Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-04-15 / 78. szám

JSfmYIDÉK A gazdák a háború áldozataiért Megalakult a Gazdák Hadsegélyző Országos Bizottsága — A föld termékének egy részét felajánlják a hősi halált halt gazdák özve­gyeinek és árváinak — Buday Barna nyilatkozata a Nyirvidék számára — Nyíregyházán is megalakul a Szabolcsvármegyei Gazdák Hadsegélyző Bizottsága Budapest, április 14 (Fővárosi munkatársunktól) Hatalmas, az egész országra kiterje­dő, és igy Nyíregyházát, Valamin! Sza­hoícsm egyét is közelről 'érintő mozgalom megindításáról küld Ivetek most tudósítást a Nyírvidék számára. A mozgalmat a ma­gyar gazdák szervezetei indították meg a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület részvételével és ennek a gyönyörű akció­nak a célja az, hogy már most gondoskod' janak a harctéren hősi halált halt magyar gazdák özvegyeinek és árváinak segítésé ről, Ez a mozgalom hatalmas segélyala­pot kíván gyűjteni és ebből a segélyalap­ból kívánja támogatni az özvegyekel és árvákat ,olyan mértékben, hogy azok ne ismerjék meg a nyomorúságot és ínséget és megvethessék egy uj élet biztos alap­jait Közölhetem most a Nyírvidék szer­kesztőségével, hogy ennek 'a mozgalomnak eredményeképpen az elmúlt napokban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Magyar Gazdaszövetség, az Országos Köz ponti Hitelszövetkezet, iá Hangya és más gazdasági egyesületek kiküldötteinek rész­vételével Budapesten értekezlet volt, a­melyen képviseltette magát a Szabolcs­vármegyei Gazdasági Egyesület is. Az e­gyesület megbízásából Bappensberger Ká roly j.-igazgató és Propper Samu föld­birtokos vettek részt, !az ülésen, amely megalakította a Gazdák Hadsegélyző Or­szágos Bizottságát. A bizottságnak Dessewffy Aurél gróf az elnöke, a központi iroda ügyeit pedig Buday Barna, az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület titkára vezeti. Hozzá for dúltam a Nyírvidék szerkesztőségének a megbízásából és őt kértem meg arra, — nyilatkoznék a mozgalom céljairól, külö­nös tekintettel a Nyíregyházát és Szabolcs vármegyét érdeklő részletekre. Buday Barna szíves örömmel állott rendelkezésemre és a következő nyilatko­zatot tette előttem a Nyírvidék számára: Nincsen olyan jól szervezett állam, amely az évekig didó világháború szo­ciális következményeit kellő előkészü­letekkel fogadhatná. Magyarország jó­tékonysági intézményeinek munkássága áldásosán egészíti ki a törvényes intéz­kedéseket és az amúgy is megterhelt állam korlátolt anyagi képességeit igen jelentékeny társadalmi tőkével toldja meg. Azonban még igy sem tudunk kellő mértékben megfelelni azoknak a köte­lességeknek, amelyekkel a haza védel­mében vérükkel áldozó katonáinknak tartozunk. Igy nincs még olyan tör­vényhozási intézkedésünk, amely a hő­si halált halt katonák szegényen ma­radt özvegyeiről és árváiról gondoskod na. A hadi özvegyek és árvák segíté­sének emberbaráti kötelességé tehát át­menetileg egyedül a társadalomra há­ramlik. — A magyar gazdaközönség önkénl vállalta ennek a kötelességnek őt meg­illető részét és már szervezkedett is ar­ra a célra, hogy a mezőgazdaság köré­ből hősi halált halt katonák gyámolilás­ra szoruló özvegyei és árvái segítésére • a gazdaközöönség adományaiból segély­alapot gyűjtsön. — Ebből a célból alakult meg a Gazdák Hadsegélyző Országos Bizott­sága, amely a vármegyei gazdasági egye sületek hatalmas szervezetének igénybe­vételével országosan szervezkedik és a közel jövőben Nyíregyházán is megala­kítja a Szabolcsvárnvegyei Gazdák Had­segélyző Bizo ttságát. A Szabolcsvármegyéi Bizottság­nak az a feladata, 'hogy a segélyalap gya­rapítása végett Szabiolcs megyében a me­zőgazdasági lakosság körében gyűjtést indítson. Ez a bizottság arra fogja kér­ni a szabolcsvármegyei földbirtokosokat, bérlőket, és az erkölcsi testületeket, hogy a segélyalap javára ajánlják fel há­rom évre egv bizonyos darab föld ter­mését. Természetesen mindenkinek er­kölcsi érzésére kell majd bízni, hogy a lekötött termés értékeként mennyit sz;>l gáltat be a rendelkezési alapnak, hiszen ez a jótékony adakozás nem adózás, ha­nem a magasabb kötelességérzet telje­sí Iményc. — Az áldozatkészség azonban külső­ségekben is mérhető lesz, mert a köz­ponti bizottság a felajánlott földrésze­ket a következő feliratú táblákkal jelö­li meg: E darab föld termése a magyar föld védelmében hősi halált hal­tak özvegyeié és árváié. Ezenkívül gondoskodás történik arról, hogy a papok a szószékről hirdes­sék azon gazdák neveit, akik ilyen mó­don hajlandók segíteni a haza védelmé­ben hősi halált hall katonák árváit és özvegyeit. Az adakozók neveit a váro­sok és községek legforgalmasabb terein a késő utókor részére is megörökiljiik, hadd lássák az unokák is, hogy mily szép és a szívhez közel álló gondolái nyilvánul meg az adakozásnak ebben a formájában! Isten kezében tudva lábon álló termésünket, vájjon nem ébred-e' bennünk önként az az érzés, hogy ál­dás lesz azon a földön, a nap is szel" (lebben süt reá, az elemi csapás is job­ban megkíméli, amely az özvegyek és árvák számára terem betevő falatot. — Mint gyűjtésben, ugy a segély ki­osztásánál is igen fontos szerep vár a Szabolcsvármegyei Gazdák Hadscgélye­ző Bizottságára, amennyiben a Szabolcs megyei viszonyok ismerete alapján ez a bizottság lesz hivatva közreműködni abban, hogy a segélyezés mindenütt a legjobb emberi belátás szerint való mél­tányosság és igazság Szellemében történ­jék. Csak nagy általánosságban közlöm a Nyírvidék olvasóival, hogy a segély­alapból elsősorban túlnyomó részben a­zokat az*özvegyeket és árvákat gyámo­litjuk, akiknek férjük és keresőjük mini igen szerény vagyonú vagy teljesen va­gyontalan munkás mivelte, azután pedig védte a földet vére és élete árán. Az ő hátrahagyottjainak kell helyet szo­rítanunk a magyar föld teritett asztalá­nál, ezek részére kell felajánlanunk föl­dünk egy kicsiny darabjának termését mindannyiunknak, kikhez kegyes volt á sors annyira, hogy gyógyíthatjuk az ín­ség' fájdalmas sebét. • Buday Barna nyilatkozatához jelent­hetem még a Nyírvidék szerkesztőségé­nek, hogy az országos bizottság működé­sét már megkezdette és az előkészületek megtörténtek már arra, hogy Nyíregyhá­zán a közel jövőben megalakuljon a Sza­bolcsvármegyei Gazdák Hadsegélyező Bi zottsága. Ennek a bizottságnak az elnöki' a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Megyery Géza lesz, a bizottság 3 tagjait pedig az egyesület választja, a vármegyei életben szerepet játszó férfiak és felekezeti különbség nélkül a papok so­rából. A Szabolcsvármegyei bizottság el­nöksége tagja lesz egyúttal a Gazdák Had­segélyző Országos Ibizottsága elnökségének is. Paál Jól). A hősök halálát kíméletesen kell tudatni Megakad a hadifoglyok levelezése Nyíregyháza, április 14. (A Nyirvidék tudósitójától ) A belügyminiszter tegnap fontos ren­deletet küldött Szabolcsvármegye alispán­jához. Több ízben tapasztalta, hogy a hatóság a Hadifoglyok Gyámolító és Tu­dósító Hivataltól kapott, értesítési, amely valamely oroszországi magyar hadifogoly haláláról szól kíméletlenül tudatja a hozzátartozókkal. Gyakran megesik pe­dig, hogy egyes halálhírek nem bizonyul­nak valóknak, s ilyen kétes esetekben a szegény anyák és hitvesek felutaznak Bu­dapestre és ott próbálnak tudakozódni. Szigorú kötelességévé leszi tehát a ha­tóságoknak, hogy ha ilyen halálhírt kap­nak, előbb győződjenek meg, vájjon csak­ugyan azonos-e a halottnak jelentett fo­goly a maga községéből hadbavonult ka­tonával, s ha erről meggyőződtek, kímé­letesen tudassák a gyászhírt a hozzátarto­zókkal. Ha ellenben nem bizonyos a sze­mélyazonosság, ugy a jelentést küldjék vissza a Hadifogoly Hivatalnak. Egyben kössék lelkére az érdekelteknek, hogy : ilyen cseHien ne Utazgassanak Budapest­re, mert a Hivatal ugy sem tud többet a foglyok sorsáról, mint amennvit írásban elküldött. Rátér ezután a rendeletben a bel­ügyminiszter a hadifoglyok levelezéésére. Megállapítja hogy az oroszok magyar cen­zúrájának hiányossága és az orosz had­ügyi kormányzat kevés lelkiismeretessége folytán a pétervári cenzúrán minden kép zeletet felülmúló mennyiségben gyűllek össze szegény hadifoglyainkhoz írott le­velek, amelyek előreláthatólag sohasem kerülnek már feldolgozás alá ,hanem — megfogják őket semmisíteni. Ezért Van az, hogy a hadifoglyok hó­napokon keresztül hiába írják haza a le­velekel .Ezen a bajon csak ugy lehet se­gíteni, ha mindenki kéthetenként csak I levelezőlapot ír a hadifogságba, azt is röviden a legszükségesebb közlendőkkel, mert igy nem fog annyi levél az orosz cenzúrán összegyűlni és könnyebb lesz a kézbesítés. — Uj zászlós. Borsy Bélát, a m. kir. í). honvédgyalogezred hadapródját, ki je­lenleg a román fronton teljesít szolgálatot, zászlóssá nevezték ki. — Ai ujmisés .pap gyásza. Mosolygó Sándor áldozópap c hó 10-én, húsvét har­madnapján mutatta be első szentmiséjét Nyírgyulajon, édesatyja Mosolygó Antal esperes lelkész manudnktorságával Az ün­nepélyre sok vidéki hivő Is elzarándokolt és nagyszámmal vettek részt a község la­kosai is, — csak az ujpap régen beteges­kedő édesanyja hiányzott az ünnepélyről, kinek régi vágya volt, hogy egyetlen fiá­nak primiciáját elérje. Óhaja teljesült, a primiciát elérte, de oly gyenge volt már, hogy ujmisés fia a szobában adta rá el­ső áldását és a beteg pár óra múlva fia k a r j a i b a n kiszenvede 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom