Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-04-20 / 82. szám

2 JÍYÍRVIDÉK 1917, április ÍO Nem lesz malomkoncentráció Üzemben maradnak a szabolcsmegyei kisebb malmok — Kürthy báróa malomkoncentráeió ellen — Nincs veszélyben a kis malmok exisztenciája Budapest, április 19. (Fővárosi munkatársunktól) Néhány héttel ezelőtt igen komoly veszedelem fenyegette a szabolcsmegyei kisebb malmok existenciáját. A nagy széninség idején történt, ugyanis, hogy a kórós hadügyminisztérium előterjesztést tett a kereskedelemügyi minisztériumnak különböző ipari ágak koncentrációja tárgyában. Az volt a terv, hogy a nyersanyagokat néhány nagyobb ipartelepen dolgoztattják fel, aminek következtében lehetővé válik majd, hogy egyes kisebb üzemek működését be lehet szüntetni. Szó volt a textilgyárak, a vegyi ipari vállalatok és a malmok koncentrációjáról, mivel azonban a nyírséget e tekintetben különösen a malmok érdeklik, mert hiszen Szabolcsban igen nagy a száma a nagy malmok kartelljéhez nem tartozó kisebb malmok nak, én most a Nvírvidék szerkesztőségét erről a kérdésről kívánom részletesen tájékoztatni. A hadügyminisztérium intenciója az volt, hogy az esetben, ha a kisebb malmok üzemét beszüntetnék, lényeges szénmegtakarítást lehetne elérni es pedig azért, 'mert megnövekednék ugyan a nagyobb malmok munkája, de a nagyobb malmok aránylag — százalékosan kifejezve kevesebb szenet használnak fel, mint a kisebb üzemek. Ezenkívül a hadügyminisztérium azt is gondolta, hogy a kisebb malmok üzemének beszüntetése következtében egy csomó felmentési jogcím tárgytalanná válnék és a hadsereg emberanyaga jelentékeny mértékben megszaporodna. Jelenthetem most a Nyírvidék szerkesztőségének, hogy fennek a tervnek a megvalósítására nem fog sor kerülni és így nincs veszélyeztetve nxost a nyírségi kisebb malmok exisztenciája. A kereskedelemügyi minisztériumban ugyanis amikor tárgyalás alá vették a hadügyminisztérium átiratát, nem foglaltak ál lást a kérdésben, hanem kikérték az érdekelt testületek vezetőjének véleményét. Ez ügyben tanácskozás volt a kereskedelemügyi minisztériumban és ezen a bizalmas jellegű tanácskozáson rendkívüli érdekes megállapodások történtek. Mindenekelőtt megállapították azt, — hogy a malmok annyi szenet használnak el, amennyi az ott őrölt gabonamennyiség 10 százalékának felel meg, ezzel szemben a kismalmok a náluk őrölt gabonához viszonyítva 13 százalék szenet iogyasztanak el. Ha tehát koncentrálnák a malmok üzemét és a kisebb malmokban megörlendő gabonát is a (njagy malmokban dolgoznák fel, tényleg elérnének egy 3 százalékos szén megtakarítást, ami esetleg igen jelentős mennyiségnek felel meg, de nincsen arányban a velejáró következményekkel . Ez esetben ugyanis minden gabonát a nagyobb városokban levő malmokba kel lett volna elszállítani, ha nem is beszélünk arról, hogy a vasul nem birta volna ezt az óriási munkát, a lokoinotivok sokkal több szenet használtak volna el, mint amennyit a kisebb malmok üzemredukciója folytán meglehetett volna takarítani. Ami már most az emberanyagban való megtakarítást illeti, itt sem mutatkozott volna lényeges eredmény, a kisebb malmok felmentett alkalmazottainak be kellett volna esetleg vonulniok, ezzel szemben azonban a