Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-09-05 / 194. szám

2 JNtYÖWTIDÉK H9Í7 szeptember 5 A jegyzőegylet közgyűlése Az uj elnök programmja Nyíregyháza, szeptember 4. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei községi és körjegyzők egyesülete Nyíregyházán, a vármegye székházában tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a folyó ügyek elintézése és a 3 évvel ezelőtt választott tisztikar lemondása után megejtette a tisztújítást. A reánk kényszeritett világháború dúlása óta ezen szokatlanul népes közgyűlés titkos szavazással Balogh Lajos njfehértói főjegyzőt ültette az elnöki székbe. Az uj elnök székfoglalóját, mely az egymás támogatására irányuló összetartásban látja a munkával agyonterhelt s ennek arányában anyagilag és erkölcsileg meg nem becsült községi és körjegyzők az állam mostoha gyermekei helyzetének megjavulását, alábbiakban közöljük: Tisztelt Közgyűlés! Szeretett Kartársaim! Hálásan köszönöm kitüntető bizalmatokat, amellyel csekélységemet egyletünk diszes elnöki székébe emelni kegyesek voltatok. Tisztában vagyok azzal, hogy a feladat, melyre erőm fogyatékosságának tudatában félve vállalkozom, nehéz; s hogy ezt a súlyos feladatot csak is a ti egyöntetű s minden hátsó gondolattól ment önzetlen támogatásotokkal leszek képes a lehetőségig megvalósítani. Mert előttem is — mint nagyrabecsült közvetlen elődőrn s annyi más, most már a csöndes sir ölén nyugvó elődöm előtt — egy gyönyörű álomkép lebeg. Egy erős, befelé tartalmas, kifelé tekintélyes, a kartársak összeségét magába foglaló komoly, munkás vármegyei jegyzői egyesület. Ezt a lebilincselően szép, voltaképpen felette egyszerű, de az évek hosszú során szerzett tapasztalatokból ítélve elérhetlennek látszó álomképpel valóra váltani, életre hozni legszentebb kötelességemnek ismerem. Mert ez az életrekeltő álomkép egyedüli kulcsa annak a rejtelmes szekrénynek, amelyben minden óhajaink, öszszes reményeink a suhanó évek patináival bevonva nyugosznak érintetlenül. E rejtelmes szekrény felnyitásának pe dig ama bizonyos tizenkettedik órája immár elérkezett. A vajúdó világháború szőr nyű eseményei rohanva követik egymást Könnyeket fakasztó, sötét fakeresztek jelzik a régi világ megszűntét s egy újnak kezdetét. Tömegsírok fedik a régi erkölcsöket; hősöknek lelke, diktál uj életcélokat. ' • ' ->-í'H Ebbe a kezdődő, ebbe a más alapra he lyezkedni készülő sejtelmes világba .sietve kell nekünk is beilleszkednünk, szeretett kartársaim. Ásót, kapát kell ragadnunk egy sziwel-lélekkel mindnyájunknak, hogy sirásói legyünk korhadt rendszerünknek, alapvetői, nevelői, fejlesztői fegy uj, egy jobb világnak, amely bölcsője leend életrekelő vágyainknak, reményeink nek. Tömörüljünk tehát! Kutassuk fel egymás között a szervezetre, a vezetésre hivatott tehetségeket, állítsuk azokat önzetlenül, egyedül csak a nagy célt tekintve, ügyeink élére; munkálkodjunk komolyan, becsületesen, buzgón, de sohasem hi valkodva. Legyünk szerények, de erőnk és értékünk tudatában férfiasak; legyünk udvariasak, előzékenyek, de sohasem szolgalelküek. Ilyen életcéllal, ennek megvalósításával szolgálhatjuk legjobban szeretett; hazánk, községünk s a magunk helyesen felfogott érdekét. Ilyen jegyzői kar áll csak egyedül hivatása magaslatán. Ilyennek kell lenni nekünk szabolcsvármegyei jegyzőknek is. — Adja Isten, hogy ugy legyen! Ezután az egyesület többi tisztviselői állásának betöltése következett. Alelnökké Szmrecsányi Sándor rakamazi, főjegyzővé Gurbán László tiszanagyfalui, pénztárnokká: Simák István nyugdíjas, jegyzőkké: Simák Lajos napkori és Berencsy István pazonyi jegyzőket választotta meg a közgyűlés. Választmányi tagok: Andó Sámuel gávai, Pelsőczy Mihály bákai, Ritly Gyula nagyhalászi, Bodnár László tiszadobi, Kürthy Ferenc dombrádi, Baloghy László nyírbátori, Seress József nagykállói, Perger Endre nyiradonyi és Liptay Lajos ramocsaházai jegyzők lettek. Ezzel véget ért a vármegyei jegyzők életében uj korszakot jelentő közgyűlés, s azt szerény társas ebéd követte a Bocskay kertben. El kell halasztani a kihágás! ügyek tárgyalását Az árdrágítóknak nincs pardon! Nyíregyháza, szeptember 4. (A Nyirvidék tudósítójától.) Ugrón Gábor belügyminiszter a következő érdekes és nagyfontosságú rendeletet küldte Szabolcsvármegye alispánjához: Ma már fölösleges megokolni, hogy a magyar nemzetnek a létért folytatott erős küzdelmében minden munkás kezére szük sége van. Senki egy órára sem odázhatja el kiszabott munkafeladatának megoldását, anélkül, hogy az összeségnek, a köznek ne ártson. Ebből az okból viszont senkit egy órára sem szabad indok nélkül munkaköréből elvonni. Nem szabad munkaidőben elvonni munkafeladatától, az olyan munkást, dolgos embert, akinek a hatóság előtt fotyamatban levő, tárgyalandó, vagy már le is tárgyalt ügye halaszthatatlan intézkedést nem igényel. Ezért elrendeli, a belügyminiszter, — hogy a rendőri büntető bíróságok:^ a mezőgazdasági, gyári műhely- és minden más munkás ellen, továbbá kisgazdák, iparosok s mesterek ellen levő kihágási ügynek tárgyalását, az elévülési időn belül olyan időre halasszák, amikor a mezőgazdasági, illetőleg gyári stb. munkák szünetélnek vagy befejezést nyer-, tek. A szabadságvesztés — elzárás — büntetés végrehajtását 3 hónapra kell elhalasztani és 3 hónap múlva is az elévülés kikerülésének tekintetbe vételével az elévülés kikerülésének tekintetbe vételével íaz eljárás csak akkor veendő foganatba, ha az elitélt halaszthatatlan mezőgazdasági vagy hadicélt szolgáló más munkát nem végez. Kivételt képeznek természetesen a no* torius csavargók, szokásos bűntettesek, közveszélyes munkakerülők, és általában, a kik a közrendelet és közbiztonságot veszélyeztetik, valamint az árdrágítás miatt, nemkülönben a hadiállapottal kapcsolatban álló, azzal összefüggő kihágás miatt elitéltek, ezeknek büntetése csak kivételes esetekben halasztható el. Azok ellen, akik csak pénzbüntetésre vannak elitélve és abban a helyzetben van inak, hogy bár az tőlük közadók módjára be nem hajtható, de azt mégis lefizethetik és ezt épen azért nem teszik, mert tudják, hogy a pénzbüntetésüket helyettesítő szabadságvesztés végrehajtása hivatalból elhalaszlalik, az átváltoztatott szabadságvesztést szintén végre kell hajtani. Sürgetik a cséplést Szenet és benzint kap a vármegye Nyíregyháza, szeptember 4. (A Nyirvidék tudósítójától.) A vármegye területén igen sok helyen még mindig nincs betakarítva és elcsépelve az idei termés. A betakaritással ugyau már a legtöbb helyen végeztek, de az iga liiánya ezen a téren is sok zavart okozott, nagyobb baj azonban az, hogy sok gazdánál még elcsépeletlen a termés. Nagyon természetes, hogy most már, amikor az őszbe megyünk, a beállható esőzés könnyen tehet igen nagy kárt az elcsépeletlen gbaonában. A közélelmezési minisztérium részéről Nagy Ferenc alelnök a mai napon leiratot intézett Mikecz Dezső alispánhoz, akivel közli, hogy értesülése szerint a cséplések nem folynak avval az eréllyel, mint kellene, ami által a bekövetkezhető esős időszak beálltával a termés nagy mér tékben veszélyzetetve van. Nagy Ferenc leiratában azt kérdezi az alispántól, hogy cséplések késésének az oka vájjon nem a hanyagságban keresendő-e? Kéri a közélelmezési hivatal az alispánt, hogy ezt tegye vizsgálat tárgyává és ha arra jönne rá, hogy a késésnek a szén és a benzin hiánya az oka, ugy közölje, mennyi szénre és mennyi benzinre van szükség Szabolcsvármegyében ahhoz, hogy a még elcsépeletlen termés teljes egészében elcsépelhető legyen. Nagy Ferenc ugyanis kilátásba helyezi, hogy ezt a mennyiséget a vármegyének rendelkezésére bocsátja és akkor az egész vármegyében be lehet fejezni a cséplést. Emellett azonban azt is meg! t agy ja a közélelmezési hivatal alelnöke, hogy az alispán erélyesen lépjen fel mindazokkal szemben, akik hanyagságból nem csépelték el még a termésüket. Clemencau — miniszterelnök Bndapest, szeptember 4. (A Nyirvidék tudósítójától.) Párisból jelentik: A kulisszák mögött Clemenceau miniszterelnöksége mellett esi nálnak hangulatot. Az uj orosz kormány Budapest, szeptember 4. (A Nyírvidék tudósítójától.) Párisból jelentik: A diktatúrával fölhatalmazott uj orosz kormány tagjai lesznek Kerenszky, Cseretelli. és Cseidze is. A nemesi címeket és kiváltságokat eltörlik. Párisból jelentik: A szénhiány miatt az orosz Putilov-müvek tízezer munkást elbocsátottak. • nmiiiimiiiiiB I Városi Színház-Mozgó. E HE ggg gg Szeptember 5 6-án, szerdán és csütörtökön dél- >[[

| után fél 6, este fél 9 órai kezdettel amerikai §58 sorozatunk remekmüve ggg sSZePlÖTlEn: =i asszony •= §E53 i ssa mi gO Péntek-Szombat-Vasárnap gjgg S FÉKTCIED SZtR&m s ÜIBIII Iliiül lllilli