Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 67-139. szám)

1917-06-05 / 119. szám

1917. junius 5 Vagyonosodjunk A háború borzalmai között nem vitathatók el annak jó tulajdonságai. A tisztító tüz Európát sok salaktól mentette meg, azonkívül a mikor bár ekzisztenciákat tett tönkre, ugyanakkor nem csak egyeseket, de egész társadalmi osztályokat ielemelt, anyagilag megerősített, sőt némelyeket szinte szokatlan vagyoni helyzetbe juttatott. A magyar földmivelő osztály gyarapodását mi sem jellemezheti jobban, mint az a mondás, hogy a falvakban már nincsenek szegény emberek. Az ingatlanokról, házakról, földekről szőlőkről eltűnt a teher, a takarékpénztári betevők között oly egyének szerepelnek, a kik valamikor csak váltókat írtak atá. A föld terményeinek maximált ára már egymagában is elég volt arra, hogy a Magyarország gerincét alkotó földbirtokosok, kis- és középgazdák megerősödjenek Nem befolyásolhatta e helyzetet az a körülmény, hogy az ipar és kereskedelmi cikkek árai még mindig a szabad alku tárgyát képezik. Ez utóbbi helyzet az iparosok, kereskedők és gyárosok nagy tömegét oly vagvqnhoz is juttatta, a melyről azelőtt még álmodni serii mertek. Az egy-két alföldi „sertésmilliomos" melléit, e körökben mutatkoznak azok a rendkivüliségek, htígy a tegnap még szegény ember, egy szerencsés vállalkozás, üzlet révén másnapra már százezreket szerzett. Egyedül a készfizetéséből élő mindenrendű akár állami, akár magánalkalmazott az, a kire a háború terhei elviselhetetlen csapásképen nehezednek. A 30—40°/o-os fizetésemelés a többszáz percentre rugó áremelkedést nem fedezheti. Érthető tehát, ha ezek az osztályok munkaadóiktól várják helyzetük jobbrafordultát. Maga az állam, mint egyik legnagyobb munkaadó pedig hitics egészén irigylendő állapotban A háborús hadviselés szörnyű pénzébe kerül. Anglia 120, Franciaország 84, Oroszország 63, Olaszország 30, Németország 92, Ausztria-Magyarország 80 milliót ad ki naponta a háborús kiadásokra. Honnan teremtse e!o az állam e rengeteg összeget ? Csakis saját polgáraihoz fordulhat, első sorban azokhoz, a kiknek a fentebb láttuk, hogy a háború úgyszólván hasznot jelentett. A földbirtok a magas ár mellett alig hoz többet 3—4 '/o-nál, viszont a hadikölcsön 6—7 l'/o között ad jövedelmet. Az államot is tehát ki lehet használni á kölcsön nyújtásban a vagyonosodásra, nem is említve azt, hogy ugyanakkor hazafias kötelességet ís teljesítünk. Ne várja tehát senki, hogy felszólítsák, hanem önként vigye pénzét az állam kasszájába, a honnan azt újból meggyarapodva kapja majd vissza. Magadjuk meg a vagyonosodásnak eme biztos és tiszta formáját, éljünk az alkalommal és jegyezzünk hadikölcsönt. — Hadifogoly lisztjeink családjáról ugvancsak mostohán történik gondoskodás amiről inai számában a Külügy-Hadügy sokakat érdeklő cikket közöl. Ismerteti a kitűnő katonai hetilap a németek kiképzési rendszerét, amelyet a mi hadseregünkben is meghonosítanak. Ezt a cikket Molnár István főhadnagy irta. Az olaszok csatájáról Gellért Oszkár, Székely Aurél százados tárcacikke, dr. Dombováry Géza főhadnagy jogi értekezése, Szondi Jenő főhadnagynak és Benedek Géza hadnagy háborús cikkei, a rendeleti közlönyök tartalma, a közérdekű katonai hírek, katonai tanácsadó stb. egészítik ki a gazdag tartalmú lapot. Előfizetési ára negyedévre 6 K, kiadóhivatala Ullői-ut 11—13. szám alatt van. • megérkezéskor azonnal kapható lapunk kiadóhivatalában, Széchenyi ut A leánygimnázisták különbözeti vizsgája Előkészítő kurzus nyílik Nyíregyháza, junius 4. (A Nyirvidék tudósítójától.) A szeptemberben megnyíló leánygimnázium elé nemcsak Nyíregyházán, hanem az egész vármegyében a legteljesebb érdeklődéssel néznek. Geduly Henrik püspöknél napról-napra nő a jelentkező növendékek száma és egészen bizonyos, — hogy pár héten belül ugy áz első, mint az ötödik osztály létszáma megtelik. Mivel az ötödik osztályba nagyobbára a negyedik polgári osztályból lépnek át a növendékek, ezeknek a leánygimnázium tanterve szerint vagy latinból és algebrából, vagy franciából és algebrából külöiriböz'eli vizsgát kellene tenniök. A leánygimnázium előkészítő bizottságának a megbízásából Adorján Ferenc főgimnáziumi tanár a napokban áttanulmányozta több vidéki és fővárosi leánygimnázium tantervét, amelyekből arról győződött meg, hogy egynémely leánygimnázium tanrendjénél a kultuszminiszter el engedte a felvételi, illetve külömbözeti — vizsga letételét, és az előkészítő bizottság a nyíregyházi leánygimnázium számára — már most ugyanezt a kedvpztpényt akarja kieszközölni. Ebből a célból Popini Albert dr. főgimnáziumi tanár a napokban Budapestre utazik, ahol a miniszlériüihban élő fogja téijeszteni áz ideigleíies igazgatóság kérését. Ha a minisztérium hozzájárul a kérelemhez, — ami mellett sók valószínűség szól, — iákkor egyáltalán nem lesz különbözeti vizsga a leánygimnáziumba való felvételnél. Ha ellenben a minisztériumban ragaszkodnának a különbözeti vizsgához, akkor azt igyekeznének elérni, hogy azt csupán latinból és algebrából kelljen letenni, mivel a negyedik polgári osztályt most végzett növendékek egyrésze a tanév folyamán külön latin kurzusra járt. Abban az esetben, ha ehhez hozzájárul a kultuszminisztérium, - amit pár nap alatt iheg lehet tudni, a nagyvakáció két hónapján minderi valószínűség szerűit külöri latiri-aigfebi'á kürzust rendeznek be, amelyeri a leánygimnázium Y. osztályába lépő növendékek valószínűleg teljes számmal réfczt főgliak venni, ugy, — hogy szeptemberben akadály nélkül 'megkezdődhet a tanítás. — Pályázatg hadiözvegyek és árvák részére. A honvédelmi miniszter pályázatot hirdet, mely szerint a Wolfner Gyula és társa cég által létesített alapítvány kamatjövedelméből a kir. születése napján, augusztus /7-én a harctéren elesett vagy a hadifáradalmak föly'án meghalt hivátásoS honvédtisztek és honvédtisztviselők özvegyeit és árváit 600-tól J200 koronáig terjedő egyszeri segélyben részesiti Az alapítványi kamatjövedelmeknek egy negyede a hetedik és ennél ;lacsonyabb rangosztályba tartozott tisztek és tisztviselők Özvegyeinek és árváinak van lé'artvá. A mellékletekkel együtt szabályszerű bélyeggel ellátott folyamodványok legkésőbb folyó évi julius hó 15-ig nyújtandók be annál a póttestparancsnokságnál, amelynél a férj vágy atya legutóbb Szolgált. A folyamodványokhoz melléklendő, i. a házasságkötést igazoló anyakönyvi kivonat, 2. hatósági bizonyítvány, mely szerint az özvegy férjétől törvényesen elválva nem veit és újból házasságra nem lépett, 3. az árvák születési és iskolai bizonyítványai, 4. nyomorék vagy keresetképpen árváknál orvosi bizonyítvány, valamint 5. a folyamodó vagyoni állapotáról hatósági bizonyítvány annak feltüntetésével, hogy az özvegy, illetve az árvák élveznek-e valamely alapítványi ösztöndíjat, díjmentes ellátást, vagy sem. újszülött pneléi — Esküdtszék] főtárgyalás — Nyíregyháza, junius 4. (A Nyirvidék tudósítójától.) Tóth Ferenc polgári l.ikos, tiszai gátőr, 1911. október havában hadbavonult, s a következő év március havában orosz fogságba is esett. Felesége ezután szerelmi viszonyt kezdett Polonkai Gyula polgári lakossal, aminek csakhamar látható következményei lettek. 1917. évi január hő 16-án a reggeli órákban, midőn lakása istállójában a jószágnak szénát készített, egyszerre meglepték a szülési fájdalmak, megszülte a gyermeket, s azt alsószoknyájába és az istállóban talált lcrfikabátba csavargatta, aminek következtében az újszülött gyérmek megfulladt, mire Tóth Ferencfié ugyanaznap délután négy órakor a gyermeket lakása kertjében elásta. A törvényszéki orvosszakéiiők, miután az eset kitudódott ós Tóth Ferencné ellen megindult a bűnvádi eljárás, ;száudékos emberölés büntette címén — felborioolták az exhumált gyermeket, s megállapították, hogy a megölt gyermek életképesen és jól kifejlődve született, s hogy halálát fulladás idézte elő. Tóth Ferencné a csendőrök előtt tagadta a bűncselekmény elkövetését, s azt adta elő, hogy a kérdéses napon, amint épen szénát akart adni a jószágnak, az istállója riyilt padlásáról leesett, s annyira megütötte magát a körömrugó fában, hogy elvesztette az cszriíéletét.»Amikor isiriét felocsúdott, liasonfekvé találta magát, újszülött gyermekét pedig nnlga alatt összenyomva, megfúl adva találta. Á törvényszéki vizsgálóbíró előtt azonbáti teljes beismerő vallomást telt Tóth Fe reilcné. Előadta, miszerint tudta, hogy — gyerméke élve született, a szülés után sírt, s miután nem volt mellette senki, az az elhatározása támadt, hogy a gyermeke! szégyenének eltitkolása végett megöli. Az ügy a nyíregyházi Iöhvéhyszék ésküdtbirósága elé került, amely a hétfői napra tűzött ki fő tárgyalást. A tanács a következőképen alakult: dr. Survay János elnök, Horváth Dezső és Nagy Elemér szavazóin rák, dr. Ballav Gyula jegyző. A közvádat dr. Lakatos Gábor képviselte, mig a védelmet dr. Katorika Bertalan látta el. A főtárgyalás megnyitása után kisorsolták a következő esküdteket: Bukovinszky József, Simicsek Ferenc, Bánszky Márton, Kerekréti János, Pozsonyi György Somogyi Gábor, Wassermann Sámuel, — Grünherger Jófcsef, Péter Pál, Glück Antal. Elefánt Géza, Kazímir Károly rendes, és Balázs István, Landaü Bernát pótesküdtek. Tóth Ferencné a főtárgyaláson ismét a csendőrség előtt tett tagadó vallomásával állott elő és a vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomását azzal okolta meg, hogy a csendőrök avval biztatták, ha a vizsgáló hiró előtt beismer mindent, akkor szaba don fogják bocsátani. Miután az ügyét a kir. törvényszék jelen állásában elbirálhatónak nem találta, közvádló indítványára elrendelte, a bizonyítás széleskörű kiegészítését s a főtárgyalás elnapolását. Igy hát Tóth Ferencné felett, akinek vizsgálati fogságát a debreczeni kir. ítélőtábla időközben megszüntette, a szeptemberi esküdtszéki cikluson fognak ítélkezni. UJSAGARUSITOK _ felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, Széchenyi-ut