Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-04-03 / 68. szám

2 JÍYÍRY1DÉK 1917. á-nlis 3, mGzűöoy Béia nyiiaikozaia Vettük a következő sorokat: Tisztelt Szerkesztőség! A sajtótörvény 20. szakasza alapján kérem az alábbi nyilatkozatom közreadását: a) A tractor, amióta a gazdakör tulajdona, azóta kizárólag csak gazdatársaimnak szánt. Véletlenül nekem egy négyszögölet sem szántott, sőt nem is fog szántani. mert még a mull év tavaszán a Hofherr és Sehranlz cégtő! egy kettős gőzekét vettem. b) A Nyírviztársulat részére 1915-ben kiutalt 3 vagon tengeriből kiutalt 55 métermázsát az orosz foglyok, katonai különítmény, és a társulat lovai megettek. A többit Szabolcsvármegye alispánjának engedélyével — mint a társulat elnöke, Nyíregyháza város hizlaldája részére visszaadtam. c) 48 darab 1916-ban lerekvirált disznómat a Sertésközpont intervenciómra sürgönyileg feloldotta. Kétezer hold földön gazdálkodom és a gazdasági szükségleire nem igénybevett, vagy igénybe veendő felesleget a Ferenc Salvátor katonai kórháznak — a kórház legteljesebb elisinemerése mellett maximális áron beszállítottam. dj Még 1915-ben, amikor más élelmezési viszonyok voltak, mint ma, az Erster Wiener Consumverein, egy altruisztikus fogyasztási szövetkezet részére. melynek igazgatója különben unokaöcsém. a kezeim között levő hivatalos értesítés azon indoka alapján, hogy már ugy a katonaság szükséglete, mint a belső fogyasztás már el van látva, tehát az országban nem hiány, de felesleg volt, —a gazdakör miniszteri engedély alapján a a Consumverein-nak szállított babot, közötte az enyémet is. Tisztelettel: Mezössy Béla. Szabolcsiak a jegyzői árvaházért A jegyző-egylet közgyűlése Nyíregyháza, április 8. (A Nyirvidék tudósítójától.) A szabó les vármegyei községi és körjegyzők egyesülete szombaton tartotta a vármegye székházában tavaszi rendes köz gyűlését, amelyen Tóth József elnök elnökölt. A vármegye központi tisztviselői közül megjelentek a közgyűlésen: Péchy Gyula árvaszéki elnök és Szeszlay Zoltán dr. vármegyei tiszti főügyész. Az elnök szíves szavakban üdvözölte a megjelenteket és előterjesztette az elnöki jelentést, amelyet már közöltünk. A közgyűlés egyhangúlag és elismeréssel vette tudomásul az elnöki jelentést, és az abban foglaltaknak megfelelően megbízta Szmrecsányi Sándor főjegyzőt, hogy a vármegyében minél szélesebb körben csináljon propagandát a jegyzői árvaház érdekében. A számadásokat rendben találva a számvizsgálóknak megadták a fölmentést, majd elhatározta a közgyűlés, hogy az országos jegyzői árvaházban ujabb alapítványt tesz. Ennek az egyesület által már másodszor tett alapítványnak éppen ugy, mint az elsőnek az összege 2500 korona. Néhány fölszólalás után elhatározta a közgyűlés, bog}- ötszáz korona pályadijat tűz ki egy pályamunkára, amelynek tárgya ez: A közsegélyezés és a községi szegényügy rendezése a háború után. A pályázat nyílt és igy arra az egyesületen kívül állók is pályázhatnak. M !üntíaai.unUüy itjhu^)uuá.