértést, me­lyet a törvényhatósági tisztviselő uraknál állandóan tapasztaltam, mely felsőbb ha­tóságommal az érintkezést a közügyek ja­vára nemcsak könnyűvé, de kellemessé is tette. Fogadja Nagyságod megkülönböztetett tiszteletem nyilvánítását. Nyíregyháza, 1917. junius hó 30. Alázatos szolgája: Trak Géza. í dadai felsőjárás lakosságának lisztellátása Olchváry főszolgabíró terve Nyíregyháza, julius 7. (A Nyirvidék tudósítójától.) A közigazgatási tisztviselők egyik leg­komolyabb gondját most az képezi, hogy miképpen .lássák el az alájuk tartozó lakos ságot a jövő gazdasági évre terménnyel és liszttel. Hogy a lakosság lisztellátása lel jesen zavartalan legyen, arra többféle terv merült már föl, de talán mindannyi kö­zött a legpraktikusabb, legcélszerűbb az, amely Olchváry Pál főszolgabírótól ered és amely szerint a községeknek vétel ut­ján kell biztosítani az ellátatlan lakosság lisztszükségletét. Olchváry Pál ebben az ügyben járása községeinek vezetőségéhez körrendeletet bocsátott ki, amelyet alább egész terjedelemben közlünk: A 2192—1917. M. E. kormányrendelet 6. szakasza megengedi, hogy a községek olyan lakosaik részére, akik a haditer­ménytől közvetlen vásárlás utján ter­mény járandóságaikat egész évre besze­rezni nem képesek, azt némi jutalék fel­számításával bevásárolhassák. Miután a járási gazdasági bizottság is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a lakosságnak hadilisztre szorítása a lehe­tőség szerint mellőzendő lenne, elérkezett­nek látom az idejét annak, hogy az ellá­tatlan lakosság termény illetőségét az 1917—18. évre biztosítsam. A gyakorlati kivitelt példákkal világí­tom meg: 1. Gáván 5—6 vaggon terményre van szükség, tehát a községi hitelszövetkezet segítségével megvásárolja a község a pré­postság termésének megfelelő részét a Hadi Termény részvénytársaságtól, előze­tesen felszólitván a prépostságot, hogy a a termésének ezt a részét a hadi termény részvénytársaság netalán jelentkező bizo­mányosának ne adja el. Az ekéut megvásárolt termény a pré­postság magtárában marad s annak keze­lője az elöljáróság megbízottjának a meg­felelő terményt havonként kiméri. Az e­lőljáróság á tulajdonjogot, igazoló kimu­tatás alapján adja ki havonként minden-

Next

/
Oldalképek
Tartalom