nagy malmok megnövekedett üzemük mellett több embert lettek volna kénytelenek alkalmaztatni, vagyis effektív megtakarítás helyett mindössze eltolódás mutatkozott volna. Ezek az okok kétségkívül elég súlyosan esnek latba, de még ennél is fontosabb Kürthv Lajos bárónak, az Országos Közélelmezési Hivatal vezetőjének az állásfoglalása ,amely a legélesebben ellenezte a tervbe vett koncentrációt. Kürthy báró ugyanis arra az álláspontra helyezkedettt és ezt nyíltan meg is mondta, hogy az esetben, ha kevesebb helyen őrlik meg a gabonát, az ország lakosságának lisztlel való ellátása nem történhetik meg abban a mértékben, ahogyan azt a közérdek — megkívánja. A közérdek szempontjából ugyanis indokolt a legnagyobb mértékben való decentralizálás, vagyis, hogy minél több helyről történhessék az igények kielégítése, mert csak ez esetben kerülhetők el a fennakadások. Ha koncentrálják a malomipart, akkor augusztus 15-ike után — ekkor ugyanis már egyetlen ellátott ember sem lesz az országban — nem lehet annyi helyre lisztet kiszállítani, amennyi helyre szállítani kell. A vasutak sem birnák ezt a megfeszitett munkát, de a nagy malmok sem lennének képesek üzemüket olyan mértékben fokozni, hogy az összes üzemen kivül helyezett kisebb malmok munkáját pótolni tudnák. Kürthy báró erélyes állásfoglalása döntötte el a tervbevett koncentráció sorsát és fenti információim kiegészitéseképen közölhetem még a kereskedelemügyi minisztérium egyik illetékes faktorának nyilatkozatát is, amely ugy hangzik, hogy a miniszterriumban a kérdéssel egyelőre nem foglalkoznak és a malomkoncentráció ügye ezidőszerint aktuálisnak nem mondható. Ezek után nyugodtak lehetnek most már a szabolcsmegyei kisebb malmok tulajdonosai afelől, hogy a malmuk üzemét beszüntetni nem fogják. Paál Jób. — A liszt- és cukor-jegyeket április 18-19-20. a következő utcák lakosai részére osztják ki a városháza nagytermében: Kállay-utca, Gimnázium köz, Eötvös utca Vásártér sor és köz, Kert- és Vég utcák, Laktanya-tér, Kisteleki-utca, Temető-sor, A1 végi temető és szalmáskert, Serház-, Honvéd-, Turul-, Maláta-, Hfttház-, Szilfa-, Nádor- és Kéz-utcák, Róka-utca és zug, Rózsa- és Csillag-utca, Hatzcl- és Luthertér, Debreczeni-utca. § Gondatlanságból okozott emberöléSírt — egy heti fogház. Ka csűr Jánosné, született Kiss Erzsébet nagykállói lakos a mult év julius 15-én mosás után a marólúgot a pitvarban hagyta. A Kacsuméval egy udvarban lakó Kertész Mártomié Józsi nevű négy éves gyermeke éppen a pitvar előtt játszadozott és mikor Kacsurné egy pillanatra bement a lakásba, a gyermek a marólúgot — tejnek nézve — megitta. Természetesen azonnal összeseit, a megrémült anya pedig doktorért küldött, aki előbb otthon kezelte a gyermeket, majd beküldte az Erzsébet kórházba, ahol meg is operálták, — segíteni azonban nem lehetett a gyermeken, és óriási kinok között meghalt. Az orvosszakér tők, akik felboncolták a kis holttestet, azt a szakvéleményt terjesztették elő, hogy a halál oka kimerülés volt. Ugyanis a maró folyadék a bárzsingot annyira összeroncsolta, hogy az elsorvadt, megszűkült és ennek folytán a gyermeket lehetetlen volt táplálni, különben pedig genny esed és is föllépett, ami később a tüdőre terjedt át, aminek folytán a gyermeket nem lehetett megmenteni. A kir. törvényszék Kacsur Jánosnét gondatlanságból okozott emberölés vétségében bűnösnek mondotta ki és fcgy heti fogházra ítélte. A középszabolcsi református egyházmegye közgyűlése Nyíregyháza, április 10. (A Nyirvidék tudósítójától.) A kebclbcli egyházak képviselőinek s világi társadalom vezető egyéniségeinek' nagy érdeklődése mellett tartotta meg a középszabolcsi ref. egyházmegye tavaszi közgyűlését két naopn át Nyíregyházán. Mint mindenkor, ugy most is a "gyűlést alkotó tagok fényes dokumentumát szolgáltatták annak a benső meggyőződésnek, hogy a valláserkölcsi életet hiven ápoló egyházi intézmény egyik fundamentuma az ideális társadalmi haladásnak. Április 17-én kedden délelőtt két rendbeli közigazgatási egy fegyelmibirósági ügyben hozott végzést az egyházmegyei bíróság, mely az encsencsi közigazgatási ügy kivételével a békés megoldás utján nyert megnyugtató elintézést. A bíróság a tárgyalások befejeztével az internátusi bizottság ülésezett, mely a háborús viszonyok rendkívüli nyomásának engedve, az intenzivebb internátusi élet kifejtésére ez idő szerint eredményes lépést tenni még nem tud. A délutáni órákban egyházmegyei értekezlet tartatott, hol a nyílt gyűlés fontosabb s alaposabb elbírálást követő tárgyai képezték a mélyreható eszmecserék tárgyát. Értekezlet után a tanácsbirói kar a hadisegélyezés tárgyában ülésezett, hol nagy emberbaráti körültekintéssel állapíttatott meg az e tekintetben felmerülő-• gényjogosultság. A közgyűlés. A tulajdonképeni egyházmegyei közgyűlés' tegnap ment végbe Görömbe*; Péter esperes s Gencsy Albert egyház m gondnok kettős elnöksége alatt. Az egyházmegye vezetői közül ott voltak többek közt Mikec Dezső alispán, dr. Kovách Elek világi tanácsbirák, dr. Szesztay Zoltán iigyész, Mikecz István, dr. Katonka Bertalan világi jegyzők; egyházi részről: Rácz Gyula, Szabó Lajos, Andrássy Kálmán, Korocz József cgyli. m. lelkészi tanácsbirák, Bokros Elek, Gönczy János, Melkó István egyházmegyei lelkészi jegyzők;Szabó Aladár tanügyi bizottsági elnök s Veress Károly közigazgatási pénztárnok és még számosan. A nyilt ülés megindító nyitánya volt a reformátusok örökszépségü énekének, a 90-ik Zsoltárnak az eléneklése s az az érző szivek mélyére ható s a hit erején felépült magasztos alkalmi imádság, mely Görömbey Péter esperes őszinte lelkéből fakadva, oly megnyugtató hangulatot teremtet az imádkozóban, hogy a világháború véres viharai közt is önkénytelenül kelt érezni, hogy mi a maroknyi magyarok az utó lér hetet len Gondviselés oltalma alatt állunk! Az esperesi jelentés. A gyűlés formai megalakulása után" tárgyalás alá került a nagy és korszakalkotó eseményekről szóló jelentést magában foglaló esperesi időszaki jelentés. Történelmi hűségei világit ez bele a hazai politikai állapotokba, midőn I. Ferenc József elhunytát a magyar állam, a nemzet nagy veszteségének tekinti, mely ólomsulylyal hat a különben is Vérző nemzet többszörösen megpróbált lelki világára; közmeggyőződésnek ad az esperesi iszdőszaki jelentés akkor is hü kifejezést, midőn IV. Károly király trónraléptekor törhetetlen hittel s elő reménységgel köszönti egy uj korszak reményteljes uralkodóját ki a tiiz és vérkeresztségben meg-