Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-06-29 / 139. szám

: i"<7. junius 29. sége a valóban nélkülözhetetlen ruházati segélytől, és a szakosztályok utasították a tanácsot, hogy ezek érdekében is tegyen előterjesztést a közgyűlésnek, amely bizo­nyára szintén erre az álláspontra helyez­kedik és igy a város összes tisztviselői és alkalmazottai megkapják elsején a ruház­kodási segélyt. Az orosz kongresszus a békét követeli Budapest, junius 2S. (A Nyirvidék tudósitójától.) Stockholmból táviratozzák, hogy Péter­várról hivatalosan a következőket jelentik: A munkás- és katona-tanács altalános kongesszusa határozati javaslatot fogadott el, amely szerint kimondták, hogy szükségesnek tartják a háború befejezését oly módon, hogy a hadviselők eg^ik csoportja se szenvedjen vereséget. Különbéke csak ei'ősitené a hadviselők egyik felét, ezért minden különbékét vagy fegyverszünetet eluta­sítanak a béke érdekében. Mindent, elkövetnek az Internacionálé helyreállítására és e célból követségeket küldenek a szövetséges és semle­ges államokba és eme államok küldöttségeit meghívják Pétervárra Kötelességévé teszik a kormánynak, hogy Oroszország szövetségeseit megnyerje ennek a programúinak és hogy vigye keresztül a szerződések revízióját A hadsereget harcképessé kell tenni az offenzívára, mert az orosz front benyomása az orosz forra­dalom vereségét eredményezné, azonban az offenzíva kérdését kizárólag stratégiai szempont­ból kell mérlegelni. Lázadó orosz tengerészek Budapest, junius 2S. (A Nyirvidék tudósítójától.) Stockholmból táviratozzák Az Estnek: A Balti-flotta parancsnoka utasítást ka­pott, hogy támadja meg a lázadó kronstad tiakat, de a flotta nem teljesitette a pa­rancsot és nem akart Kronstádtban part­raszállani, mivel egy üti érez a lázadó krnostadü tengerészekkel. A Garguth cir­káló legénysége tisztjeit a tengerbe dobta. Huszonhét liszt a tengerbe fúlt. ÚJDONSÁGOK — Elismerés a nyíregyházi bíróságnak Igyártó Sándor, a debreceni királyi itélő tábla elnöke, aki — mint megirtuk — hi­vatalvizsgálatot tartott a nyíregyházi kirá­lyi bíróságoknál, tegnap délután összegyüj tötle a bíróság tagjait az egyik tárgyalási teremben, ahol a legnagyobb elismerésé­nek adott kifejezést a bíróság nagy és lelkiismeretes munkája fölött. A táblael­nök hosszabb beszédben méltatta azokal az eredményeket, melyeket a nyíregyházi bíróságok és a velük kapcsolatos hivatalok elértek és amelyekről a hivatalvizsgálat alatt személyesen győződött meg. A táb­la elnöke ma reggel visszautazott Deb­recenbe. — Krecsányi Lajos — helyettes főka­pitány. Tudvalevő, hogy a városi tiszti­karban beállott változások folytán újból megüresedik az agvik tanácsosi állás, a­melyre a legérdemesebb reflektáns Krecsá nvi Lajos rendőrkapitány, akinek a ren­dőrségről való távozása azonban a legko­molyabb veszedelembe döntené a rendőr­séget, és maga a főkapitány kijelentette hogy Krecsányi távozása esetén nem vál­lalja a felelősségei az ügyek zavartalan menetéért. Erre való tekintettel a mai vá­rosi közgyűlés elé a szakosztályok azt a javaslatot terjesztik, hogy Iírecsányinak, aki maga is szereti mai munkakörét, de aki ennek nem lehet anyagiakban és er­kölcsiekben is áldozata, szavazzon meg a JárimmÉK. képviselőtestület a fizetés természetével biró 700 korona személyi pótlékot és bizza meg őt a főkapitány helyettesítésével. —• Erre a kitüntetésre Krecsányi minden­képpen rá is szolgált. — Az államépitészeti hivatal kitünte­tettjei. A király Hoffmann Sándor kir. fő­mérnöknek, a nyíregyházi államépitészeti hivatal vezetőjének a műszaki tanácsosi Leimet adományozta, Heincz Frigyes u­gyanoda beosztott kir. mérnököt pedig fő­mérnökké léptette elő. A mérnökemberek munkáját, különösen a közigazgatásban foglalkozókét kifelé alig látja a közön­ség, csak ennek a munkának nagy előnyeit élvezi. Éppen ezért ez a két kitüntetés, il­letve előléptetés előzményeit ott ismerik igazán, ahol állandó figyelemmel kisérik a nyíregyházi államépitészeti hivatalnak azt a nagy munkáját, amelyet a háború miatt előálló sok akadály leküzdése kü­lönösen értékessé tesz. Ugy tudjuk, hogy kartársaikon kivül a vármegye is meleg ünneplésben részesiti a kitüntetett mérnö­köket. — Kitüntetés- Szalvator királyi her­ceg, a magyar Vörös Kereszt fővédnöke Weinberger Boriskának a katonai egész­ségügy terén teljesített kiváló szolgálatai elismeréséül a Vörös Kereszt ezüst érmét adományozta. A kitüntetett uri leány a kisvárdai hadikórházban mint önkéntes á­polónő másfél éven át fáradozott nemes­lelkű hazafisággal teljesítve a legnehezebb időkben honleányi kötelességét. — Elhunyt nyíregyházi tanár. Balogh Sándor, polg. fiúiskolái tanár, életének 26­évében, a gyulai József szanatóriumban, hosszas betegeskedés után e hó 22-én el­hunyt. Benne a tanügy lelkes, odaadó, hű munkását, az ifjúság együltérző és nemes­lelkű barátját vesztette el. Balogh tanár 1913. szeptember elseje óta működött a polgári fiúiskolánál, s négy évi működése alatt egyedül az iskolának és a tanügynek élt. Művészi hajlamú volt, s mig szerveze tét a tüdővész meg nem támadta, szorgal­masan festegetett. Akik ismerték csendes munkálkodását, sokat vártak fejlődő te­hetségétől. A háború kitörése óta reásza­kad t sok munka megőrölte gj'enge szer­vezetét és a szépen indult ifjú életet de­rékba törte a halál. Temetése 24-én volt, s mivel elhunytáról csak most érkezett liir, temetésén sem Nyíregyháza város is­kolafenntartó részéről, sem az iskola ré­széről senki sem vehetett részt. A polgári fiúiskola elvesztése feletti gyásza jeléül a gyászlobogót kitüzette épületére. — Eljegyzés- Felsőmérai Horváth András, dr. Horváth József országgyűlési képviselő és vasmegyeri Megyery Celeszta fia eljegyezte néhai dr. Leitner András és lövői Leövey Berta leányát, Annuskát. — A vasút menti termés megóvása. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet — küldött a vármegye közigazgatási bizott­ságához, melyben hangsúlyozza, hogy a mozdonyszikrák által a lábon álló és fő­leg a már learatott mezei terményekben okozható tűzkárok lehető megelőzése a mostani háborús viszonyok kőzött foko­zott jelentőséggel bír, mert az ez irányban való gondoskodás is hozzájárul ahhoz, — hogy minden rendelkezésre álló gabona a fogyasztás részéré biztosittassék. Szük­séges tehát, hogy a mozdony szikrák által okozható terméskárok megelőzésére vo­natkozó szabályok pontosan megtartassa­nak. Éppen ezért tehát kötelességévé teszi a bizottságnak, hogy a vasutak mentén fekvő községek elülj ár óságait soronkivül utasítsa, hogy a pályamenti birtokosok, illetve bérlők a mezei termények learatá­sát ott, ahol a termés egyenlően beérett, a vasúthoz legközelebbi részen kezdjék — meg. A tarlót a vasút felől mindjárt a le­aratás után tisztogassák fel és a pályával 3 párhuzamosan haladéktalanul védő baráz­dákat szántsanak. E miniszteri rendelet alapján a szükséges intézkedéseket már megtették. — Halálozás Felsöeőri Imrék Oszkár Antal polgári isk. íanuló f. hó 28 án hajnalban hosszas szenvedés után elhunyt. — Temetése e hó 29-én d. e. 11 órakor lesz az Erzsébet­kórházból. TÖRVÉNYKEZÉS $ A gyermek lopott — és az apját Ítél­ték el. Kék község határában egy cigányt­ember kilenc éves kislánya, az apja szemet láttára ellopta Bökönyszegi József két li­báját. Mivel a törvény szerint abban az esetben, ha 12 éven aluli bűntettes felnőtt jelenlétében követ el bűncselekményt, ­tettesként a felnőtt is felelőségre vonható, — a kir. ügyészség lopás büntette miatt áz apa ellen emelt vádat. A törvényszék most tárgyalta ezt az ügyet és a vádlott apát. looás vétségében bűnösnek mond­va ki, őt három heti fogházra Ítélte. "i —"^'^•^• TTTTYiirwrwwiiiinn'W f fii i iMn iw i wi nMi n SZÍNHÁZ ITlűsor: Minden este (pénteken és vasárnap bérletszünet­ben) itt előszűr Csárdáskirálynő, a század legnagvobo operettsikere uj, ragyogó kiállítással. Pénteken délután félhelyárakkal Szybill, nagr operette. Vasárnap délután félhelyárakkal János vitéz, eredeti daljáték. Csárdáskirálynő Külsőségeiben is impozáns diadallal vonultatta fel a színtársulat az évad slá­gerét, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét. — A darab szövegére és zenéjére már a két főváros sa jtója elhasználta az összes di­csérő jelzőket, mi csak annak a megállapí­tására szorítkozunk, hogy a színtársulat messze a vidéki színvonalon felülálló e­lőadásban mutatta be az újdonságot teg­nap este. Az első taps a színpad fényes kiállilá­sának szólt, melynél külömbet még nem láttunk parányi színpadunkon. Ezért az áldozatkészségért meg kell dicsérnünk dr. Patek színigazgatót. Az első számtól az utolsóig mindent uj ráztak a publikum tomboló tapsaira. A címszerepben Szigethy Irén finom művészettel játszott és gyönyörűen éne­kelt. Molnár János a nála már bem is meg­lepő gondossággal személyesítette a vén bohémet, akinek alakjába sok szerétetre­méltóságot, melegséget és kedélyt vitt. Koltay Jenő káprázatos táncügyességével és közvetlen komikumával állott a kacagás központjában, Kálmán Manci sikkes tán­cával aratott tetszést, Gömöry László pe­dig választékos eleganciájával, ércesen csengő tenorjával és átgondolt játékával tűnt fel. A kisebb szereplők: Pécskay Vilmos, Kovacsics Margit, Baróthy Antal, Lugossv Dániel, stb. is jók voltak. — Rácz Marcit pedig kiváló bandája élén szűnni nem a­karó taps fogadta és kisérte. A szereplőket: Szigethy Irént, Kálmán Mancit, Gömörit, Lugossit, valóságos vi­rágözönnel lepte meg a közönség. : x. TIT"""'—••' '• • —"»' iiiiiimi" <~"T ' V—* Főszerkesztő és kiadó: JÓBA ELEK. Feleifis szerkesztő : KERTÉSZ LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom