Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-06-23 / 134. szám

JSÍYÍR¥ID£K. Vfil'

i. junius 23 Mezőgazdasági kamarát Nyíregyházának Lépjen akcióba a vármegye Budapest, junius 22. (Fiivárosi munkatársunktól) Agrárius körökben egy idő óta erősen aktuális a mezőgazdasági kamarák kérdéssé. A legutóbb megtartott országos gazdag gyülésen, amelyen Szabolcs is szép szánig • nal képviselve volt, szintén foglalkoztak a kérdéssel és a nagygyűlés határozatot hozott, amely kimondotta, hogy Magyarország mezőgazdaságának és a többterme lésnek érdekében az ország gazdái kívánatosnak tartják, hogy még a most együtt ülő parlament törvényt alkosson a mezőigazdasági kamarák felállításáról. A mozgalom sikere most különösen va lósziniinek látszik a kormány változás következtében. Az. uj kormánynak ugyanis Mezőssy Béla a föklmivelésügyi miniszterre, aki már államtitkár korában egyik kezdeményezője volt a mezőgazdasági kamarák kérdésének és Darányi Ignác oldala mellett maga is tevékeny részt vett a me

L zőgazdasági érdekképviseletekről szóló — törvényjavaslat előkészítő munkáiban. —• Annak idején ugyanis a javaslat elkészült, azonban törvény nem lett belőle és pedig a grófok és arisztokrata nagybirtokosok ellenzése miatt. A javaslat a kamarai illetékeket a legteljesebb progresszivitás alapján állapította meg és pedig ugy, hogy a birtok nagysága szerint emelkedett voltna a kamarai illeték nagysága. Ez nem tett s/.ett a főúri kezekben lévő nagybirtokok gazdáinak és egy kaszinói puccs megbuktatta az egész javaslatot olyan időben, amikor Poroszország mezőgazdasága a kamarák működése következtében hatalmas arányú fejlődésnek indult. A most kormányra lépeti kabinet erőpen demokrata irányú és a gazdák körében erősen bíznak abban, hogy Mezőssy Béla dűlőre fogja vinni ezt a fontos és a többtermeléssel olyan szoros kapcsolatban levő kérdést Nyíregyháza szempontjából azonban különös nagy fontossága van a kérdésnek és pedig azért, mert az eredeti javaslathoz csatolt beosztási tervezetben, amely tizennyolc karaarai kerületre osztja fel az országol, Szabolcsmegyét a debreceni ka}marához csatolják. Ez a megoldás a szabolcsi gazdákat kétségkívül nem elégíti ki és értesüléseim szerint illetékes körökben meg van a hajlandóság arra, hogy a szabolcsiak sérelmét reparálják. Természetesen magának Szabolcsnak is állást kellene foglalni e kérdésben, Szabolcsnak is tudomásra kell hoznia jogos aspirációit és hogy ennek a mozgalomnak sikere lehet, azt valószínűvé teszi az a körülmény, -hogy a földmivelésiigyi miniszter székében most Mezőssy Béla ül, aki szabolcsi gazda. Amint azt emiitettem feljebb a mezőigazdasági kamarákról szóló javaslathoz csatolt beosztási tervezetben Szabolcsvármegyét a debreceni kamara kerületébe osz tották be. Ehhez a kamarához tartoznak még Hajdú, Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék, valamint Debrecen — törvényhatósági joggal felruházott város. Eltekintve az erdélyi kamaráktól, amelyeket nemzeti szempontból kellett széles kiterjedésben megtervezni, a debreceni kamara területe a legnagyobb és az 1895. évi adatokat figyelembe véve a debreceni kerület egyes törvényhatóságaira vonatkozó adatok a következők: Mezőgazdasági termő teriilet Népesség száma A kamarához •§.& tartozó törvény- 3>=

s hatóságok ' 11S ac re S. "Sg Sf a/)-« 2 o N E s w £ <u -o e. s r p-* C 1) >o e _ <u KOO kat. holdakban 1000 lélek S á O Hajdu vármegye Debreczen tjfv. 382 141 13 16 |4992 148 71 1 19784 2996 Szabolcs vm. 686 41 3858 28 í 3 28777 Bereg vm. 360 252 1554 92 115 29031 Ung vm. 284 261 1226 45 106 21783 Mármaros vm. 708 939 1388 42 266 48496 Ugocsa vm. 154 45 580 35 47 14958 Ha tehát most Máraniarost kikapcsoljuk, mert hiszen Máramaros mint mezőgaz daságilag produktív vármegye hosszú ideig számításba nem jöhet, de akkor a fenti számokból azt látjuk, hogy az egész deblreceni kamara területén az összes törvényhatóságok között Szabolcsban van a legtöbb művelt terület, a szabolcsi földek kataszteri jövedelme a legnagyobb és ezeket a számokkal igazolható adatokat honorálja is a tervezet akkor, amikor a debreceni kamaránál huszonhárom tagsági he lyet javasol Szabolcsnak. Szabolcson kivül egyik törvényhatóság sem választana ennyi kamarai tagot, Hajdumegyének csak tizenöt, Ungnak tizenhét, Máramarosnak és Beregnek pedig egyenként huszonkét kamarai tagsági hely jutna. Olyan forrásból, amely nemcsak Szabolcshoz áll közel, hanem azokhoz a fó<rumokhoz is, amelyek a mezőgazdasági kamarák kérdésében dönteni hivatva lesznek, kaptam a következő érdekes nyilatkozatot: A tervezett debreezeni kamarai kerület egyike lenne az ország legnagyobb kafmarai kerületének és semmi nehézsége — nem lemig annak, hogy ezt a kerületet ketté osszák. Szabolcs, Szatmár és Bereg alkothatnának egy önálló kamarai kerületet, a többi vármegyét aztán fel lehetne osztani a többi kerületek között és a debreceni kerületei más kamarai területből lehetne kiegészíteni Szabolcsnak, mint elsőrendű mezőgazdasági terrénumnak, ahol a maf gvarság vezetőszerepe el tagadhatatlan, ahol szociális és kulturális téren olyan jiagy a haladás, amelynek gazdái állandóan érdeklődnek minden gazdasági mozgalom iránt, ahol a gazdasági egyesület tevékenytisége is dicséretre méltó, ahol minden előfeltétele megvan a többtermelésnek, joga van ahhoz, hogy a mezőgazdasági kamaf rai kerületben ne csak vezetőszerepet játszón, hanem maga is kamarai székhely legyen. A szabolcsiak jól teszik, ha ebben az irányban akciót kezdenek és az akció célja bizonyára megértést talál Mezőssy Bélánál, a szabolcsi gazdánál. Paál Jób. — A lap kihordására vonatkozó panaszokat kérjük azonna! közölni kiadóhivatalunkkal* Telefon 139. A katonai rendőrség átszervezése Átvették a katonák a közbiztonsági szolgálatot Nyíregyháza, junius 22. (A Nyirvidék tudósítójától.) A háború alatt csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudta föntartani a város Nyíregyházán a közbiztonsági szolgálatot és a legkomolyabbáldozatok sem biztosították a rendőrség zavartalan működését. A rendőrök legnagyobb része bevonult, ujakat nem lehetett kapni, aki már be is öltözött a rendó'rruhába, a legrövidebb idő alatt igyekezett megszabadulj]i a rendőri állással járó nagy és nehéz munkától Igy aztán lassanként teljesen átalakult a nyíregyházi rendőrség, a kipróbált, ügyes, megbízható rendőrök helyébe uj, ügyetlen és megbízhatatlan rendőrök kerültek és ritkaság volt már az a rendőr, aki négy-öt hónapot töltött a rendőrségnél Valamennyire javult a helyzet, amikor a katonai állomásparancsnokság jóakaratú segítségével sikerült Kiss Sándor főkapitánynak megszervezni Nyíregyházán a katonai rendőrsége!, amely sokban segítségére vok a városi rendőrségnek, amelynek azonban a katonai rendészet volt főfeladata. Most aztán sikerült olyan megoldást teremtenie a főkapitánynak, amely mindenképpen kedvező Nyíregyházára és ameh nemhogy anyagi áldozatokat követelne a várostól, de egyenesen megtakarítást jelent ugyanakkor, amikor a rendőrség létszámát emeli. Kiss Sándor főkapitány közbenjárására ugyanis megengedte a katonai állomásparancsnokság, hogy a katonai rendőrséghez beosztott katonák ne a kaszárnyában lakjanak, hanem a városházán ugyanott történjék az élelmezésük ugy, ho;y bármely időben rendelkezésre állhassanak. bnnek megfelelően a város átalakíttatta a városházán az ipartestület tanácstermét a katonai rendőrök részére, azt a termet teljesen berendezte laktanyának, a városháza udvarán konyhát állított föl és igy most a katonai rendőrség harminckét emberét fölhasználják Nyíregyháza egész közbiztonsági szolgálatának az ellátására Katonák fogják az utcai poszíszolgálaíot teljesíteni olyaníormánv, hogy kétkét katona cirkál állandóan 3—3 utcát és a legtávolabbi utcákban is állandó lesz az őrszolgálat. A rendőrség vezetői most dolgoznak azon, hogy a katonai rendőrök rendes kiképzést kapjanak a rendőri teendőkből és már a legközelebbi napokban ez az igy átszervezett katonai rendőrség meg is kezdi működését. § A tolvaj cseléd kalandos utazása. — Kriviauik Jolán 22 éves kisbereznai sziiletésü cselédleány február 3-án szolgálatba állott Roseiibaum Mártonné nyírjákói lakoshoz. Uj helyén azonban nem tudott sokáig megmelegedni, mert még aznap el lopott uj gazdájától vagy ötszáz korona értékű ruhaneműt és avval meglépett. — Gyalog ment Csapig, itt különféle kalantdok után egy katonavonatra került, amely Lembergbe Vitte. Heteken keresztül kóboi> gott aztán Lembergben és környékén, — majd mikor a pénze elfogyott, vissza ment Kisberezuára, ahol a csendőrség máivárta és letartóztatta a leányt. A tolvaj cseléd bűnügyében a nyíregyházi kir. törvényszéken most tartották meg a fő tárgyalást. amelyen Krivianik Jolánt lopás bűntettében bűnösnek mondották ki és hat havi börtönre ítélték, amelyből három hetet a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek. § Tmkb»pásórt három heti fogház. Özv. Hajdú Jánosné liszkatolcsvai lakos május 11-én Szinetár Alberttől Nagykálióban ellopott négy tyúkot és egy kacsát. A tolvaj asszony most állott a biróság előtt, amely lopás vétségében bűnösnek mondta ki Hajdunét és három heti fogházra ítélte.