Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-06-21 / 132. szám

tmmtK Az idei gazdasági ér tanulsága! Az időjárás a legritkább esetben alakúi ugy, amint azt az emberek szeretnék. A természet rendjében még a hogy rend­ellenességek is harmonikusan kapcsolódnak egymásba, csak a mi különleges nézőpontunkból találjuk rendellenességnek azt, ami különben egy örök törvényszerűség. Az időjárást szeretjük ;szeszélyes B-nek nevezni, pidíg ha figyelemmel kísérjük, sze­szélyes csak azért, mert nem ami ízlésünk, akaratunkhoz alkalmazkodik egyszer s másszor. Az időjárás szoros vonatkozásban van a mezőgazdálkodással, s a mezőgazdának számí­tásánál tekintettel kell lenni a legfőbb té­nyezőre. Egy-egy vidéknek megvan a karakterisz­tikus klímája, amelylyel okvetlen számolni kell, s mezőgazdasági ténykedésünket ahhoz kell irányítani. A müvelés, a megválasztandó növények, az övóintézkedések az időjáráshoz alkalna­zandók s aki ezt az elvet szem előtt tartja, a károsodásból kevésbbé veszi ki részét. A mi klímánk határozottan szárazságra hajló. Mintegy 520-540 miliméter évi csapa­dékmennyiség átlagra számíthatunk, s ez a mennyiség is meglehetősen szabálytalanul oszlik meg. A legcsapadékosabb hónapunk a május és junius szokott lenni s a legtöbb baj onnan ered, hogyha ezen feltevésünk nem válik be. Éppen ezen meglepetés ellen kell véde­keznünk, s ha mindig abból kell kiindulnunk, hogy ez a kellemetlen csapadékhiány beáll. Ez ellen a két legjobb eszköz az őszi mély szántás, (általában a mély szántás) má­sodszor a kapa (ennek válfajai a beicna, wedder, ettipátor-gruber stb.) Aki talaját ősszel jó mélyen felszántotta, s nem fukarkodott tavasszal a porhanyitással, legyen az borona, kapa vagy esetleg a henger is, ott a téli nedvesség éppen eléggé van be­raktározva, s a növény játszi könnyedséggel éli át a kritikus napokat. Ha ehhez még hozzá tesszük; hogy : minden növény jókor az őt megillető helyre kerüljön, már a szárazság ellen megtaláltuk az orvosszert. Éppen itt követik el — leginkább kis­gazdáink — a legtöbb hibát. Tavasszal a lágyan elmázolt talajba, majd a teljesen ki­száradt rögesföldbe kerül a vetőmag, s hacsak a gazda ízlésének teljesen meg nem felelő időjárás nincsen, (ami legritkább esetben szo­kott bekövetkezni), úgy a vetőmagot sem látja viszont a gazda. Számtalanszor ismételtem, hogy aki föld­jét ősszel fel nem szántotta, annak ne adjunk vetőmagot, mert ma amidőn kiéheztetésre vagyunk Ítélve, nem nélkülözhetjük azt a 4 - 500000 métermázsa vetőmagot, amit tu­datlan és hanyag gazdák évről-évre tapasz­talnak, mert aki nem termeli mog egyszer — nem termeli az meg másodszor sem. A háború után is fontos dolog marad, épp valutánk megjavítása szempontjából, hogy termelésünket megjavítsuk, s az .