Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-04-03 / 68. szám

2 JÍYÍRY1DÉK 1917. á-nlis 3, mGzűöoy Béia nyiiaikozaia Vettük a következő sorokat: Tisztelt Szerkesztőség! A sajtótörvény 20. szakasza alapján kérem az alábbi nyilatkozatom közreadá­sát: a) A tractor, amióta a gazdakör tu­lajdona, azóta kizárólag csak gazdatársa­imnak szánt. Véletlenül nekem egy négy­szögölet sem szántott, sőt nem is fog szán­tani. mert még a mull év tavaszán a Hof­herr és Sehranlz cégtő! egy kettős gőzekét vettem. b) A Nyírviztársulat részére 1915-ben kiutalt 3 vagon tengeriből kiutalt 55 mé­termázsát az orosz foglyok, katonai kü­lönítmény, és a társulat lovai megettek. A többit Szabolcsvármegye alispánjá­nak engedélyével — mint a társulat elnö­ke, Nyíregyháza város hizlaldája részére visszaadtam. c) 48 darab 1916-ban lerekvirált disz­nómat a Sertésközpont intervenciómra sürgönyileg feloldotta. Kétezer hold föl­dön gazdálkodom és a gazdasági szükség­leire nem igénybevett, vagy igénybe veen­dő felesleget a Ferenc Salvátor katonai kórháznak — a kórház legteljesebb elisine­merése mellett maximális áron beszál­lítottam. dj Még 1915-ben, amikor más élel­mezési viszonyok voltak, mint ma, az Erster Wiener Consumverein, egy alt­ruisztikus fogyasztási szövetkezet részére. melynek igazgatója különben unokaö­csém. a kezeim között levő hivatalos ér­tesítés azon indoka alapján, hogy már ugy a katonaság szükséglete, mint a belső fo­gyasztás már el van látva, tehát az or­szágban nem hiány, de felesleg volt, —­a gazdakör miniszteri engedély alapján a a Consumverein-nak szállított babot, kö­zötte az enyémet is. Tisztelettel: Mezössy Béla. Szabolcsiak a jegyzői árvaházért A jegyző-egylet közgyűlése Nyíregyháza, április 8. (A Nyirvidék tudósítójától.) A szabó les vármegyei községi és kör­jegyzők egyesülete szombaton tartotta a vármegye székházában tavaszi rendes köz gyűlését, amelyen Tóth József elnök elnö­költ. A vármegye központi tisztviselői kö­zül megjelentek a közgyűlésen: Péchy ­Gyula árvaszéki elnök és Szeszlay Zoltán dr. vármegyei tiszti főügyész. Az elnök szíves szavakban üdvözölte a megjelenteket és előterjesztette az el­nöki jelentést, amelyet már közöltünk. A közgyűlés egyhangúlag és elismeréssel vet­te tudomásul az elnöki jelentést, és az abban foglaltaknak megfelelően megbízta Szmrecsányi Sándor főjegyzőt, hogy a vármegyében minél szélesebb körben csi­náljon propagandát a jegyzői árvaház ér­dekében. A számadásokat rendben találva a számvizsgálóknak megadták a fölmentést, majd elhatározta a közgyűlés, hogy az országos jegyzői árvaházban ujabb ala­pítványt tesz. Ennek az egyesület által már másodszor tett alapítványnak éppen ugy, mint az elsőnek az összege 2500 ko­rona. Néhány fölszólalás után elhatározta a közgyűlés, bog}- ötszáz korona pályadijat tűz ki egy pályamunkára, amelynek tárgya ez: A közsegélyezés és a községi szegény­ügy rendezése a háború után. A pályá­zat nyílt és igy arra az egyesületen kívül állók is pályázhatnak. M !üntíaai.unUüy itjhu^)uuá.