Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-06-21 / 132. szám

tmmtK Az idei gazdasági ér tanulsága! Az időjárás a legritkább esetben alakúi ugy, amint azt az emberek szeretnék. A természet rendjében még a hogy rendellenességek is harmonikusan kapcsolódnak egymásba, csak a mi különleges nézőpontunkból találjuk rendellenességnek azt, ami különben egy örök törvényszerűség. Az időjárást szeretjük ;szeszélyes

B-nek nevezni, pidíg ha figyelemmel kísérjük, szeszélyes csak azért, mert nem ami ízlésünk, akaratunkhoz alkalmazkodik egyszer s másszor. Az időjárás szoros vonatkozásban van a mezőgazdálkodással, s a mezőgazdának számításánál tekintettel kell lenni a legfőbb tényezőre. Egy-egy vidéknek megvan a karakterisztikus klímája, amelylyel okvetlen számolni kell, s mezőgazdasági ténykedésünket ahhoz kell irányítani. A müvelés, a megválasztandó növények, az övóintézkedések az időjáráshoz alkalnazandók s aki ezt az elvet szem előtt tartja, a károsodásból kevésbbé veszi ki részét. A mi klímánk határozottan szárazságra hajló. Mintegy 520-540 miliméter évi csapadékmennyiség átlagra számíthatunk, s ez a mennyiség is meglehetősen szabálytalanul oszlik meg. A legcsapadékosabb hónapunk a május és junius szokott lenni s a legtöbb baj onnan ered, hogyha ezen feltevésünk nem válik be. Éppen ezen meglepetés ellen kell védekeznünk, s ha mindig abból kell kiindulnunk, hogy ez a kellemetlen csapadékhiány beáll. Ez ellen a két legjobb eszköz az őszi mély szántás, (általában a mély szántás) másodszor a kapa (ennek válfajai a beicna, wedder, ettipátor-gruber stb.) Aki talaját ősszel jó mélyen felszántotta, s nem fukarkodott tavasszal a porhanyitással, legyen az borona, kapa vagy esetleg a henger is, ott a téli nedvesség éppen eléggé van beraktározva, s a növény játszi könnyedséggel éli át a kritikus napokat. Ha ehhez még hozzá tesszük; hogy : minden növény jókor az őt megillető helyre kerüljön, már a szárazság ellen megtaláltuk az orvosszert. Éppen itt követik el — leginkább kisgazdáink — a legtöbb hibát. Tavasszal a lágyan elmázolt talajba, majd a teljesen kiszáradt rögesföldbe kerül a vetőmag, s hacsak a gazda ízlésének teljesen meg nem felelő időjárás nincsen, (ami legritkább esetben szokott bekövetkezni), úgy a vetőmagot sem látja viszont a gazda. Számtalanszor ismételtem, hogy aki földjét ősszel fel nem szántotta, annak ne adjunk vetőmagot, mert ma amidőn kiéheztetésre vagyunk Ítélve, nem nélkülözhetjük azt a 4 - 500000 métermázsa vetőmagot, amit tudatlan és hanyag gazdák évről-évre tapasztalnak, mert aki nem termeli mog egyszer — nem termeli az meg másodszor sem. A háború után is fontos dolog marad, épp valutánk megjavítása szempontjából, hogy termelésünket megjavítsuk, s az .élelmezést olcsóbbá tegyük. Szocialistáink is nyissák ki szemüket, s fordítsák figyelmüket a földre, vájjon nem arra az eredményre fognak-e kilyukadni, hogy a föld felelőtlen felaprózása éhínségre, s állam csődre vezet. A mostani év a legszembeötlőbb példát mutatja, hogy mig egy jól müveit uradalom 8—9 mázsás holdankénti termést ígér ez időszerint, a hanyag és tudatlan, vagy kellő felszereléssel nem rendelkező gazdaság a fogyasztók közé kénytelen beállani. A másik tanulság, hogy gazdáink nem termelnek takarmányt. Ma a természetes rétek alig adnak 5—6 q gyengemiuőségü szénatermést, s ezért 450—600 koronát fizetnek s verekednek érte, addig a lucerna és lóhere táblák 15 q dús fehérje tartalmú állati táplálékot nyújtanak, amit ha a réthez viszonyítunk, 1500 K-t ér s hátra van még 2 esetleg 3 kaszálás. A magyar goeda számvetési tudását jellemei, hojy ma a 8000-4000 koronás tehén árak mellett uincs lóheréte, lucernása, s kiles si állatjait az éhimégnek. Ellenben termel 2 mázsa ocsút holdanként. Ha az eljövendő kormány Magyarország Íjét ősszel felszántana gazdáinkkal, s ha a szántóföldek 25°/o-át takarmáuytermő területekké változtatja át, a többtermelés terén olyan eredményt ér el, ami a -földhasznát megkétszerezi s az állattartást biztos alapra helyezi. Miként, érhetik ezt el, kényszerrel, adózás alkalmazásával vagy jutalmazásával, ez legyen a bölcsnek, dolga, de ha ennvit elérhetünk, felállítottuk a Kolumbus tojást. Szomjas Uusztfiv. Gazdasági EpBieli lözleménjek. A mezőgazdasági munkálatokhoz szük ségelt szesz beszerzése iránti kérvények a községi előljárósági terület nagyság igazolásával együtt legkésőbb folyó hó 20-áig a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesülethez — mint szeszkiosztó bizottsághoz annyival is inkább benyújtandók, mert az ezután érkező kérelmek már nem lesznek figyelembe véve. Régi bejelentések, melyek mellé az illetékes községi elöljáróságok terület igazolása nem volt csatolva, — nem érvényesek, azok helyet léhát uj kérelem nyújtandó be. A szeszkiosztó bizottság nevében: Szikszay Sándor, g. el titkár r iiiiiri ínwnrTiTa-—rr nsa Főszerkesztő és kiadó: jÓBA ELF. K. Felelős szerkesztő: KERTÉSZ LÁSZLÓ NYÍLT-TÉR. illeti. F, rovat alatt, köröttekért a felelősség a beküldőt Szerk Válasz Tekintetes Trak Géza urnák, a Nyirvidék napilap folyó hó 20-án megjelent, hozzám címzett nyílt Iev.eléte. Kedves Géza öcsém ! A Nyírvidék hírlap ma megjeleld, számában hozzám címzett nyill leveledre azonnal hirlapilag válaszolok a következőkben: Azokból, amit a nyílt leveled szerint is nagybátyádnak az én sógoromnak és barátomnak dr. Konthy Gyulának,' vagy ne ked írtam vagy élőszóval elmondtam, — nem veszek ki semmit, — ele azokhoz egyáltalán nem is adok hozzá semmit. Mindezeket változatlanul fenttartom. Határozottan kijelentem azonban azt, hogy ón soha, senki előtt nem mond obiam eddig, hogy a Te rólad terjesztett sértő állításokat olyan egyéntől közvetlen hallottam volna, aki előtt Te akként nyilat koztál légyen. Amennyiben azonban a harmadik személyektől Te rád vonatkozólag hallóit állitások az én véleményem szerint nagyon is alkalmasak arra, hogy abban az esetben, ha ezek meg nem cáfol latnának, a tisztesy iséges emberek Téged elítéljenek, — a tiszíta igazság kiderítése és a jogos önvédekez> hetes érdekében erkölcsi kötelességenmek tartottam, hogy a nekem tudomásomra hozott «diffamáló állításokat® dr. Konthy Gyulával és később veled is írásban tudasd sam. Te mindazon állításokat szemen szedett hazugságoknak nyilvánítottad nekem irt leveledben és arra kértél több ízben is, hogy nevezzem meg azt az egyént, akitől ezen Téged sértő állitások szárma sílak. Ehhez leljes jogod voll és van, mert tisztességes, műveli ember ilyen sértő — habár a legfőbb részében müveit gondolkozású és érzésű emberről feltételezni is képtelenségnek joggal mondható — állitá1917. junius 21. sokat posi tiv, teljesen megfelelő megcáfolás nélkül egyáltalában meg nem tűrhet. Azt. a jogodat azonban kedves Géza öcsém egyáltalában el nem ismerhetem, hogy Te, akinek ezen diffarnáló állításokat az igazság kiderítése céljából, — de egyszersmind a saját jóhirneved megvédi] ejtése érdekében is tudomására hoztam és ez által becsületes szolgálatot tettem, — ok és alap nélkül esipősködő kifejezést használj, valamint ezt a jogodat sem/, hogy Te engemet bárminő eszközzel arra kényszeriihessél, hogy én azt az egyéntí, aki Te rólad azon diffamáló állításokat tette, — mától számítandó 24 órán belül megnevezzem. Határozottan kijelentem, hogy ezt 24 órán belül nem teszem és pedig nem azért, mert ily rövid idő teljességgel elégtelen aifra, hogy az Általad kutatott egyént ujabb levelem megírása és kézbesítése áltaí erkölcsileg kényszerítsem arra, hogy vagy nekem adott szavához híven -í- 0 önmagát nevezze meg Neked — a levelem vételétől számítandó 18 órán belül, — vagy engemet levélben lel jogosítson, amit eddig megtagadtam, — a nevének Veled leendő azonnali közlésére. Ezt az ujabb levelemet, amelyben az Általad kutatott egyénnek ultimátumként megírom, hogy vagy ez az egyén Ónmiaf ga nevezze meg magát levelem vételétől számítandó 48 órán belül Neked, vagy ellenkező esetben ezen határidő eltelte titán én fogom Öt Neked megnevezni, még ma ajánlva postán megküldöm, és ha a kutatott egyén kellőleg nem igazolná előliem, hogy önmagát ezen határidőn belül megnevezte Neked, iaz esetben én fogom őt megnevezni. Ennél többre magamat sem erkölcsi, sem társadalmi, vagy tételes törvény (szénig pontjából kötelezettnek vagy kötelezhető^ nek nem tartom. A választásokra vonatkor zó szokásos, de erkölcsi szempontból sajnálatos híresztelések, — az elfogulatlanul ítélkező egyén előtt fontossággál nem bírnak éppen ezért a Neked tulajdonított és a nem róm. kath. vallás felekezethez tartozó összes embereket az üdvözülésből» kizáró nyilatkozatot tekintettem az ineriminált állításnak. Semmi további hírlapi nyilatkozatot nem teszek. Nyíregyháza, 1917-ik évi junius hó 20-ik napján délután. Tisztelő bátyád: Somogyi Gyiula. Kati sssssá^waiKsaíüí^aiWssswteW A közönség köréből Drágítás a Kisvasuton A Kisvasút utasait ma az; a kellemetlen meglepetés érte, hogy minden külön értesítés és hirdetés nélkül egyik napról a másikra 40—15 százalékkal drágább leti a viteldíj. A 111. osztályon az 50 filléres menetjegy 70 fillérre 60 „ „ 90 „ 80 „ „ 120 ,, 100 „ „ 150 „ 120 „ „ 170 „ szökött, ezenkívül a villamoson is végleg megszüntették a 12 filléres menetjegyek kiadását és 20 filléreket szednek be, amely 66 százalékos emelkedés páratlanul áll a hazai vasutak történelmében. Érthetetlen, hogy a Kisvasul, melynek alapitóit az az elv vezette, hogy minél olcsóbban segitse ki az érdekeltség igényeit, most a legmohóbban veti rá magát a közönség kizsákmányolására és egyik napról a másikra a legolcsóbb, vasul sorálból a legdrágább vonattá emelkedik, — helyesebben felfelé züllik. . —8,