élelmezést olcsóbbá tegyük. Szocialistáink is nyissák ki szemüket, s fordítsák figyelmüket a földre, vájjon nem arra az eredményre fognak-e kilyukadni, hogy a föld felelőtlen felaprózása éhínségre, s állam csődre vezet. A mostani év a legszembeötlőbb példát mutatja, hogy mig egy jól müveit uradalom 8—9 mázsás holdankénti termést ígér ez idő­szerint, a hanyag és tudatlan, vagy kellő fel­szereléssel nem rendelkező gazdaság a fo­gyasztók közé kénytelen beállani. A másik tanulság, hogy gazdáink nem termelnek takarmányt. Ma a természetes rétek alig adnak 5—6 q gyengemiuőségü szénater­mést, s ezért 450—600 koronát fizetnek s verekednek érte, addig a lucerna és lóhere táblák 15 q dús fehérje tartalmú állati táplá­lékot nyújtanak, amit ha a réthez viszonyí­tunk, 1500 K-t ér s hátra van még 2 esetleg 3 kaszálás. A magyar goeda számvetési tudását jellemei, hojy ma a 8000-4000 koronás tehén árak mellett uincs lóheréte, lucernása, s kiles si állatjait az éhimégnek. Ellenben termel 2 mázsa ocsút holdanként. Ha az eljövendő kormány Magyarország Íjét ősszel felszántana gazdáinkkal, s ha a szántóföldek 25°/o-át takarmáuytermő terüle­tekké változtatja át, a többtermelés terén olyan eredményt ér el, ami a -földhasznát megkétsze­rezi s az állattartást biztos alapra helyezi. Miként, érhetik ezt el, kényszerrel, adózás alkalmazásával vagy jutalmazásával, ez legyen a bölcsnek, dolga, de ha ennvit elérhetünk, felállítottuk a Kolumbus tojást. Szomjas Uusztfiv. Gazdasági EpBieli lözleménjek. A mezőgazdasági munkálatokhoz szük ségelt szesz beszerzése iránti kérvények a községi előljárósági terület nagyság igazo­lásával együtt legkésőbb folyó hó 20-áig a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület­hez — mint szeszkiosztó bizottsághoz annyival is inkább benyújtandók, mert az ezután érkező kérelmek már nem lesznek figyelembe véve. Régi bejelentések, melyek mellé az il­letékes községi elöljáróságok terület igazo­lása nem volt csatolva, — nem érvényesek, azok helyet léhát uj kérelem nyújtandó be. A szeszkiosztó bizottság nevében: Szikszay Sándor, g. el titkár r iiiiiri ínwnrTiTa-—rr nsa Főszerkesztő és kiadó: jÓBA ELF. K. Felelős szerkesztő: KERTÉSZ LÁSZLÓ NYÍLT-TÉR. illeti. F, rovat alatt, köröttekért a felelősség a beküldőt Szerk Válasz Tekintetes Trak Géza urnák, a Nyirvidék napi­lap folyó hó 20-án megjelent, hozzám címzett nyílt Iev.eléte. Kedves Géza öcsém ! A Nyírvidék hírlap ma megjeleld, szá­mában hozzám címzett nyill leveledre azonnal hirlapilag válaszolok a követke­zőkben: Azokból, amit a nyílt leveled szerint is nagybátyádnak az én sógoromnak és barátomnak dr. Konthy Gyulának,' vagy ne ked írtam vagy élőszóval elmondtam, — nem veszek ki semmit, — ele azokhoz egy­általán nem is adok hozzá semmit. Mind­ezeket változatlanul fenttartom. Határozottan kijelentem azonban azt, hogy ón soha, senki előtt nem mond ob­iam eddig, hogy a Te rólad terjesztett sértő állításokat olyan egyéntől közvetlen hallottam volna, aki előtt Te akként nyilat koztál légyen. Amennyiben azonban a harmadik sze­mélyektől Te rád vonatkozólag hallóit ál­litások az én véleményem szerint nagyon is alkalmasak arra, hogy abban az esetben, ha ezek meg nem cáfol latnának, a tisztesy iséges emberek Téged elítéljenek, — a tiszí­ta igazság kiderítése és a jogos önvédekez> hetes érdekében erkölcsi kötelességenmek tartottam, hogy a nekem tudomásomra hozott «diffamáló állításokat® dr. Konthy Gyulával és később veled is írásban tudasd sam. Te mindazon állításokat szemen sze­dett hazugságoknak nyilvánítottad ne­kem irt leveledben és arra kértél több íz­ben is, hogy nevezzem meg azt az egyént, akitől ezen Téged sértő állitások szárma sí­lak. Ehhez leljes jogod voll és van, mert tisztességes, műveli ember ilyen sértő — habár a legfőbb részében müveit gondol­kozású és érzésű emberről feltételezni is képtelenségnek joggal mondható — állitá­1917. junius 21. sokat posi tiv, teljesen megfelelő megcáfo­lás nélkül egyáltalában meg nem tűrhet. Azt. a jogodat azonban kedves Géza öcsém egyáltalában el nem ismerhetem, hogy Te, akinek ezen diffarnáló állításokat az igazság kiderítése céljából, — de egy­szersmind a saját jóhirneved megvédi] ej­tése érdekében is tudomására hoztam és ez által becsületes szolgálatot tettem, — ok és alap nélkül esipősködő kifejezést használj, valamint ezt a jogodat sem/, hogy Te engemet bárminő eszközzel arra kényszeriihessél, hogy én azt az egyéntí, aki Te rólad azon diffamáló állításokat tette, — mától számítandó 24 órán belül megnevezzem. Határozottan kijelentem, hogy ezt 24 órán belül nem teszem és pedig nem azért, mert ily rövid idő teljességgel elégtelen aif­ra, hogy az Általad kutatott egyént ujabb levelem megírása és kézbesítése áltaí er­kölcsileg kényszerítsem arra, hogy vagy nekem adott szavához híven -í- 0 önma­gát nevezze meg Neked — a levelem véte­létől számítandó 18 órán belül, — vagy engemet levélben lel jogosítson, amit eddig megtagadtam, — a nevének Veled leen­dő azonnali közlésére. Ezt az ujabb levelemet, amelyben az Általad kutatott egyénnek ultimátumként megírom, hogy vagy ez az egyén Ónmiaf ga nevezze meg magát levelem vételétől számítandó 48 órán belül Neked, vagy el­lenkező esetben ezen határidő eltelte ti­tán én fogom Öt Neked megnevezni, még ma ajánlva postán megküldöm, és ha a kutatott egyén kellőleg nem igazolná elől­iem, hogy önmagát ezen határidőn belül megnevezte Neked, iaz esetben én fogom őt megnevezni. Ennél többre magamat sem erkölcsi, sem társadalmi, vagy tételes törvény (szénig pontjából kötelezettnek vagy kötelezhető^ nek nem tartom. A választásokra vonatkor zó szokásos, de erkölcsi szempontból saj­nálatos híresztelések, — az elfogulatlanul ítélkező egyén előtt fontossággál nem bír­nak éppen ezért a Neked tulajdonított és a nem róm. kath. vallás felekezethez tar­tozó összes embereket az üdvözülésből» kizáró nyilatkozatot tekintettem az ineri­minált állításnak. Semmi további hírlapi nyilatkozatot nem teszek. Nyíregyháza, 1917-ik évi junius hó 20-ik napján délután. Tisztelő bátyád: Somogyi Gyiula. Kati sssssá^waiKsaíüí^aiWssswteW A közönség köréből Drágítás a Kisvasuton A Kisvasút utasait ma az; a kellemetlen meglepetés érte, hogy minden külön ér­tesítés és hirdetés nélkül egyik napról a másikra 40—15 százalékkal drágább leti a viteldíj. A 111. osztályon az 50 filléres menetjegy 70 fillérre 60 „ „ 90 „ 80 „ „ 120 ,, 100 „ „ 150 „ 120 „ „ 170 „ szökött, ezenkívül a villamoson is végleg meg­szüntették a 12 filléres menetjegyek kia­dását és 20 filléreket szednek be, amely 66 százalékos emelkedés páratlanul áll a hazai vasutak történelmében. Érthetetlen, hogy a Kisvasul, mely­nek alapitóit az az elv vezette, hogy minél olcsóbban segitse ki az érdekeltség igé­nyeit, most a legmohóbban veti rá magát a közönség kizsákmányolására és egyik napról a másikra a legolcsóbb, vasul sorál­ból a legdrágább vonattá emelkedik, — helyesebben felfelé züllik. . —8,

Next

/
Oldalképek
Tartalom