<*u Ugyl álszik, a háborút nemcsak a jár­ványok szokták követni, hanem a laká­sokban való szükség is. A most duló hábo­rút ezekből n nézőpontokból az jellem­zi, hogy a járványok leKÜzució*- 'Min­dennemű hatósági intézkedést megfelelő­képen alkalmaztak és igy a járványokat si­került a lehető minimumra szorítani, de ezzel szemben a lakások szükségletének kielégítése teljesen a magánosok építő ked­véra van bizvá, abba semmiféle hatóság még bele iiem avatkozott, mintha ez sem­miképen sem lenne közügynek tekinthető. A háború harmadik félelmeles kísérője, a drágaság szintén grasszál ugyan, de a je­len háborúban már megszokottabbá vált, mint a lakásszükség. Ismeretes, hogy a hadbavonultak la­kásai. még a 'lakbérrendeletek kiadása e­lőtl sem voltak felmondhatok, azóta pe­dig a lakásoknak a háztulajdonosok részé­ről való felmondása általános tilalmat ké­pez, kivételes eseteket nem tekintve. Ha tehát a hadbavonultak hozzátartozói nem költözködnek, az itthonievők pedig Csak saját elhatározássuktól tehetik függővé a költözködést, akkor a mégis jelentkező la­kásszükségnek más okai lehetnek. Ezek egyike a lakbérrendeletek amaz intézke­dése, hogy az ingatlan eladása esetében a vevő a saját maga részére szükséges la­kást a bérlőnek felmondhatja, másika pe­dig az idegenből itt letelepedettek által el­foglalt lakásoknak a lakáskinálatból való kivonása. De" nem kevésbbé fontos körülmény az is. hogy a házak értékében beáll tol emelkedés folytán, még olyanok is eladják házaikat, akik a maguk lakás­szükségletét elég korán ki nem elégítet­ték. Ezek néhány ezer korona nyereség kedvééri talán a városból való elköltözésre is kárhoztatták magukat. És mindezek mellett, elég élénk cse­rebere folyik a házeladások terén. Pedig az eladást jó lenne meggondolni, mielőtt lakást bérelt az eladó. Bármiként legyen azonban, a lakás­szükség megvan, ezen változtatni kellene. Csodálatosképen ezzel a kérdésssel csak azok foglalkoznak, akik házépítő hivatást űznek, tehát a hivatásos építők. De ne értsük félre egymást. A házépítők a lakás­szükség kérdésével » foglalkoznak, de nem a házépítéssel». Pedig szivesebben fog­lalkoznának az utóbbival. Minthogy pedig építéssel nem foglalkozhatnak, sok ok­nál fogva, ezért a lakásszükség megszün­tetésére hivatott építőtevékenység ma mái­ki nőtt a vállalkozók magánérdekének ke­retei közül, az már elsőrangú közérdekké vált. Közérdek, még pedig fontos közérdek a lakások számának szaporítása, mert e háborút okvetlenül követő béke első ide­jében, talán a legnagyobb gondok egyike a lakáskérdés lesz. Ma már országos szük­ségletté vált a lakásszaporitás. Épen ezért felvetjük az erről való gondoskodás gon­dolatát, hogy idejében legyenek a szüksé­ges lépések megtéve. A fővárosban erős mozgalmaknak tárgya a lakásszükség meg­oldása, ezt a mozgalmat is meg kell a kellő időben indítani, nehogy elkéssünk vele. A hatósági kislakások építésével na­gyot lendíthetnénk ezen a nagyon is sür­gős és fontos kérdésen. Pisszcr János Dr. Be rend íász/ó városunkba visszaérkezett és orvosi rendeléseit (Nyírvíz palota 1. em. 5. szám alatti lakásán) megkezdte. 341 —4-1 I BáfjifJíobuimmpr Snios alfhrláe? Wliiillllkllliwl ÍIUÍ.UU ^twttuliltd A nyíregyházi Feminista Egylet meg­hívására tartott előadást Bédy-Schwimmer Rózsa szombaton, a Vármegyeháza nagy­termében előkelő és nagyszámú közön­ség" előtt. Amerikáról és a háborúról be­szel L Arc uj világréssz háborús politikája meglehetősen leves elbírálásban részesül nálunk, ezeket a tévedéseket igyekezett sze mélyes tapasztalatai révén oszlatni. A mai sajtó tudósításaink homloktere j.i 1 az amerikai háború gondolatját látjuk fel­tünedezni. amivel szemben az előadó annak a határozott meggyőződéssnek a­dott kifejezést, hogy Amerikával tényleges fizikai háborúra sem mi képen sem kerül­het a sor. Ezt a meggyőződést nemcsak külső tünetekből meríti, mint a milyenek a híres amerikai ajándékba jó, amely a»z európai gyermekek karácsonyát akarta kis sé földerileni, hanem főként az amerikai nép egyetemének leküzdhetetlen békesze­retetéből. A béke problémájából egy mélyreható grandiósus eszmét ragadott ki az előadó, ideális magaslatból szemlélve a béke és háború kérdését, egy vajúdó uj kor haj­nalhasadását látja kibontakozni az ember­vérrel terhes idők méhéből. Lelkesen ál­lapítja meg, hogy ez a történelemben pél­dátlan háború nem hiába folyik. Fiaink TTre hullásának nagy célja van: a béke. Az emberiség el fog érkezni az uj kor­szakhoz, a béke korszakához. Ép ugy. mint ahogy a történelem lezárta a kő-, a vas-, a bronz korszakot, lefogja zárni a mai háborús, militarisztikus korszakol is és egy uj diadalmas jogrendel ültet a helyébe, a béke jogrendjét. A ma élő nemzedéknek adatott meg, hogy e két egy­mással viaskodó korszak mesgyéjén állva végigszenvedje a háború szörnyűségeit, de tanuja lehessen az uj korszak kibontako­zásának is, amely az előadó hite szerint feltétlenül be fog következni. Ha ez a re­mény nem táplálná az emberiséget, ak­kor a fehér faj fölött a halálharangoí kel­lene meghúzni ép ugy, mint ahogy a tör­nél em más nagy népei, a phoniciaiak, a görögök, a rómaiak is eltűntek a föld szi­liéről és csak kultúráik emlékei marad­tak meg. A mélyenszántó, komoly előadást a közönség zajos elismeréssel honorálta. Hivatalos jelentések Budapest, április 3. (Miniszterelnökség sajtóosztálya,.) A főhadiszállás jelenti: Ktleti és dálkeleti harctér: Nincs jelenteni való­Olasz harctér : A Bigliától délre vivott harcokból­eredő zsákmányunk tizenkét géppuskára és három akna­vetőre emelkedett. A Stiftisi-hágótól délre csapataink a Val (lei Vitelli völgynyilásának területén az ellenség egy támadását visszaverték. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyetteje Budapest, április ü. (Miniszterelnökséf) sojtóositálya.) Berlinből táviratozzák, hogy a nagyf'őhadiszállás jelenti: Nyu-gati harctér: A Lens és Arras között erős angol felderítő osztagoknak széles arcvonalban intézett előretörései meghiúsultak. Arrastól délkeletre több zászlóaljnak a kezünkben levő Henin Sur Coieul falu elleni támadásait visszavertük. Az angolok a Peronnesből Gouseaucourtba vezető országút és az Omignon patak mélyedése közt levő vonalainkon veszteségteljes harcokban két-három kilométernyire előrehatolta . A Soissonstól északkelet felé vezető országút mentén tegnap az előre nyomuló és teljesen eredménytelenül visszaözönlő francia támadó csapatok ütegeinknek és géppuskáinknak kitűnően célpontokul szolgáltak. Saját felderítő előretöréseinknek Reimstől északra veszteség nélkül számos fogoly lett az eredménye. Azokat az ellenséges osztagokat, amelyek éjszaka megkísérelték, hogy Combpestől délnyugatra, St. Mihieltől keletre és a Parroy erdőben árkainkba benyo­muljanak, mindenütt nyomban elüztük. Keleti harctér: Lényeges esemény Dcm történt. Macedón arcvonal: A helyzet változatlan. Repü­lőink leszedtek két felgyújtott kötött léggömböt és nagy hatással bombázt ak csapttáborokat a Cserna hajlásban. Ludendorff, első föszállásmester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom