Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-06-13 / 125. szám

Szabolcsiak a gazdagyiilésen A nyíregyházi gazdák dolgai Budapest, junius 12. (Fővárosi munkatársunktól) A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének rendkívüli nagygyűlését va­sárnap tartották meg Budapesten a Köz­telek nagytermében. A nagygyűlésről módomban állott már részletes cikket írni a Nyírvidék hasábja­in és ennek a cikknek a keretében ismer­tellem azokat a kívánságokat, amelyekkel a gazdák a kormány elé kívánnak lépni. Tudósilásomban szíves volt akkor Rubi­nek Gyula az Omge igazgatója nyilatkoz­ni a Nyirvidék számára és nyilatkozatában vázolta is akkor az országos gazdagyü­lés elé kerülő kérdések komplexumát. A nagygyűlésen letárgyalt határozati javaslat azokat a kívánságokat tartalmaz­ta, amelyekről Rubinok Gyula velem foly­tatott beszélgetésében megemlékezett már és igy a Ny ír vidék olvasói számára a nagygyűlés lefolyásáról felesleges részle­tes tudósítást írni. Szabolcsvármegyét az érdekli, hogy a megyei gazdaközönség ér­dekeit kik képviselték az ankéton és hogy a Szabolcsból feljött birtokosok mit tet­tek Budapesten a szabolcsi gazdák érde­kében. Jelenthetem a Nyírvidék olvasóinak, hogy a S zabol cs vá rra egy ei Gazdasági K­gyesület képviseletében Megyery Géza el­nök, továbbá Lipthay Jenő, Bappensber­ger Károly, Eszenyi Jenő és Okolicsányi Lajos vettek részt a tanácskozásokon, amc Íven a Nyíregyházi Gazdaszövetség meg­bízásából Simkó Endre dr. ügyész, Ko­vács András elnök, Paulusz Márton és Lo­vas Kovács János jelentek meg. A szabol­csiak igen nagy érdeklődéssel kisérték a la nácskozás lefolyását, azonban az egyes kér (lésekhez nem szóltak hozzá. Erre szük­ség sem volt, mert az előadói javaslatokat olyan gonddal készítették el, hogy azok a gazdák kívánságait teljes mértékben — fedték. Simkó Endre dr. a Nyíregyházi Gaz­daszövetség ügyésze, budapesti tartózko­dását azonban felhasználta arra is, hogy a szabolcsi gazdák érdekében különböző fórumoknál eljárjon. Alkalmam nyílóit a gazdagyülés után Simkó dr.-al beszélge­tést folytatnom, aki a következő felvilágo­si tást adta a Nyírvidék számára: — A Nyíregyházi Gazdaszövetségnek megbízásából eljártam a földmivelésügyi minisztériumban és más hatóságoknál is olyan kérdésekben .amelyek Nyíregyháza egész gazdaközönségét, különösen azonban a Nyíregyházi Gazdaszövetséget közelről érdeklik. Bizonj-os érdekek nem engedik meg, hogy e kérdések lényegéről e pillanat ban kimerítőbb nyilatkozatot tegyek a Nyírvidék számára, annyit azonban a leg­nagyobb örömmel jelenthetek ki, hogy el­járásomnak a legteljesebb mértékben e­redménye volt és illetékes helyen minden kívánságunk teljesítését kilátásba helyez­ték. Odahaza Nyíregyházán az érdekelt gazdák jól tudják azt, hogy minő kérdé sekről eshetett szó és kijelentéseim bi­zonyára sok tekintetben megnyugtatják a nyíregyházi gazdaközönséget. .tejsstft' Paál Jób. Olaszország ellenoffenzivátdi fél Budapest, junius 12. (A Nyírvidék tudósítójától.) Milánóból jelentik, hogy az olasz hadvezetőség a legközelebbi napokban elienoffeozivát vár és arra már is meg­tett minden előkészületet. lí herook ez mu fronton Budapest, junius 12 (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A nagyfőhadiszáilásról jelentik : Nyugati harctér: Ruprecht trc'nürökös hadcsoportja : A flandriai arcvonalon a tüzérség tevékenysége este Ypern és a Dovertől délre fokozódott. Délután angol lovasság neki lova­golt Messinestől keletre levő vonalainknak, csak töredékei tértek vissza. A rohamtól innen délre a Gruis birtoknál a gyalogság támadását ellen­támadással vetettük vissza. Az Artoisban, kü­lönösen a Lens hajtásban valamint a Scarje Lajalyban és ettől délre a tűztevékenység élénk­volt. A Frommelleshél Nuve Clapellenél és Ar­lauxnéi előtörő angol felderítő osztagokat visz­szautasitottuk. A német trónörökös hadcsoportja: Az ál­talunk Gernytól nyugatra junius 10-én roham­mal elfoglalt árkok elten a francia őrségek őt ellentámadást intéztek, a melyek mindegyike tüzünkben és közelharcban veszteség teljesen összeomlott. A tüzérségi harcz csak Baytól északra és a Oorit Liveren emelkedett átmeneti­leg nagyobb hevességre A Champagne keleti részén L Hurenét és Vangnosnál a franciák felderítő előtörésnél kudarcot vallottak. Albrecht würtembergi herceg hadcsoportja: Lényeges esemény nem történt. Keleti harctér: A Dunánál, Srnorgónál, Baranevicnál és különösen Brezanál valamint a Narajovkánál a harcitevékenység ismét élén­kebb lett. Macedón arcvonal: Opespa és a Cser- • nától keletre levő terület között valamint a Vardar jobb partjától egészen a Doiran tóig a tüzérség tevékenysége mutatkozott. Az utolsó időkben a rendkívül mozgalmas május hónapban a légi haderők is szép ered­ményeket értek él sokoldalú feladataik teJjesi- | lése körül. A harci és a gyalogsági repülők mellett különösen beváltak a tüz vezetésénél és a megfigyelésnél nélkülözhetetlen tüzérségi repülök, a kiknek teljesítményeit a kötött lég­gömbök megfigyelői értékesen egészítették ki. Mi nyugaton, a keleten és a Balkánon hetven­kilenc repülőgépet és kilenc kötött léggömböt vesztettünk. A lelőtt ellenséges repülőgépek közül száztizennégy a mi vonalaink mögött, egyszáznegyvennyolc pedig az ellenséges állá­sok mögött zuhant le. Megállapítottuk ezenkí­vül, hogy az ellenség 26 kötött léggömböt és további 23 repülőgépet vesztett, a melyeket fegyvereink hatása kényszeritett leszállásra Ludendorff, első főszállásmester Magyar honvédtisztek — Dr. Berend László ezredorvos — Nem sok időt, mindössze hat hábo­rús hónapot töltölt az ezrednél, de ez az idő elég volt nekünk ahhoz, hogv ­megszeressük őt kedves, lebilincselő' uri modoráért, megcsodáljuk gyönyörű hege­dű művészetéért és a legnagyobb elisme­réssel adózzunk a harcokban tanúsított önfeláldozó nemes hivatását bátrán és lel­kiismeretesen teljesítő magatartásáért. Mikor az 1915. év nyarán dr. Berend László hozzánk jött, már egy kitüntetés a legfelsőbb dicsérő elismerés díszítette mellét, — az a bárom isonzói offenzíva, amelyet velünk végigküzdött, ő a maga módja szerint, vállig felgyűrt ingujjban. lanoettáVal és érfogóval a "kezében, a ko­moly orvosságos üvegek fontos, életmen­tő hadmozdulataival, a rövid idő alatt is mégszereztek a részére még egy magas, bátorságért járó kitüntetést, az újólagos legfelsőbb dicsérő elismerést. Cotici 'se­gélyhelyén, melyet ő állított fel és rendezett be a modern gyógyászat minden háborús eszközével, nem egyszer komoly életve­szedelemben forgott. Egy gránát robba­nás pár lépésnyire tőle szedte szerencsét­193 7. junius 13 len áldozatait, a légnyomás sujtásátó! el­tekintve mindannyiunk megkönnyebbült ujjongó örömére baja nem történi és ma­gahoz térve a kábulattól, az áldozatokhoz sietett az első gyors segélyt nyújtani. A pihenő nyugodt óráiban elővette cso dás hangú hegedűjét és rögtönzött kaba­rénkfénypontja, türelmetlenül várt sláger­száma Berend László dr. művészi játéka volt a Rác.z Zsiga príma hoiivédcigány kiváló kísérete mellett. Az 1916. év elején egy rosszindulatú orr- és gégebánlalom elvitte tőlünk sze­retett orvosfőnökünekt, aki felgyógyulása után haza Nyíregyházára sietett, ahol egy fiatal asszonyka és Nyíregyháza város in­telligens társadalma várta szeretettel. Dr. Walter Géza. Nyíregyháza vízvezetéke Sajnos, csak arról lehet beszélni, a­mely még nincs és amelyet mielőbb meg­valósítani lenne célja városunknak. Rövidesen elkövetkezik tizenötödik esz tendeje annak, hogy a Nyírvidék hasáb­jain szólani voltam szerencsés, Nyíregy­háza szabályozásáról, ennek kapcsán a vá­ros építési szabályrendeletéről, a vízve­zetékről, csatornázásról és — bocsánat e sok bűnömért még a vásárcsarnokról, miegyébről is. Tizenöt esztendő! Éz ez alatt tényleg elkészült a város szabályozó terve, elkészült az építési szabályrendelet. Ez utóbbi azonban még mindig az enge­délyezésnek hosszú útjait járogatja, még mindig nincsen jóváhagyva. A szabályozó terv megvan, de ez az építési szabályzat nélkül csak fél munkának mondható. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy a város rendezése terén lassú, igen lassú lépésekkel haladunk előre. Ha ezek utáli a vízvezeték és csatornázásra gon­dolunk, el kell szomorodnunk, láttán an­nak a tempónak, amelyben a városrende­zés és fejlesztés halad. Talán még jóste!iet ség sem kell hozzá, hogy ennek a szomo­rúan lassú haladásnak tempóját megálla­pítva. kiszámítsuk, hogy mikor lesz váro­sunkban mindaz meg, ami nélkül mo­dern városi élet el sem képzelhető. A vízvezetékről írni ma aktuális. Ak­tuális azért, mert Gyöngyös leégeii. Le­égett szivet facsáróan szomorúan. í)e sa­ját hibájából. Nem volt vízvezetéke. Megtakarították a vízvezeték építés költ­ségét, vagy nagyon sokáig tervezték, ha tervezték, — és talán nagyon hosszú ideig próbafurkállak a földbe, —- ha pró­bafurkáltak. Gyöngyös ugyanazon a fe­kete lisztán van, amelyen Nyíregyháza. A vizvezetéktclcn városok fekete lisztáján. — Ha Gyöngyösön vízvezeték van, leég az a kis konyhaépület, amely kigyúlt, de megmenekszik a város 1400 épülete, nem lesz hajléktalanná, nem lesz koldussá a lakosságnak nagy része. De nem volt viz­vezétéke. Amit - nem megtakarítottak, hanem csak később szándékoztak kiad­ni, azt most talán húszszorosán, vagy ta­lán harmincsZbro&au kell elkölteniök. A gyufán való takarékosság elvét sajnosai) igazolták be a Gyöngyösiek. Arról Írni, arról beszélni, hogy a víz­vezetéknek — ha van, - mi az előnye, lia pedig nincsen, mi a hátránya; tessék elhinni, minden városi lakosnak,' hogy ma már unalmas téma a szakembernek és talán bosszantó téma a városi lakosságnak Hiszen annyit írtak már erről, annyit be­széltek róla, hogy csupa ismétlés amit mondani lehet. Ha tehát elkövettük, hogv újból szóvá tettük, ha elkövettük, hogy e banális frázisokat elolvastuk, akkor szol­gáljon mentségünkül az a körülmény, hogy szomorú példák unos-untalan elő­térbe tolják e kérdési, amelyet lerázni a nyakunkról ugy sem tudunk; az addig -

Next

/
Oldalképek
Tartalom