Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-01 / 140. szám

1917. julius i. mMtotK. 3 Bíílogh Sándor tanár 1913. szeptembere óta 'működött a nvíregyházi 'polgári fiúis­kolánál, amelynek egyik-leghasználhatóbb tanereje volt.'Halála minden körben nagy fájdalmat'keltett. Mindkettőjük emlékét — jegyzőkönyvileg' örökiti meg a képviselő­testület. Ezután áttértek a tárgysorozat pont­jaira. Első volt-a városi alkalmazottak ruha­segélyre való igén yjogos.il 1 ts ág á nak megál­tapMsa. A. képviselőtestület megállapítot­ta azoknak a'tisztviselőknek, illetve alkal­mazottaknak a névsorát, akik a kormány által adott '500, 300,. illetőleg 200 koronás ruházati segélvre igényjogosultsággal bír­nak egyben kimondiották, hogy azoknak az alkalmazottaknak. Akiknek a községi törvény értelmében nem jár az államtól segély ' — a város ad megfelelő segélyt. Azt is elhatározta a képviselőtestület, hogv — tekintettel az ügy sürgősségére, — a segély összegét, - mintegy 72.000 koronát, a házipénztárból előlegezik a tisztviselők­nek és más alkalmazottaknak. A központi szeszfőző ügyében a szak­osztályok által hozott és a Nyírvidék leg­utóbbi számában részletesen ismertetett ja­vaslatot teljes terjedelmében magáévá tet­te a képviselőtestület, amely kimondotta:, hogy százezer korona költséggel még eb­ben az esztendőben hozzáfog a szesfőző alapiának megépitéséhez. Nyíregyháza városa a legutóbbi válasz tások folytán igen furcsa helyzetbe került. Mind a három jegvzője: Oltványi Ödön, Walter £éza dr. és Rajtik Miklós katonai szolgálatot teljesít és mivel a-szervezeti szabályrendelet 17. szakasza szerint a köz­gyűlésen csak a jegyzők biniak előadói jogkörrel, a közgyűlések a szó teljes ér­telmében előadó nélkül maradtak. A ta­nács ugy vélt segíteni a dolgon, hogy ja­vaslatot' terjesztett elő, amely szerint a képviselőtestületi közgyűléseken előadói jogkörrel birnak a tanácsnokok is. A köz­gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Pár hozzászólás után ugyancsak ki­mondották, hogy a rendőri szolgálatot tel­jesítő 32 katona élelmezési pótlékára fe­jenként és napönként 20 fillért megszavaz nak és ennek az összegnek a fedezésére öt napidíjas rendőri állást ideiglenesen — megszüntetnek. Ezután a leánygimnázium igazgató ta­nácsába kiküldendő két képviselőtestüle­ti tagot választotta meg a közgyűlés: Hu­ray Samu és Antal János személyében. Nagy vitát -provokált az a javaslat, a­mellyel-'Kreosá&yi -Lajos rendőralkapitány nak olyan összegű személyi pótlékot ho­zott a tanács indítványba, hogy javadal­ma a tanácsosi javadalommal egyenlő le­gyen. A képviselőtestület egy jelentékeny kisebb része, — amely szivesebben látná Krecsányi Lajost az adóügyi tanácsosi, mint a rendőri büntető bírói székben, — ellene wolt az indítványnak és ki is je­lentették, hogy éppen Krecsányi érdemei­nek honorálása képen — adóügyi taná­qsossá kívánják őt megtenni és ezért nem szavazzák meg a magasabb személyi pót­lékot. A képviselőtestület azonban Erdős Bertalan dr., Murányi László di;., Liptay .(Jenő és Fekete Sándor hozzászólása u­tán elfogadta a tanács-és szakosztályok ja­vaslatát. Több kisebb ügy és szabadságolási kérvény elintézése után a közgyűlés egv­negyed ötkor véget ért. Lapunk mai számához postai befize­tési lapot mellékelünk, és tisztelettel kér­jük előfizetőinket, hogy annak fölhaszná­lásával szíveskedjenek megújítani előfize­téseiket, -- mivel a papirhiányra lekintet^ tel —kiadóhivatal csak azoknak küld­heti a lapot, akik hátralékban nincsenek m előfizetést dijakkal, Nem lesz rekvirálás Bármelyik bizományosnak eladható a termés Budapest, jimiu 30. (Fővárosi munkatársunktól) A Nyírvidék közölte már a kormány­nak az idei termés lefoglalásáról szóló rendeletét és közölte azt is, hogy a ren­deletet Mezőssy Béla az uj földmivelé«ü­gvi miniszter módosítani kívánja. Mezős­sy Béla ismételten ugy nyilatkozott, hogy nem óhajtja a rayonirozást és a rendelet keretein belül tág teret kíván biztosítani a szabadkereskedelemnek. Ez az a kérdés, amely a szabolcsme­gyei gazdákat igen közelről érdekli és a­zért a legilletékesebb helyen érdeklődtem a Nyírvidék számára abban az irányban, hogy a gyakorlatban milyen lesz az idei termés értékesítésének és forgalmának a lebonyolítása. Illetékes helyen felhatalmaz tak arra, hogy a következőket közöljem le a Nyírvidék hasábjain: Ha életbeléptetnők a rayonirozást, —­akkor a gazda csak annak a kereskedőnek adhatná el a gabonáját, akinek a körzeté­be őt beosztották, Ez ia helyzet azonban nem következik be, mert ez esetben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesü­lés és a Haditermény megállapodtak ab­ban, hogy a rayonirozást nem tartják ok­vetlenül szükségesnek. Uj rendelet fog te­hát megjelenni, amely tisztázza ezt a kérdést, amely tisztázza ezt a kérdést, a mely a régi rendeletben különben sincs egész világosan megmagyarázva és mó­dot nyújt arra, hogy a rendeletekben és a paragiafusokban járatlan gazdaközönsé­get tévedésekben hagyja. A helyzet az lesz ami volt a múltban, a gazdának, a termelőnek módja lesz — hozzá, hogy a Iladi Termény bármelyik bi zoinányosának eladhassa termését, a ga­bonakereskedőknek pedig módot nyújt ah­hoz, hogy mégvásárolják a gabonát at­tól a termelőtől, akivel esztendőkön ke­resztül összeköttetésben állottak, és aki­nek gazdasági kérdésekben gyakran vol­tak a tanácsadói. A rayonirozás lehetet­lenné tette volna ezt a megoldást, a terme­lőket hozzákényszeritette volna olyan bi­zományosokhoz, akivel soha összekötte­tésijén nem állottak, viszont a kereskedő­ket esetleg olyan körzetbe osztotta volna be, ahol azok ezelőtt soha nem folytattak ü zlet i tevé k eny sége t. A termelők minden eselrc jól teszik, ha tetszésük szerint, bármelyik bizomá­nyosnak nyomban a cséplés után eladják gabonatermékük felesleges részét és az el­adásról írást kérnek. Ezzel az írással kell ugyanis igazolni majd az átvételi bizott­ságok elölt azt, hogy a feleslegüket elad­ták. A bizományosok a vétel után nyom­ban kifizetik a' vételárat. Ha a gazda a cséplés után nem adja el mindjárt termé­sének feleslegét, akkor azt esetleg az át­vételi bizottságokban működő bizományos veszi tőle át, vagyis olyan bizományos, akivel a gazdák ezelőtt "összeköttetésben nem állottak. Saját házi és gazdasági szükségletét mindenkinek joga van visszatartani, de a termelők ,az átvételi bizottságok előtt iga­zolni tartoznak, hogy mekkora a szükség­letük és mekkora készletet tartoltak — vissza. Informátorom beszélgetésünk végén még a következőket mondotta: — Kérem írja meg a Nyírvidék hasáb­jain, hogy ha a cséplés után a termelők fe­les gabonájukat átadják a bizományosnak, akkor feleslegessé teszik ezzel az őket anyr nvira zaklató rekvirálásokat és amennyi­ben igazolni tudják azt, hogy a feleslege­ket tényleg át is adták, akkor megkímélik magukat a rekvirálástól és ez esetben rek­virálás tényleg nem is lesz. Mindenkinek jól felfogott érdeke tehát: feleslegét a cséplés után nyomban eladni, ezzel ugya­nis három előnye van: nyomban megkap­ja a pénzét, szabadon választhatja meg a kereskedőt a bizományosok sorából és megkíméli magát felesleges és zaklató rek­virálásoktól. P. J. A nagykállói választás julius tizedikén lesz A központi választmány ülése Nyíregyháza, junms 30. (A Nyirvidéh tudósítójától.) Mezőssy Bélát a nagykállói választókerület országgyűlési képviselőjét tudvalevőleg föld­mivelésügyi miniszterré nevezte ki a király, mire Mezőssy a politikai szokásokhoz hiven lemondott mandátumáról. Ezt a lemondást jun. 25-én közölte a képviselőház elnöke Szabolcs­vármegye központi választmányával, amelyet fölhívott, hogy az uj választással kapcsolatos törvényes intézkedéseket tegye meg. A leirat­nak megfelően Mikecz Dezső alispán a köz­ponti választmányt ma délelőttre összehívta. A mai ülésen, amelyen az alispán elnökölt, megjelentek : Mikecz István főjegyző, id. Kállay András, Kállay Rudolf, Péehy Gyula, .Martinyi József, Groák Ödön, Liptay Jenő, Klár Leó, Szakolyi Ignác választmányi tagok és Kausay Ödön dr. másodfőjegyzö, előadó. Az alispán az ülés megnyitása után azt javasolta, hogy a választmány a szokáshoz hiven a lehető leg­rövidebb időt tűzze ki a választás megejtésére és igy az ő javaslatára a választmány a nagy­kállói kerületben a választás napját julius tize­dikére tiizte ki. A választásnál eljáró funkcionáriusok lesznek a következők: Váiasztási elnök Megyery Géza ny. kúriai biró, másodelnök Lévay Sán­dor, helyettes elnökök Oláh Miklós és Kausay Tibor, jegyzők a nagykállói és az ujfehértói községi főjegyzők, helyettes jegyzők pedig az érpataki és a nyíracsádi jegyzők lesznek. Elhatározták, hogy két szavazatszedő kül­döttség fog mükédni. Az egyik előtt szavaznak a nagy- és kiskállói, birii, szakolyi, balkányi. nyírábrányi, nyírmártonfalvai szavazók, a másik előtt pedig az ujfehértói, érpataki, geszterédi, nyíracsádi, nyíradonyi, bökönyi, nyírgelsei és nyírmihálydii szavazópolgárok. A választás a törvényes rendelkezésnek megfelelően az 1914-ik évi választói névjegy­zék alapján történik. Hadikölcsönjegyzések A Kemecsei Takarékpénztár Részvénytár­saságnál folytatólagosan a következő hadikölcsön­jegyzéseket eszközölték : Fisch Mihály Kótaj és Burger István Oros egyenként 20,000 koronát, Propper Ödön Nyírtura és Nyárády Sándor Kék egyenként 10,000 koronát, Groszmann Emil Gégény 7,000 koronát, Hlatky Aladár Beszterec, Kéry Kálmán Gégény, Szitha Miklós Kemecse, Deim Györgyné Kemecse, Ehrenberg Izsák Kemecse, Kende Sándor Nyíregy­háza, Kemecse község, Szőlősy Lajos Kék egyenként 5,000 koronát, Márföldi András Kemecse, Klein Izidor Ke­mecse és Pliska József Beszterec egyenként 4,000 koronát, Batáry Sándor és Szilágyi Bertalan Gégény, egyenként 3,000 koronát, Farkas Jakab Vasmegyer, Szilágyi Lajos Gégény, Kiss Lajos Kemecse, Polatsek Éva Kemecse, id. Kriston József Kemecse, Papp Józsefné Besz­terec, Tatár Imre Kék és Szondy László Oros egyenként 2000 koronát, Szitha Sándor Kemecse 1,500 koronát, D. Poór József Nyírtét, Bacsó Irma Kemeose,

Next

/
Oldalképek
Tartalom