<*u Ugyl álszik, a háborút nemcsak a járványok szokták követni, hanem a lakásokban való szükség is. A most duló háborút ezekből n nézőpontokból az jellemzi, hogy a járványok leKÜzució*- 'Mindennemű hatósági intézkedést megfelelőképen alkalmaztak és igy a járványokat sikerült a lehető minimumra szorítani, de ezzel szemben a lakások szükségletének kielégítése teljesen a magánosok építő kedvéra van bizvá, abba semmiféle hatóság még bele iiem avatkozott, mintha ez semmiképen sem lenne közügynek tekinthető. A háború harmadik félelmeles kísérője, a drágaság szintén grasszál ugyan, de a jelen háborúban már megszokottabbá vált, mint a lakásszükség. Ismeretes, hogy a hadbavonultak lakásai. még a 'lakbérrendeletek kiadása előtl sem voltak felmondhatok, azóta pedig a lakásoknak a háztulajdonosok részéről való felmondása általános tilalmat képez, kivételes eseteket nem tekintve. Ha tehát a hadbavonultak hozzátartozói nem költözködnek, az itthonievők pedig Csak saját elhatározássuktól tehetik függővé a költözködést, akkor a mégis jelentkező lakásszükségnek más okai lehetnek. Ezek egyike a lakbérrendeletek amaz intézkedése, hogy az ingatlan eladása esetében a vevő a saját maga részére szükséges lakást a bérlőnek felmondhatja, másika pedig az idegenből itt letelepedettek által elfoglalt lakásoknak a lakáskinálatból való kivonása. De" nem kevésbbé fontos körülmény az is. hogy a házak értékében beáll tol emelkedés folytán, még olyanok is eladják házaikat, akik a maguk lakásszükségletét elég korán ki nem elégítették. Ezek néhány ezer korona nyereség kedvééri talán a városból való elköltözésre is kárhoztatták magukat. És mindezek mellett, elég élénk cserebere folyik a házeladások terén. Pedig az eladást jó lenne meggondolni, mielőtt lakást bérelt az eladó. Bármiként legyen azonban, a lakásszükség megvan, ezen változtatni kellene. Csodálatosképen ezzel a kérdésssel csak azok foglalkoznak, akik házépítő hivatást űznek, tehát a hivatásos építők. De ne értsük félre egymást. A házépítők a lakásszükség kérdésével » foglalkoznak, de nem a házépítéssel». Pedig szivesebben foglalkoznának az utóbbival. Minthogy pedig építéssel nem foglalkozhatnak, sok oknál fogva, ezért a lakásszükség megszüntetésére hivatott építőtevékenység ma máiki nőtt a vállalkozók magánérdekének keretei közül, az már elsőrangú közérdekké vált. Közérdek, még pedig fontos közérdek a lakások számának szaporítása, mert e háborút okvetlenül követő béke első idejében, talán a legnagyobb gondok egyike a lakáskérdés lesz. Ma már országos szükségletté vált a lakásszaporitás. Épen ezért felvetjük az erről való gondoskodás gondolatát, hogy idejében legyenek a szükséges lépések megtéve. A fővárosban erős mozgalmaknak tárgya a lakásszükség megoldása, ezt a mozgalmat is meg kell a kellő időben indítani, nehogy elkéssünk vele. A hatósági kislakások építésével nagyot lendíthetnénk ezen a nagyon is sürgős és fontos kérdésen. Pisszcr János Dr. Be rend íász/ó városunkba visszaérkezett és orvosi rendeléseit (Nyírvíz palota 1. em. 5. szám alatti lakásán) megkezdte. 341 —4-1 I BáfjifJíobuimmpr Snios alfhrláe? Wliiillllkllliwl ÍIUÍ.UU ^twttuliltd A nyíregyházi Feminista Egylet meghívására tartott előadást Bédy-Schwimmer Rózsa szombaton, a Vármegyeháza nagytermében előkelő és nagyszámú közönség" előtt. Amerikáról és a háborúról beszel L Arc uj világréssz háborús politikája meglehetősen leves elbírálásban részesül nálunk, ezeket a tévedéseket igyekezett sze mélyes tapasztalatai révén oszlatni. A mai sajtó tudósításaink homloktere j.i

1 az amerikai háború gondolatját látjuk feltünedezni. amivel szemben az előadó annak a határozott meggyőződéssnek adott kifejezést, hogy Amerikával tényleges fizikai háborúra sem mi képen sem kerülhet a sor. Ezt a meggyőződést nemcsak külső tünetekből meríti, mint a milyenek a híres amerikai ajándékba jó, amely a»z európai gyermekek karácsonyát akarta kis sé földerileni, hanem főként az amerikai nép egyetemének leküzdhetetlen békeszeretetéből. A béke problémájából egy mélyreható grandiósus eszmét ragadott ki az előadó, ideális magaslatból szemlélve a béke és háború kérdését, egy vajúdó uj kor hajnalhasadását látja kibontakozni az embervérrel terhes idők méhéből. Lelkesen állapítja meg, hogy ez a történelemben példátlan háború nem hiába folyik. Fiaink TTre hullásának nagy célja van: a béke. Az emberiség el fog érkezni az uj korszakhoz, a béke korszakához. Ép ugy. mint ahogy a történelem lezárta a kő-, a vas-, a bronz korszakot, lefogja zárni a mai háborús, militarisztikus korszakol is és egy uj diadalmas jogrendel ültet a helyébe, a béke jogrendjét. A ma élő nemzedéknek adatott meg, hogy e két egymással viaskodó korszak mesgyéjén állva végigszenvedje a háború szörnyűségeit, de tanuja lehessen az uj korszak kibontakozásának is, amely az előadó hite szerint feltétlenül be fog következni. Ha ez a remény nem táplálná az emberiséget, akkor a fehér faj fölött a halálharangoí kellene meghúzni ép ugy, mint ahogy a törnél em más nagy népei, a phoniciaiak, a görögök, a rómaiak is eltűntek a föld sziliéről és csak kultúráik emlékei maradtak meg. A mélyenszántó, komoly előadást a közönség zajos elismeréssel honorálta. Hivatalos jelentések Budapest, április 3. (Miniszterelnökség sajtóosztálya,.) A főhadiszállás jelenti: Ktleti és dálkeleti harctér: Nincs jelenteni valóOlasz harctér : A Bigliától délre vivott harcokbóleredő zsákmányunk tizenkét géppuskára és három aknavetőre emelkedett. A Stiftisi-hágótól délre csapataink a Val (lei Vitelli völgynyilásának területén az ellenség egy támadását visszaverték. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyetteje Budapest, április ü. (Miniszterelnökséf) sojtóositálya.) Berlinből táviratozzák, hogy a nagyf'őhadiszállás jelenti: Nyu-gati harctér: A Lens és Arras között erős angol felderítő osztagoknak széles arcvonalban intézett előretörései meghiúsultak. Arrastól délkeletre több zászlóaljnak a kezünkben levő Henin Sur Coieul falu elleni támadásait visszavertük. Az angolok a Peronnesből Gouseaucourtba vezető országút és az Omignon patak mélyedése közt levő vonalainkon veszteségteljes harcokban két-három kilométernyire előrehatolta . A Soissonstól északkelet felé vezető országút mentén tegnap az előre nyomuló és teljesen eredménytelenül visszaözönlő francia támadó csapatok ütegeinknek és géppuskáinknak kitűnően célpontokul szolgáltak. Saját felderítő előretöréseinknek Reimstől északra veszteség nélkül számos fogoly lett az eredménye. Azokat az ellenséges osztagokat, amelyek éjszaka megkísérelték, hogy Combpestől délnyugatra, St. Mihieltől keletre és a Parroy erdőben árkainkba benyomuljanak, mindenütt nyomban elüztük. Keleti harctér: Lényeges esemény Dcm történt. Macedón arcvonal: A helyzet változatlan. Repülőink leszedtek két felgyújtott kötött léggömböt és nagy hatással bombázt

ak csapttáborokat a Cserna hajlásban. Ludendorff, első föszállásmester.