Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-06-28 / 138. szám

JSÍYÍR¥ID£K. Vfil'i . junius 28 Trak Géza búcsúja a képviselőtestülettől A város közgyűlése Nyíregyháza, junius 27. (A Nyirvidék tudósítójául) Jelentettük már, hogy Nyíregyháza vá ros képviselőtestülete holnap, csütörtö­kön délután három órakor közgyűlést tart, amelyen Trak Géza, Nyíregyháza h. pol­gármestere is bucsut vesz a képviselőtes­tülettől. A közgyűlés, amelynek tárgyso­rozatát a ma délután tartott szakosztályi ütés készítette elő, ezenkívül is több fon tos üggyel fog foglalkozni. így szóba ke­rül a .városi alkalmazottak ruhasegélyének kérdése, Krecsánvi Lajos alkapitány java­dalmazásának rendezése, a katonai ren­dőrség részére építkezési pótlék megálla­pítása, űl vasúti felüljáró folytatását képe­ző fahid építésének kérdése, valamint a tanácsnokoknak a közgyűlésen előadói ha­táskörrel való fölruházása. A közgyűlés tárgysorozata egyébként a következő: Trak Géza helyettes polgármester bu­csu vétele. Javaslat a városi alkalmazottak ruha­segélyének megállapítása tárgyában. Javaslat a központi szeszfőzde ügyé­ben. A községi választók névjegyzékének az összeállítására kiküldött bizottság jelen­lése. Javaslat a tanácsnokoknak közgyűlési előadói jogkörrel való felruházása tár­gyában. Kiss Sándor rendőrkapitány eiőterjesz lése a katonai rendőrség részére élelme­zési pótlék megállapítása iránt. Javaslat Krecsányi Lajos rendőralka­pitány javadalmának rendezése tárgyában. Aasuti felüljáró folytatásaképen épí­tendő fahid építési költségeira engedélye­zett kölcsön nyújtására beérkezett pénz­i ntézeti ajánlatok elbírálása. A nyíregyházi ág. h. evang. leánykö­zépiskolít igazgató tanácsába kiküldendő két képviselőtestületi tag megválasztása war.-wn.ri mt A nyíregyházi kereskedők szervezése Dr. Szende Pál nyilatkozik a nyíregyházi kereskedők mozgalmáról Budapest, juniu 27. (Fővárosi mmkatársuntíól) Kereskedői körökben napok óta be­szélnek már arról, hogy a nyíregyházi ke­reskedők az OMKE égisze alatt politikailag is szervezkedni kívánnak. A' Nyírvidék kesztőségének megbízásából felkerestem e­zért az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés ügyvezető alelnökét, Szende Pál dr.-t, akit a Kereskedők Országos Politi­kai Bizottsága néhány nap előtt megtartott alakuló gyűlésén elnökének választott meg Megkértesn az elnök urat, arra, hogy nyi­latkozzék előttem egyrészt az országos szervezkedés nyíregyházi vonatkozásairól, másrészt pedig az országos szervezkedés céljáról. Szende Pál dr. szívesen állott a Nyír­vidék szerkesztőségének rendelkezésére, és a nyíregyházi kereskedőket annyira közel­ről érintő kérdésekről a következőképen volt szives nyilatkozni előttem: — A kereskedők politikai szervezkedő sének kérdése az OMKE kebeléből indult ki és ez ügyben az OMKE vezetősége é­rintkezést is keresett már Nyíregyházán Hoffmann Mór dr. ügyvéddel, az OMKE nyíregyházi kerületének agilis titkárával és Baruch Arthur nyíregyházi kereskedő­vel. Ezek az urak a nyíregyházi kereske­dők mozgalmában mindig Vezető szerepet játszottak és személyük, multjuk. vala­mi nl eddigi működésűk garancia arra is, hogy a nyíregyházi kereskedők mozgal­mának alkalmasint rövid időn belül szem­mel látható eredményei is lesznek. A kereskedők politikai szervezése már régi óhajtása az OMKE-nek. Legu­toljára az 1910. évi választásokon fejtett ki az OMKE erős akciót abban az irány­ban. hogy a kereskedők csak kereskede­lembarát jelöltre szavazzanak. Ez alka­lommal a nyíregyházi kereskedők is hoz­zájárullak s mozgalomhoz. Azóta a ked­vezőtlen viszonyok miatt erőteljesebb lé­péseket nem tehettünk. Most helyreállott a politikai kérdésekben is a mozgási sza­badság .és ezért meg kell ragadnunk az alkalmat. Mindenki szervezkedik, a keres­kedők sem maradhatnak liálra. sőt ezek­nek leginkább van szükségük a tömörülés­re, mert ők a leggyöngébbek. — A budapesti kereskedők a mult hé­ten megalakították a Kereskedők Országos Politikai Bizottságát és e bizottság elnök­ségével engem tiszteltek meg. Mi hivatal­ból megkerestük a nyíregyházi szerveze­tünket, hogy mozgalmunkhoz csatlakoz­zék, és ebben a kérdésben a helybeli ke­reskedőket tömörítse. Semmi kétségem — sincs aziránt, hogy együttes felhívásunk­nak meglesz a foganatja. — A politikai bizottság nem akar po­litikai pártot csinálni, hanem pártállásra való tekintet nélkül tömöríteni akarja a kereskedőket a demokrácia jegyében. — Együtt fogunk működni minden olyan — szervezettel, vagv párttal, amely demokra­tikus és kereskedelembarát irányi követ. Együtt fogunk működni mindenütt a vá­lasztói blokk megalakítandó nyíregyházi zi fiókjával. — A szervezkedésnek különös aktu­alitást ad az a tény, hogy minden valószí­nűség szerint az ősszel képviselőválasz­tások lesznek. Megakarjuk azt akadályoz­ni, hogy a kereskedők ezután oly jelöltre adják le szavazatukat, akik eddig a ke­reskedelem ellenségeinek táborában küz­döttek. A kereskedő-választók száma Ma­gyarországon. nem nagy, de kellő szervezés mellett különösen a nyíregyházi kereske­dők igen nagy jelentőségre juthatnak. Po­litikai önérzetre, és önmeghecsülésre ne­velni, sőt szoktatni a kereskedőket: ez a mozgalom igazi célja Pa ál Jób. m* TANÜGY Fölvétel a helybeli főgimnázium I. és II. osztályába A jövő 1917—8.-ík tanévre az 1. és 11. osztályba julius hó 2. és 3. napján veszem föl a tanulókat, és pedig a jelentkezés sor­rendjében 2-án a helybeli evangélikus, 3­án a többi tanulót. A jelentkezés alkalmával az állami a­nyakönyvi kivonat és az elemi iskola IV. osztályának sikeres végzését igazoló is­kolai bizonyítvány bemutatása kötelező az I. osztályba lépni kívánókra; a II. osz­tályba való fölvételre az I. osztály sike­res elvégzéséről szóló bizonyítvány jogo­sít. Az általános fölvétel ideje szeptem­ber hó 1. 3. és 4. napja, ugy a nyilvános, mint a magántanulókra nézve. A föltétel alkalmával minden tanuló 52 koronát köteles fizetni, amely összegből 22 K a fölvételi, 30 K az első'félévi tan­díj. Az I. osztályba lépő tanuló tandíj­mentességre nem számithat. Részletesebb tájékoztatással és felvi­lágosítással mindig készségesen szolgál az Igazgatód es a mi? kamara Debrecen és nem Nyíregyháza kap kamarát Nyíregyháza, junius 2i. (A Nyirvidék tudósítóját,ól.) Pár nappal ezelőtt fővárosi munkatár­sunk tollából egy cikk látott napvilágot a Nyírvidékben, amelyben arról adtunk hírt. hogy az uj kormány tervbe vette a koa­líció idején tervezett mezőgazdasági kama­rák mielőbbi felállítását. A koalíció alatt készült tervezetben Nyíregyháza és Sza­bolcsvármegye a debreceni kamara kör­zetébe esik, — fővárosi munkatársunk a­zo.nban statisztikailag mutatta ki, hogy ab bau a körzetben, amelyhez mi tartoznánk. Nyíregyházát illeti meg a kamarai szék­hely. Most egy fővárosi lap azt közli, hogy a mezőgazdasági kamarák fölállítása már csak rövid idő kérdése, egyben közli, — hogy jaz országban 18 kamarai székhely lesz, még pedig a következő városokban. Budapesten, Zomborban, Szegeden, Nagy becskereken, Temesváron, Aradon, Nagy­váradon, Debrecenben, Kassán, Miskol­con, Nyítrán, Pozsonyban, Győrött, Szom­bathelyen, Kaposvárott, Székesfehérváron Kolozsváron, és Marosvásárhelyen. A kamarák véleményező testületei lesz nek a kormánynak a mezőgazdasági kér­désekben és segítségére lesznek a tör­vényhatóságoknak is az ilyen irányú ren­deletek megalkotásában. Á kamarák fog­ják kiépíteni az egész országban a ter­melő és értékesítő szövetkezetek rend­szerét, továbbá a faj termelésben dolgo­zó szövetkezetek láncolatát,. Fontos sze­repük lesz a kamaráknak a mezőgazda­sági kisérletügyi intézmények, nevezetesen vegyvizsgáló, magnemesitő, növényneme­sitő, magtisztító állomások, különböző ­mintatelepek, buzanemesitő. burgonyaki­sérleti intézményeknek az ország egész te­rületén való létesítésében. A mezőgazdasági kamarákra hárul a/ a feladat is, hogy a szakoktatást megfelelő nívóra emeljék és az állattenyésztés kér­déseiben is a szükséges intézményeket meg alkossák és ahol kell, hitelszövetkezetek létrejöttét segítsék. Egyszóval a kamarák alapjában a többtermelés előmozdítására fognak törekedni. Az, hogy ebből a névsorból Nyíregy­háza kimaradt, nem is föltűnő, mert hi­szen Debrecen az első hírre mozgolódni kezdett, hogy a kamara odakerüljön, mig Nyíregyháza és Szabóicsvármegye mind­máig füle botját sem mozdította meg alj­ban az irányban, hogy a kamara körzeté­nek székhelye Nyíregyháza legyen. Hallgat a város, a vármegye, a vármegyei gazdasá­gi egyesületek, a gazdaszövetségek, holott már országosan visszhangot keltő moz­galmat kellett volna indítani a vármegye és a város minden faktorának a kamará­ért. Nem tudjuk mi ennek az oka, azon­ban az bizonyos, hogy ha egyszer Debre­cen elkezdett mozgolódni, nagyon nehéz lesz vele szemben, sikert elérni. — Leendő anyáknál, kik szorulás mi­att féloldali fejfájásban, szorongásban és gyomorbántalmakban szenvednek, a ter­mészetes Ferenc József keserűvíz már — gyakran kis mennyiségben is, erőlködés és kellemtlenség nélkül könnyű ürülést szerez, s az emésztésben fölmerült zava­rkoat rövidesen megszünteti. Zveifel ta­nár, titkos tanácsos, a lipcsei kir. egye­tem nőorvosi klinikájának igazgatója'ki­jelenti, hogy a Ferenc József víz hatásá­val minden tekintetben nagyon meg van elégedve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom