Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-08-24 / 184. szám

2 JSfriRYIDÉK 1917. augusztus 24. A tanítói munka értékeléséről tehát ezt az összeget az bizonyos, legtöbben kenyérnek való beszerzésére fordították, ha ugyan arra is elegendő volt. A beszerzési előlegből, ha már megkaphatta volna ,legföllebb az évi tüzelő anyagot biztosithatná, ha ehhez is valami módon hozzájuthatna. Az eddigi segélyezés tehát, mint azt a tények igazolják, sem a tisztviselők, s annél kevésbbé a tanitók kétségbeejtő helyzetén nem segit. Ily körülmények között sem lehet képzelni, mily lelkiállapottal végezhetik testet és lelket egyaránt igénybevevő munkájukat akkor, midőn családjuknak a naponkénti élelmet és a legszükségesebb téli ruházatot sem képesek megszerezni. A három év alatt felemelkedett magas árakra való tekintettel nem a segélyezések különböző módjáról hanem olyan rendes fizetés*folyósításáról kell de mielőbb gondoskodni, mely legalább megközelítőleg arányban álljon a megélhetési feltételekkel, nehogy bekövetkezzék az a szomorú helyzet, midőn már a társjadalmi életre kiható kötelességeik teljesítésére — képtelenek lesznek. •KinHNM* Magyar papokat kérnek Aliklósy püspöktől az erdélyi románok Ezrével térnek át a románok a magyar püspökhöz A köztisztviselőt képesítésének és hivatali állásának megfelelően, szolgálati ideje arányában megállapított javadalma, lakbér, és esetleges fizetési pótlék, vagy rendkívüli segély megkülönböztetés nélkül illeti meg. E tekintetben a tanitók kivételt képeznek. A tanitók oklevele, állami vagy felekezeti képzőben nyerte azt, egyenlően kvalifikálja bármely jellegű elemi iskolai tanítóságra. Ennélfogva kétségtelen, hogy hivatása magaslatán álló tanító, ha állami, vagy más jellegű iskolához vetette is á sors, ugyanazt a munkakört töltvén be, a népoktatásügy j a vára irányuló munkájának értéke is ugyanaz. Az 1913. évi XVI. t. c. vonatkozással az 1907. évi XXVI. t. c. érvényben maradt intézkedéseire, illetmény táblázat szerint fizetési osztályokba cs fokozato(kba osztja ugyan a tanítókat is, de a várakozási idő az államiakra egy-egy fokozatban 4, a községi és felekezetiekre 5 év. Lakbér államiaknál fizetési osztály szerint emelkedik, a felekezeti és községieknél mindig ugyanaz, nem emelkedik. Az állami tanitó egy-egy gyermeke után 24 évig 200—200 korona családi pótlékot kap, a nem állami pedig ezzel szemben eddig semmire sem számithatott. Igy aztán az állam szolgálatában eltöltött 40 évi rendes tanítói mim ka, a községi vagy felekezeti iskolánál ugyanannyi idő alatt eltöltött munka értéke között, — munkaértékelése között 33000 kor összeget tesz ki, melyből átlag évenként több mint 800 kor. esik az állami tanitó javára. Ugyanazon képzettségű, s ugyanazon munkakört betöltő egyénekkel való eme méltánytalan elbánás és az egyenlő munka igazságtalan értékeléséből mintegy következelesen, a duló világháború következményei által leginkább sújtott tisztviselők segélyezésénél is csak a tanitó és tanitó között történik megkülönböztetés. — Ugyanis az 1915. évi Xli. t. c. az állami iskalai tanitó háborús segélyét fizetés természetével járó illetménye után 35 százalékban állapítja meg, a nem államiék pedig illetményére való tekintet nélkül egy összegben 600 koronában. Ha pedig az államtól fizetéskiegészitést nem élvez, segélyben nem részesül. — Vagyis ha 2800 kor. fizetést veszünk alapul, az állami tanitó ezen összegnek 35 százalékát, 980 koronát ugyanily javadalmu községi, vagy felekezeti tanitó. ki beszerzési segélyre sem számithat, csak 600 kor. háborús segélyt kap. A tanítói munka értékelése között e megkülönböztetés a nem állami tanítók erkölcsi magatartását is vonja nnaga után. S nem-e lenne indokolt, ha az ily módon mellőzött tanitók munkájának eredménye nem állana arányban az állami tanitók munkájval? A tapasztalat és az állami l'elügyeletet gyakorló kir. tanfelügyelők jelentései azonban azt igazolják, hogy e tekintetben az állami iskolák javára különbség nincs, de nem is lehet, mert az ilyen községi vágy felekezeti iskolától a fenntartási jog megvonatnék, ez azonban nem igen szokott előfordulni. Ilyen a mai helyzet a magyar tanitósság" munkája értékéről és munkájuk értékelésének megkülönböztetéséről. Bármely jellegű iskolában működjék azonban a tanitó, anyagi helyzetét tekintve, kétségbevonhatatlan, hogy megélhetését sem a háborús segély, sem a ruhabeszerzési összeg, sem a beruházási előleg nem biztosítja. A háborús segély címen kiutalt öszszegbőí hogyan segíthetne magán akkor, midőn a nélkülözhetetlen élelmi cikkek beszerzési ára nap-nap mellett emelkedőr ben van. A ruhasegélyből bevásárlásra — nem is gondolhat, mert a táplálék az első, Nyíregyháza, augusztus 33. (A Nyirvidék tudósitójátó.

1 Örvendetesen megnyugtató hirt hozott Nyíregyházára a görög katholikus püspökséghez Erdélyből a püspökség erdélyi vikáriusának marosvásárhelyi titkára, laki eljött, hogy a hajdudorogi magyar püspökség erdélyrészi külhelynökének nevében beszámoljon Miklósy István püspöknek azokról a nagyfontosságú eseményekről, amelyek Erdélyben az elmenekültek visszatelepítése nyomán történtek és amelyek országos fontosságúak és meszszemenő jelentőségűek. Beszámolt a vikárius titkára arról, hogy a román betörés után elmenekültek most már csaknem kivétel nélkül visszakerültek lakóhelyükre és, hogy a visszatelepítés mindazon a területeken, amelyek a vikárius alá tartoznak, a legnagyobb rendben és a szerencsét len meghajszolt erdélyiek megelégedésére történt meg és most már a lakosság minden erejével dolgozik, hogy pótolja mindazt, amit a románok elpusztítottak. Az ellenséges seregek eltakarodása után, amikor a rendes munka már kezdetét vette, egyes románajkuak által lakott községekben ezrével jelentkeznek a görög keleti valláshoz tartozó, de hazafias érzel mü románok, akik azt kérik, hogy vegyék föl őket a görög katholikus egyházba, mert nem akarnak ezután a román pópák és román püspökök alá tartozni, hanem az a kívánságuk, hogy mint magyar alattvalók, akik hűségesek a magyar hazához, a hajdudorogi görög katholikus magyal* püspök alá tartozzanak. Ezeknek a román községeknek nincs pópájuk, ugyanis a magyar államhoz hütlexmé lett román pópák egyrésze az ellenséggel együtt menekült el a falujából, a többi hazaárulóval pedig végzett a magyar igazságszolgáltatás sújtó keze és igy mindazok a románajku, görög keleti vallásuaktól lakott egyházközségek, amelyeknek a pópájuk hazaáruló lett, most pap nélkül maradt. Jellemző és örvendetes, hogy ezeknek az egyházközségeknek a tagjai, bár román ajkúak, nem a román püspökökhöz mentek papokért, hanem a nyíregyházi görög katholikus püspökség erdélyi vikáriusához és a vikáriust kérik, hogy vegye föl őket az egyházába. Az ezer és ezer görög keleti román áttérése annyi munkát ad a vikáriátusnak és a papságának, hogy azok már nem győzik a munkát és a vikárius titkárának nyíregyházi utja azt a célt is szolgálja, hogy papokat kapjon az erdélyi vikárius az uj egyházközségekbe. Nagy baj azonban, hogy maga a püspökség is szűkölködik most még lelkészekben. Ugyanis a püspökség csak a háború után kapja meg a kultuszkormánytói a nyíregyházi szemináriumot, addig az ungvári és eperjesi szemináriumok végzett növendékei közül igyekszik megnyerni a lelkészeket a saját egyházmegyéje részére. Természetes, hogy a püspökségen, ahol a legnagyobb örömmel hallották az erdélyi románok hazafias törekvéseit, igye kéznek eleget tenni az áttérő görög keletiek kívánságának és az egyházmegye többi részeiben nélkülözhető lelkészeket leküldi Miklósy püspök az erdélyrészi uj hitközségekbe. Ugyancsak a napokban három fölötte érdekes memorandum érkezett Nyíregyházára Miklósy püspökhöz. Ezekből a/ egy célt szolgáló és egy tárgyú memorandumokból kiderül, hogy Erdélyben a nyíregyházi görög katholikus magyar püspöksgéhez tartozó egyházak lelkészei valamennyien hűségesek maradtak a magyar hazához, egyedül a gyergyószentmiklósi görög katholikus egyház plébánosa pártolt át a románokhoz, akikkel el is menekült. Ennek a hazaáruló papnak az állása most kerül betöltés alá és a gyergyószentmiklósi egyházközség memorandumot küldött a püspökhöz, akit arra kérnek, hogy a több ezer főből álló egyház plébánosává magyar érzelmű, kipróbált hazafiságu lelkészt küldjön. Hasonló kérelemmel for dult a püspökhöz a gyergyószentmiklósi polgármester és Csikvármegye alispánja is. Döntés ebben még nem történt, de a püspök megnyugtatta a gyergyóiakat, — hogy nem lesz panasz az uj papjuk magyarsága ellen. Egyébként a nyíregyházi püspökség titkára, Sereghy László szeptemberben Erdélybe utazik, hogy bejárja az erdélyi vikárius körzetét és a görög keleti románok áttérését tanulmányozván előterjesztést tegyen a szükséges intézkedésekre. • laiiiiiBiiniRiiia 5 Városi Színház-Mozgó. 1 — Augusztus 24-25—26-án Róbert Warvick vi- _ lághirü művésszel a főszerepben 1 Fölfelé zllllők! [ Kjjjj m ^ Hétfőn és kedden Mia May bájos művésznővel ^ am FÉNY ÉS ÁRNY m g£jj Jegyek mindenkor előreválthatok Jakobovits ggg -»-. Faunyka k. a. dohánytőzsdéjében. 9Q2 3 1 J&xl BBlllilBBIIIIlllllB Tegyen kísérletét, hogy a Nyirvidék hirdetései biztos sikerrel járnak. Időt és pénzt takarit meg, ha a Nyirvidék utján fizet elő a hírlapokra és folyóiratokra.